Menü

Gyerekek és gépek

A mai gyerekek már egy digitális világban, számítógépek, okostelefonok, laptopok, tabletek környezetében nőnek fel. Már nem az a kérdés, hogy ez ellen mit kell tenni, hanem az, hogyan kell hozzá alkalmazkodni.

Ahogyan a digitális eszközök egyre szervesebb részei világuknak, természetesen a gyermekek mindennapi életének, felcseperedésének is azok. Persze a gyereket még mindig meg lehet próbálni izolálni e környezettől, megtiltani, vagy korlátozni a számítógép használatot, de ezzel a módszerrel csak azt érjük el, hogy furcsának, idegennek érzi magát a külvilágban, nehezen alkalmazkodik és érvényesül. A másik dolog: az emberiség egy megállíthatatlan fejlődési folyamatának, trendjének útjában állni teljesen értelmetlen. Éppen ezért az ellenállás helyet sokkal jobb stratégia az alkalmazkodás és a tudatosság.

Digitális bennszülöttek – így nevezik azokat a gyerekeket, akik nem életük egy későbbi szakaszában találkoznak a számítógépekkel, hanem beleszületnek a technikai vívmányok világába. Ők a többiektől eltérően kezelik és látják a digitális világot. Az asztali számítógépek után megjelenő laptopok, notebookok, okostelefonok és tabletek ráadásul a korábbinál is közelebb hozták azt a világot a fiatalokhoz. A tabletek például játékos, egyszerű kezelési módjukkal ideális terepet jelentenek az ismerkedésre.

Ma már egyre több, gyerekekre specializált szoftver jelenik meg ezeken az eszközökön, és a folytatás is sejthető, valószínűleg hamarosan egészen kicsi kortól az oktatás szervez részét képezik a számítógépek. A kutatások még gyerekcipőben járnak, hiszen egy viszonylag fiatal jelenségről van szó, de azt a szakemberek máris kijelentették: az egyik legfontosabb dolog az, hogy a tartalomfogyasztás ne passzív, hanem aktív legyen. Leegyszerűsítve mese és videónézegetés helyett oktató és készség fejlesztő programok, játékok használata ajánlott. Szigorú szülői felügyelet mellett.

Azzal kapcsolatban megoszlanak a vélemények, hogy hány éves kortól lehet a gyerek kezébe adni a tabletet. A dolog most úgy áll, hogy a kezdés ideje egyre közelebb kerül a születéshez, de nagyon sokan kétéves kor előtt nem ajánlják a használatot, ahogy a tévézést sem.

A géphasználatnál – épp ahogy felnőtt korban – a minőség mellett nagyon oda kell figyelni a mennyiségre, azaz arra, hogy váljon beszűkítővé, ne menjen a mozgás, a kinti programok, az emberi kapcsolatok rovására. Naponta több óráról például semmiképpen sem lehet szó.

Fotó:
pixabay.com

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell

Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.