Menü

Gyereket vár az olimpiai bajnok

Kovács Katalin olimpiai bajnok kajakos bejelentette: várandós. Az élsportolóknál még az átlagosnál is bonyolultabb a gyermekvállalás, számos kérdést felvet, és a döntéseket, amelyek sok embert érintenek, nem könnyű meghozni.

Szokták mondani, hogy a profi sportolók burokban élnek, ami azt jelenti, hogy a jó szereplés érdekében környezetük igyekszik a civil életben (is) mindent megadni nekik. Ennek formája, nagysága persze sportáganként és személyenként teljesen eltérő lehet, de az biztos, hogy az összes élsportoló szigorúan szabályozott életet él. A gyermekvállalás teljesen felborítja ezt a típusú életmódot, a felkészülés-, és versenyközpontú, eredménycentrikus gondolkodás alaposan átalakul, épp úgy, mint egy átlagembernél, másra helyeződik a hangsúly. Épp ezt fogalmazta meg Kovács Katalin is, aki nagyon boldog, és egyébként egyelőre nem kíván visszavonulni.

Ez a fajta felborulás az élsportolóknál számos kérdést felvet. Szolgálja-e még klubját, hazáját, és ha igen, milyen gyorsan tud visszatérni, és milyen eredményekre lesz képes? Akad pozitív példa, olyan, aki anyaként jutott a csúcsra, míg mások szülés után már nem tudják korábbi teljesítményüket elérni. Erre vonatkozó kutatást nem ismerünk, de valószínűsítjük, hogy utóbbi a jóval gyakoribb. Talán ez az oka annak, hogy a legtöbben inkább a visszavonulás után alapítanak családot, persze a fegyelmezett életritmushoz szokott exversenyzőnek akkor sem szimpla dolog a gyermek.

Amúgy egyáltalán nem csak a nőkről van szó, az apává váló sportoló sincs könnyű helyzetben, nem beszélve arról, ha esetleg mindkét szülő olimpikon.

Így, vagy úgy, a sportoló dolga az, hogy meghatározza, melyik utat választja, de döntése nemcsak saját pályafutását, életét, megélhetését érinti, hanem ennél távolabb mutat: szurkolók, rajongók érzéseit, sportágak, vagy akár nemzetek, nemzedékek jövőjét befolyásolhatja.

Az biztos, hogy élsportolóink fantasztikus eredményei akkor sem halványodnak el az emberek emlékezetében és szívében, amikor valamelyikük családot alapít. Nem lesz ez másként Kovács Katalinnal sem, az ő gondolatai, érzései már másutt kavarognak, a szurkolók viszont ma is szeretettel emlékeznek legnagyobb pillanataira, sok boldogságot és egészséget kívánnak a bajnoknő-anyának.

Fotó:
pixabay.com

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell

Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.