Menü

Karrierutak, és zsákutcák

A pályaválasztási tanácsadást sokan tévesen úgy értelmezik, hogy annak keretében tulajdonképpen megmondják a választ arra a kérdésre, hogy mi legyek, ha nagy leszek.

Ez nincs így, első lépés éppen ezért szembenézni azzal a ténnyel, hogy a pályaválasztás egy olyan döntés, melynek felelősségét nem ruházhatjuk át büntetlenül másokra.

Régebben jóval kiszámíthatóbb keretek között valósult meg egy karrierút, ez azonban megváltozott. Átalakultak a feltételek, a lehetőségek, és az értékek is, amelyeket fontosnak tartunk egy munkahely vagy egy szakma megválasztásánál.

Az újabb generációknak nem egy életre szóló döntést kell hoznia pályaválasztáskor, inkább kisebb programokat kell megtervezni. A felelősség persze ettől még nem lesz kisebb, ráadásul egy korábban kezdődő tudatosságot is igényel, főleg ha versenyképesek akarunk maradni.

Éppen ezért a pályaválasztás inkább egy folyamat, melynek során több kisebb dologban is döntenünk kell. Az önismeret kikerülhetetlen, fel kell állítanunk a magunk fontossági sorrendjét. Vagyis azokat az alapvető értékeket, amelyek fontosak nekünk. Például nem árt, tisztában lennünk olyan alapvető tulajdonságainkkal, hogy a rutinszerű feladatokat, vagy a kreatív helyzeteket szeretjük-e jobban.  Ezek az alapozó lépések nem tűnnek túl fontosnak, pedig a tanulmányaink megtervezéséhez és foglalkozásválasztáshoz elengedhetetlenek.

Tipikus hiba például, hogy végzősként nem akarunk elgondolkodni mit és hogyan szeretnénk csinálni, csak a pontszámra koncentrálunk. Arra fordítjuk az energiát, hogy kikalkuláljuk, eredményeinkkel melyik az az egyetemi szak, melyre felvételt nyerhetünk. Ez elég általános probléma. Ráadásul a felsőoktatás eltömegesedése miatt a diploma nem jelent életbiztosítást, hiszen karriert nem ad.

A szülők segíthetnek ebben a folyamatban, persze nem úgy, hogy a gyerek helyett hozzák meg a döntést. Az sem jó taktika, ha nyomást helyezve a gyerekre, szinte kényszerítjük egy bizonyos irányba (például valamilyen egyetemi tanulmány felé). Ezzel szemben tudatosító és elgondolkodtató kérdésekkel segíthetjük gyermekünket a karriertervezésre való felkészülésben. Jó módszer lehet az is, ha a család történetében elevenítünk fel közösen életpályákat. Ez a módszer (személyes példák) segíthet a kérdésre való ráhangolódásban, és sikeres, vagy kevésbé sikeres karrier minták megismerésében.

Fotó:
pixabay.com

Mennyi vegyi anyagot kentél ma magadra?

Mennyi vegyi anyagot kentél ma magadra? Körülbelül hétfélét. Szakemberek szerint (mert ők biztos tudják) Európában naponta átlagosan körülbelül hétféle kozmetikai terméket használunk. Nézzünk körül a fürdőszobaszekrényben!

A csapatépítés fontossága

Tévedés azt hinni, hogy feleslegesek a csapatépítő hétvégék! Ezeknek az összeröffenéseknek minden látszat ellenére nagyon is van értelme, rendkívül fontosak, valóban építik a közösséget!

Kelj a nappal!

Képzeljünk el egy laza kocogást a felkelő nap fényében, vagy biciklizést a napsugaras mezőkön. Csodálatos a hajnali „érintkezés” a természetes napfénnyel. Csatlakozz a reggeli ébredés szerelmeseihez!

A lustaság kialakulásának okai

Génterápiával kezelt lusta majmokat munkamániássá változtatták. A felfedezés, amelyik rávilágít arra, hogy hogyan dolgozik az agy.

Kihűlő barátság

Párkapcsolatok esetén az elhidegülés, kihűlés szó gyakran előkerül, mint fő konfliktusforrás. De barátságok esetén olyan idegenül hangzik a fülnek. Pedig ez esetben is igen gyakori tényezőről beszélünk. Hogyan ismerhetjük fel és mit tehetünk ellene?