Menü

A tisztább látás érdekében

Zavaros vagy homályos látás, elhalványuló színek, rossz éjszakai látás, kettős vagy többes látás – íme néhány alapvető tünet, ami a szürkehályog kialakulását jelzi.

Alapvetően az idősebb korosztály betegsége, ma már azonban egyre fiatalabb korban is előfordul. Kialakulásában szerepet játszhat a cukorbetegség, a napsugárzás, és különböző autoimmun betegségek. Alattomos lehet a betegség, mivel fokozatosan alakul ki, hozzászokva nem vesszük észre a látásunk radikális leromlását.

Egyetlen megoldás a műtéti beavatkozás, ami véglegesen orvosolja a problémát. Másodlagos homály még kialakulhat a műtét után is, de az nem okoz komoly problémát és kezelhető lézeres beavatkozással. Érdekesség, hogy a szemhályog műtét a leggyakrabban elvégzett orvosi beavatkozások közé tartozik, évente közel hatvanezerszer végzik el Magyarországon ezt a szemészeti kezelést. Ez a magas szám jelzi, hogy sokakat érintő probléma, elhanyagolása pedig súlyos következményekkel járhat.

Tulajdonképpen a szemlencse elszürküléséről van szó, ami optikai akadályként rossz, homályos látást okoz. Ez pedig egy idő után komolyabb tájékozódási és koordinációs problémákat idéz elő, ami megnehezíti a mindennapi teendők elvégzését.

Tévhit, hogy a szemszín befolyásolja a betegség kialakulását, a világos szeműek esetében sem nagyobb a kockázat a szürkehályog kialakulására. Az sem igaz, hogy a betegség örökölhető, egyedül olyan esetekben, amikor valamilyen anyagcserezavar okozza.

Összességében a hatvan éves kor után alakul ki ez a betegség a leggyakrabban, ezért ezen életkor felett kétévente javasolt a szűrővizsgálat elvégzése.

Fotó:
pixabay.com

A feldolgozott élelmiszerek káros hatásai

Az egészséges életmóddal foglalkozó szakemberek szerint a cukor, a finomított szénhidrátok után a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása miatt van komoly ok az aggodalomra. Egyre több dietetikus, életmódtanácsadó javasolja a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítását. Vajon tisztában vagyunk azzal, melyek ezek az ételek, italok?

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Fényvédők, smink, napsütés

A tudatos bőrápolás alapja, hogy már kora tavasszal, az első napsugarak megjelenésekor elkezdjük a fényvédő krémek használatát, azonban mit tegyünk, ha a fényvédelem mellett a sminkről sem szeretnénk lemondani nyáron?

Létezik krónikus napfényhiány

A D-vitamin a bőrön keresztül termelődik, a természetes napsütés hatására. Zsírban oldódik. Márciustól szeptemberig elegendő a napfény ahhoz, hogy elegendő vitaminhoz jussunk, ám a télen a vitaminkészleteink megcsappannak. Mit okoz a napfény hiánya és mit tehetünk ellene egészségünk megőrzéséért?

Mi mindenre jó a CT-vizsgálat, és mikor lehet rá szükséged?

Bizonyos betegségek esetén a röntgen- vagy az ultrahangvizsgálat nem elegendő a diagnózis felállításához. Ilyenkor szükség lehel a komputertomográfia (CT) képalkotó eljárásra, amely háromdimenziós felvételeket készít a test egy adott szegmenséről, így részletesebb képet biztosít a szövetekről, az erekről és a csontokról. Milyen esetekben rendelnek el az orvosok CT-vizsgálatot?