Menü

Karrierutak, és zsákutcák

A pályaválasztási tanácsadást sokan tévesen úgy értelmezik, hogy annak keretében tulajdonképpen megmondják a választ arra a kérdésre, hogy mi legyek, ha nagy leszek.

Ez nincs így, első lépés éppen ezért szembenézni azzal a ténnyel, hogy a pályaválasztás egy olyan döntés, melynek felelősségét nem ruházhatjuk át büntetlenül másokra.

Régebben jóval kiszámíthatóbb keretek között valósult meg egy karrierút, ez azonban megváltozott. Átalakultak a feltételek, a lehetőségek, és az értékek is, amelyeket fontosnak tartunk egy munkahely vagy egy szakma megválasztásánál.

Az újabb generációknak nem egy életre szóló döntést kell hoznia pályaválasztáskor, inkább kisebb programokat kell megtervezni. A felelősség persze ettől még nem lesz kisebb, ráadásul egy korábban kezdődő tudatosságot is igényel, főleg ha versenyképesek akarunk maradni.

Éppen ezért a pályaválasztás inkább egy folyamat, melynek során több kisebb dologban is döntenünk kell. Az önismeret kikerülhetetlen, fel kell állítanunk a magunk fontossági sorrendjét. Vagyis azokat az alapvető értékeket, amelyek fontosak nekünk. Például nem árt, tisztában lennünk olyan alapvető tulajdonságainkkal, hogy a rutinszerű feladatokat, vagy a kreatív helyzeteket szeretjük-e jobban.  Ezek az alapozó lépések nem tűnnek túl fontosnak, pedig a tanulmányaink megtervezéséhez és foglalkozásválasztáshoz elengedhetetlenek.

Tipikus hiba például, hogy végzősként nem akarunk elgondolkodni mit és hogyan szeretnénk csinálni, csak a pontszámra koncentrálunk. Arra fordítjuk az energiát, hogy kikalkuláljuk, eredményeinkkel melyik az az egyetemi szak, melyre felvételt nyerhetünk. Ez elég általános probléma. Ráadásul a felsőoktatás eltömegesedése miatt a diploma nem jelent életbiztosítást, hiszen karriert nem ad.

A szülők segíthetnek ebben a folyamatban, persze nem úgy, hogy a gyerek helyett hozzák meg a döntést. Az sem jó taktika, ha nyomást helyezve a gyerekre, szinte kényszerítjük egy bizonyos irányba (például valamilyen egyetemi tanulmány felé). Ezzel szemben tudatosító és elgondolkodtató kérdésekkel segíthetjük gyermekünket a karriertervezésre való felkészülésben. Jó módszer lehet az is, ha a család történetében elevenítünk fel közösen életpályákat. Ez a módszer (személyes példák) segíthet a kérdésre való ráhangolódásban, és sikeres, vagy kevésbé sikeres karrier minták megismerésében.

Fotó:
pixabay.com

5 tipp, hogy mit kezdj a szabadidőddel

Az élet folyamatos tanulás. Tanulás akkor, ha egy képzést szeretnénk elvégezni, és tanulás akkor is, ha önmagunkkal kapcsolatos feladataink vannak. Ugyanígy néhányunknak tanácsra lehet szüksége, ha arról van szó, mit kezdjen a temérdek szabadidejével. Nem mindenkinek a rohanó életmód a legnagyobb ellensége.

A szelfi diszmorfia önbizalom romboló hatása

Sokak szerint a szelfizés a mai, önimádó, egocentrikus generáció hóbortja. Viszont egy önarcképfotó sokkal többet elárul rólunk, mint gondolnánk. Az okostelefonokon található képszerkesztő alkalmazások segítségével bárki modellt varázsolhat magából. A baj akkor jön el, amikor belenézünk a tükörbe és látottakkal nem vagyunk megelégedve.

Magányosan vagy állattal lakásban?

Talán emberek tízezrei viaskodnak a kérdéssel, hogy maradjanak-e egyedül egy tiszta lakásban, vagy inkább fogadjanak maguk mellé egy társat, aki után viszont bizony gyakran kell takarítani, és a higiéniára is ügyelni kell. Hogyan döntsünk?

Ne legyen stresszes kinyitni a ruhásszekrényt!

Gyakran érzed reggel, amikor kinyitod a szekrényt, hogy nincs mit felvenned? Mit gondolsz, miért van ez? Irtsd ki a stresszt a ruhásszekrényedből! Segítünk!

A komolyzene egészségre gyakorolt hatásai

Kutatások sora igazolta, hogy a klasszikus zene emberi szervezetre gyakorolt hatása sokkal pozitívabb, mint bármilyen más stílusú zenéé. Valószínűleg már mindannyian megtapasztaltuk, amikor stresszes nap után betettük kedvenc zenénket, egyből el is tudtunk vonatkoztatni az átélt fáradalmaktól.