Menü

Kislányokat oltanának

Tévhitek miatt a HPV kampányok fókuszába a 12- 13 éves lányok kerültek. A HVG portálján megjelent hír szerint Magyarországon is bevezetnék a HPV elleni oltást az említett korosztályban.

A HPV (human papilloma vírus) elsődlegesen közönséges szemölcsök okozója, bizonyos fajtái ma már egyre több daganatos betegség hátterében is kimutathatóak (például: méhnyakrák esetében).

Úgy tűnik, a téma felkapottsága radikális intézkedésre ösztönzi a döntéshozókat, pedig a betegségben és vakcina használatban jártas szakemberek elsősorban megfontolt lépéseket javasolnak.

HPV piacosodása megnehezíti a témában való tisztánlátást, de maguk a kutatók is számos tévhitre hívják fel a figyelmünket ezzel kapcsolatban.

Diana M. Harper a téma nemzetközileg elismert szakembere kiemeli, hogy a HPV elleni vakcina hatékonysága összetett, több tényezős kérdés. Harper bár maga is részt vett egy HPV elleni vakcina kidolgozásában, állítja, hogy ez nem rákvakcina, hanem egy olyan készítmény, mely segítségével visszaszorítható egy olyan vírus, ami rákot is okozhat.

Már korábban is jelezték a szakemberek, hogy a HPV elleni oltás korántsem jelenti azt, hogy ezzel teljesen kivédhető a méhnyakrák kialakulása. Egyrészt mert nem minden méhnyakrákot okozó vírus esetén hatásos a vakcina, másrészt pedig teljesen felesleges az oltás, ha már valakiben lappang a HPV.

Ezeket a tényeket részben félreértelmezve megszületett az újabb kampányelgondolás, mely szerint a HPV elleni oltást minél előbb be kell adni a fiatal lányoknak, még mielőtt szexuálisan aktívvá válnának. Ám Harper szerint mivel a vakcina hatékonyságát 9 éves kislányokon még nem tesztelték, az oltások bevezetése egyet jelentene egy nagy egészségügyi kísérlettel.

Ezért bár a vakcinának nagy szerepe lehet a méhnyakrákot okozó vírusok legtöbb fajtájának visszaszorításában, több mindent kell mérlegelni, mielőtt radikális intézkedéseket vezetünk be.

Az az információ is legtöbbször háttérbe szorul, hogy a HPV nemcsak nemi érintkezés útján terjed, ráadásul az oltás célját sokan félreértik, hamis biztonságérzet tudatában hanyagolni kezdik a szűrővizsgálatokat, ami pedig hosszú távon nagyon kockázatos lehet. 

Fotó:
pixabay.com

A feldolgozott élelmiszerek káros hatásai

Az egészséges életmóddal foglalkozó szakemberek szerint a cukor, a finomított szénhidrátok után a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása miatt van komoly ok az aggodalomra. Egyre több dietetikus, életmódtanácsadó javasolja a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítását. Vajon tisztában vagyunk azzal, melyek ezek az ételek, italok?

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Fényvédők, smink, napsütés

A tudatos bőrápolás alapja, hogy már kora tavasszal, az első napsugarak megjelenésekor elkezdjük a fényvédő krémek használatát, azonban mit tegyünk, ha a fényvédelem mellett a sminkről sem szeretnénk lemondani nyáron?

Létezik krónikus napfényhiány

A D-vitamin a bőrön keresztül termelődik, a természetes napsütés hatására. Zsírban oldódik. Márciustól szeptemberig elegendő a napfény ahhoz, hogy elegendő vitaminhoz jussunk, ám a télen a vitaminkészleteink megcsappannak. Mit okoz a napfény hiánya és mit tehetünk ellene egészségünk megőrzéséért?

Mi mindenre jó a CT-vizsgálat, és mikor lehet rá szükséged?

Bizonyos betegségek esetén a röntgen- vagy az ultrahangvizsgálat nem elegendő a diagnózis felállításához. Ilyenkor szükség lehel a komputertomográfia (CT) képalkotó eljárásra, amely háromdimenziós felvételeket készít a test egy adott szegmenséről, így részletesebb képet biztosít a szövetekről, az erekről és a csontokról. Milyen esetekben rendelnek el az orvosok CT-vizsgálatot?