Transzplantáció: fizikai és pszichés küzdelem
- Dátum: 2014.01.19., 15:48
- donor, pszichológia, szervátültetés, testkép integritás, transzplantáció
A transzplantáció eljárása tulajdonképpen az utolsó esély, és a túlélés jelképe is, hiszen amikor szervátültetésre kerül sor mindig egy betegség végstádiumáról, egy kritikus állapotról van szó.
És bár a szervátültetés magában hordozza az újrakezdés, túlélés esélyét, a műtéti beavatkozás után még számos rizikótényezővel kell megküzdeni.
A pszichés állapot ez esetben is kulcsfontosságú lehet. Nincs egyszerű dolga azoknak, akik transzplantáción esnek át, hiszen az életmentő műtét egyben komoly pszichés következményekkel is jár, számolni kell többek között a testkép integritásának sérülésével. A kiszolgáltatottság érzése, és a donor szerv beültetése elidegenedést válthat ki a saját testtől. A testkép sérülése mellett gyakran megjelenik a donor iránt érzett bűntudat is, valamint a saját egészséggel kapcsolatos aggodalmak, melyek együttesen komoly pszichológiai teherként hatással vannak a gyógyulási folyamatra. Sokszor az átültetés után egy szorongó, depresszív lelki állapot alakul ki, és az alvászavar is gyakori kísérő tünet.
Természetesen a szakemberek is felmérték már, hogy a transzplantáció sikerességét pszichés rizikótényezők is befolyásolják. Az átültetés után komoly kihívást jelent, hogy a beteg testképének egysége helyreálljon, és a donor szerv befogadása mind szomatikus, mind mentális szinten megtörténjen. A felgyógyulásban tehát kulcsszerepe lesz: a mentális állapotnak, a negatív érzelmek feloldásának, a testkép integritásának és ezzel párhuzamosan az új lehetőség elfogadásának.
Fotó:
pixabay.com
A feldolgozott élelmiszerek káros hatásai
Az egészséges életmóddal foglalkozó szakemberek szerint a cukor, a finomított szénhidrátok után a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása miatt van komoly ok az aggodalomra. Egyre több dietetikus, életmódtanácsadó javasolja a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítását. Vajon tisztában vagyunk azzal, melyek ezek az ételek, italok?
Mindent a diszprexiáról
A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.
Fényvédők, smink, napsütés
A tudatos bőrápolás alapja, hogy már kora tavasszal, az első napsugarak megjelenésekor elkezdjük a fényvédő krémek használatát, azonban mit tegyünk, ha a fényvédelem mellett a sminkről sem szeretnénk lemondani nyáron?
Létezik krónikus napfényhiány
A D-vitamin a bőrön keresztül termelődik, a természetes napsütés hatására. Zsírban oldódik. Márciustól szeptemberig elegendő a napfény ahhoz, hogy elegendő vitaminhoz jussunk, ám a télen a vitaminkészleteink megcsappannak. Mit okoz a napfény hiánya és mit tehetünk ellene egészségünk megőrzéséért?
Mi mindenre jó a CT-vizsgálat, és mikor lehet rá szükséged?
Bizonyos betegségek esetén a röntgen- vagy az ultrahangvizsgálat nem elegendő a diagnózis felállításához. Ilyenkor szükség lehel a komputertomográfia (CT) képalkotó eljárásra, amely háromdimenziós felvételeket készít a test egy adott szegmenséről, így részletesebb képet biztosít a szövetekről, az erekről és a csontokról. Milyen esetekben rendelnek el az orvosok CT-vizsgálatot?