Menü

Dohányzás: a korlátozás hatásai

Az elmúlt időszakban a dohányzás visszaszorítása már nemcsak kampányszinten történt, hanem átfogó korlátozó szabályozások keretében is. Mindenki tapasztalhatja ennek hatását, de vajon valóban komoly előrelépésnek tekinthetőek ezek a változások?

Népegészségügyi hatásairól még korai lenne beszélni, de felmerül a kérdés, hogy a mindenki által tapasztalt változások (például a dohányzás betiltása a vendéglátó egységekben) mennyire befolyásolták a dohányzási szokásokat az elmúlt évben.

A 2013-as évben végzett felmérések szerint a magyar lakosság közel 20%-a dohányzik, többségük napi rendszerességgel. De már egy év alatt (2012-es évhez képest) csökkent a dohányosok aránya, visszaszorult a napi rendszerességgel rágyújtók száma, ezzel együtt emelkedett a leszokottak aránya. Ezek az adatok ugyan nem teljesen pontosak, hiszen átfogó, reprezentatív kutatások nem készültek még, mégis az előzetes felmérések már jelzik a pozitív változást. Egyébként az alkalmi dohányzók aránya kismértékben ugyan, de nőtt, ami annak a hatására utal, hogy egyre kevesebb helyen van lehetőség rágyújtani, ez pedig jelentősen korlátozza a rendszeres cigizést.

Mindezek következtében a dohányfüstnek való kitettség is csökkent a zárt helyeken, viszont bizonyos helyszíneken, mint például aluljárókban és parkokban nőtt.

Egyébként a felmérések azt is mutatják, hogy a dohányzás korlátozásával kapcsolatos szabályozásokat alapvetően társadalmi egyetértés fogadta, úgy tűnik, még a dohányosok körében is elfogadhatónak minősültek. És bár a bárokban, diszkókban, valamint a kocsmákban bevezetett dohányzási tilalmat már többen vitatták, még ezek az intézkedések is támogatást nyertek a dohányzók (minden második dohányos egyetértett) körében is.

Az intézkedések másik fele a dohány termékekhez való nehezebb hozzáférést szorgalmazta. 2013-ra a dohányosok valóban úgy élik meg a felmérések szerint, hogy nehezebben lehet ezeket a termékeket beszerezni. Összességében ezek a változások bár nem „végzik el” helyettünk a leszokást, mégis támogató (kényszerítő) közeget jelentenek, mely úgy tűnik, eléri célját (csökken a dohányzók száma, és jelentőse mérséklődik a passzív dohányzás aránya is).

Fotó:
pixabay.com

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Mikor nem mosunk helyesen fogat?

Egy szép fogsor nagyon vonzó tulajdonság, ám egészségünk szempontjából sem mindegy, hogy milyen állapotban vannak a fogaink. Ha egészségesek a fogaink, számos problémától megóvhatjuk magunkat. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy lehetőleg törekedjünk a helyes fogtisztításra, fogápolásra.

A stressz kevésbé ismert tünetei

Ki ne ismerné azokat a feszült helyzeteket, amikor mindenféle bajunk van?! Gyomorgörcs, hasmenés, fejfájás, az ember megőrjíti a stresszes élet. Ám vannak tünetek, amikről sokszor nem is gondolnánk, hogy a stressz okozza.

Vízkúra, a japánok ezt is mesterfokon űzik

Rengeteg egészséges módszert leshetünk el a japánoktól, mindezt az életmódjuk, étkezésük, nézeteik és kultúrájuk teszi lehetővé. A víz fogyasztása alapfeltétele létünknek, a japánok viszont ezt is tökélyre fejlesztették.

Érdekességek a hajunkról

A hajunk sok mindent elárul rólunk, a személyiségünkről, hangulatunkról, egészségi állapotunkról, stílusunkról, a megjelenésünk fontos és látványos része, jöjjön most néhány izgalmas dolog a hajról, amit eddig talán nem is hallottunk még.