Az akklimatizáció kulcskérdés
- Dátum: 2013.05.25., 22:23
Az extrém sportokat bemutató rovatunkban, Erőss Zsolt és Kiss Péter szomorú eset után a hegymászással ismerkedhetnek meg behatóbban.
A hegymászás olyan szabadidős tevékenység, ahol a magashegységi övezetben emelkedő hegycsúcsok meghódítása a cél. A világ legmagasabb pontja a Mount Everest, vagyis a Csomolungma, amely 8856 méter magasra tör. A földkerekségen összesen tizennégy 8000 méter fölé magasodó hegyet ismerünk, s ezeket csak a legjobbak, legkiválóbbak tudták meghódítani, a legutóbbi esetet ismerve, akár az életük árán is.
A hegymászás, vagy alpinizmus története egészen a XIV. századig nyúlik vissza, akkoriból maradtak fenn az első írásos emlékek. Biztosak lehetünk benne, hogy ebben az időben is akadtak olyan emberek, akik képesek voltak komoly erőfeszítéseket tenni azért, hogy meghódítsák a hegyek csúcsait és gyönyörködhessenek az alattuk elterülő táj szépségében. Később már tudományos kutatásokkal is összekötötték az alpinizmust, különböző hőmérsékleti, kőzettani, biológiai, élettani és egyéb méréseket is végeztek.
A Mount Blanc meghódítása volt az első jelentős lépés a hegymászás történetében, ez 1786-ban történt meg, s ettől kezdve rohamos fejlődésnek indult a sportág. A Csomolungmát 1953-ban sikerült először meghódítani.
A legelső ismert magyar hegymászó Frőlich Dávid késmárki geográfus volt, aki 1615-ben megírta, miként mászta meg a Magas-Tátra legmagasabb pontját. A későbbi évszázadokban , pontosan 1873-ban alakult meg hazánk első turista egyesülete, majd 1885-ben jelent meg a mai napig alapműnek számító Zsigmondy Emil mű, az Alpok veszélyei című könyv.
Valójában a legismertebb és legtapasztaltabb magyar hegymászó korunkhoz kötődik: a napokban tragikusan eltűnt Erőss Zsolt rengeteget tett a sportág fellendüléséért és annak népszerűsítéséért.
A hegymászás egyik legnagyobb veszélye, hogy felfelé haladva bizony rohamosan ritkul a levegő. A helyzet az, hogy ötezer méternél a felére, nyolcezernél pedig a harmadára csökken az oxigén, de a ritkább levegőt már háromezer méternél is megérezzük. A szervezetünkben az úgynevezett halálzónában, vagyis 7800 méter felett már csak lebontó folyamatok működnek, ezért a legprofibb hegymászóknak is arra kell törekednie, hogy minél kevesebb időt töltsenek el ebben a zónában.
Nagyon fontos az akklimatizáció,s aki ennek a szabályait nem tartja be, az könnyen bajba kerülhet. Az úgynevezett hegyibetegség a legenyhébb tünetekkel jár, de az oxigénhiányos állapot, az akklimatizáció hiánya, akár halálhoz is vezethet.
A hegyibetegséget egy-két napos pihenéssel és sok folyadék fogyasztásával orvosolni tudjuk, sőt még gyógyszer is kapható a tünetekre.
A hegymászáshoz szükséges felszerelésről későbbi írásunkban olvashatnak.
Fotó: sxc.hu
Tatabánya látnivalói, nevezetességei
Amennyiben egyszerre vágyunk aktív, és nyugis pihenésre, de nem tudunk dűlőre jutni, hogy hová is utazzunk az országon belül, akkor tökéletes választás Tatabánya. Itt mindenki megtalálja a számításait, hiszen egymást váltják a jobbnál jobb látnivalók, rengeteg étterem, múzeum várja az idelátogatókat. A város mellett emelkedő Kő-hegyre felsétálva megcsodálhatjuk a Turulmadarat. Emellett pedig van egy-két kihívást jelentő túraútvonal is, ha valaki inkább ezeket keresi.
Az olvasás jótékony hatásai, mentalizáció
Kutatások egész sora támasztja alá, hogy fizikailag és lelkileg is egészségesebbek leszünk az olvasástól. Köztudottan bölcsebbé válhatunk, okosabbá, empatikusabbá, de fontos megjegyezni, hogy ezek a pozitív hatások akkor figyelhetők meg, ha klasszikusan könyvet tartunk a kezünkben és úgy olvasunk, nem pedig a neten görgetünk, chatet olvasunk, közösségi oldalakat csekkolunk.
Tavaszi feltöltődés fontossága
Tavasz közeledtével ébredeznünk kellene pont úgy , mint a természetnek, de előfordul, hogy a tavaszi „kikelet” helyett, sokan bágyadtak, aluszékonyak, sőt sokan fejfájásról, szédülésről panaszkodnak.
Mára, már a tudomány is elismeri, „tavaszi fáradtság” létezik.
Futás kutyával
Egy kutya lefutotta a félmaraton, pedig csak pisilni engedték ki, olvastam a minap egy nem mindennapi cikkben. Félmaratont futókhoz csatlakozott a kutyus, aki becsülettel végig is futotta a távot Kanadában, ráadásul nem is akármilyen helyezést ért el: sikerült az első 10 között beérni, és az előkelő 7. helyen teljesítette a távot. Mire kell figyelni, ha kutyussal futunk, erről lesz szó ma.
A visszahízás okai
A fogyókúrázók klasszikus, 22-es csapdája előbb-utóbb minden fogyni vágyót utolér. A jelenség maga arra utal, hogy a diétázók eleinte gyors fogyásnak indulnak, majd - a fogyókúra abbahagyását követően - visszatérnek eredeti súlyukhoz. (Vagy rosszabb esetben akár plusz kilókkal is gyarapodhatnak.)