Menü

Táplálkozási viszonyaink

Étkezés, táplálkozás, életmód. A három „legfoglalkoztatottabb” szó manapság. Állandóan találkozunk ezekkel a fogalmakkal, a társadalmi tudatosító kampányok legfőbb témái, de ma már baráti beszélgetésekből sem hiányozhat, ki milyen táplálkozási irányokat vall.

Rengeteg sok irányból érkezik információ felénk arról, hogyan táplálkozzunk, milyen élelmiszereket fogyasszunk. Az evés pszichológiai, egészségügyi oldaláról is lassan egyetemi szintű képzést kapunk, nem beszélve a tudatos vásárlói szokásokról, életmód optimalizálásáról, és a helyes táplálkozás vonatkozásairól. A téma úgy tűnik kimeríthetetlen.

És akkor mit látunk a bevásárlóközpontokban napról napra, hétről hétre? „Bevásárló maratonistákat”, akik úgy vetik rá magukat a roskadásig tele pakolt polcokra, mintha világ végére készülnének, vagy legalábbis több napja éheznének. A tudathasadás általános jelenség, a fejekben csak úgy pörögnek az ellentétek: egészséges ételek vs. időhiány, szigorú elvek, elhatározások vs. kibúvók és kényszermegoldások, rendszeres táplálkozás vs. „valamit gyorsan be kéne kapni”. Erről a tudathasadt kettőségről persze a kosarak is árulkodnak, így halmozódik egymásra a teljes kiőrlésű péksütemény és a chips, a zöldségek és a mirelit pizza, na meg az ásványvíz és a különböző cukros üdítők.

A jelenség nem is olyan váratlan, ha abból indulunk ki, hogy az elmúlt ötven évben többet változtak étkezési szokásaink, mint előtte ezer év alatt. A jelenség elemei között megtalálható többek között a szupermarket effektus (melynek része például, hogy „eltűnteket az évszakok” a boltokból), illetve az, hogy egyre jobban lélektani tényezők határozzák meg táplálkozásunkat, míg a fiziológiai elemek háttérbe szorulnak.

Az is nyilvánvaló, hogy a fogyasztói társadalom mohósága összefüggésben van a különböző stresszorok fokozódásával. Gyakran veszi fel ezért az étkezés a nyomás- kiegyenlítő szelep funkcióját életünkben. De ma már ez is egy újabb stressz, hiszen egyből szemünk előtt lebegnek a mindenre kiterjedő életmódtanácsok üzenetei, az elhízás egészségügyi következményei. A sor végtelen.

Szóval minden elismerés azoké, akik még képesek viszonylag természetesen viszonyulni a táplálkozáshoz.

Fotó:
pixabay.com

Az egyik legszuperebb fehérjeforrásunk, a tojás

Nem a legolcsóbb fehérjeforrás, de az egyik legjobb. Egy átlagos, és rendes tojás ~60 gramm. Sajnos sokan az olcsóbbat veszik meg, de az „S” méretűek többnyire még az 50 grammot se érik el.

Évezredes csodaszernek mondható a kefir

Ha az egészséges táplálkozásról beszélgetünk, amely elősegíti a megfelelő emésztést is, akkor rövid időn belül a kefir is szóba kerül, amit már nagyon régóta az emberek. De mit is érdemes tudnunk róla?

A káposztafogyasztás áldásos hatásai

A káposzta változatai mindenki számára elérhető, számtalan módon felhasználható, olcsó, emellett pedig rendkívül egészséges. Egy csésze savanyú káposztában mindössze 27 kalória és 0 gramm zsír található, továbbá 7 gramm szénhidrátot, 4 gramm rostot, valamint 1 gramm fehérjét is tartalmaz.

A fehérjeporok körüli mítoszok

Még ha csak kedvtelésed a testépítés és a sport, akkor is nagy eséllyel megemelted már a fehérjebeviteled egy nem sportoló emberéhez képest. Viszont minden étel káros, nagy mennyiségben.

A túl sok vitamin veszélyes!

Az emberek többsége általában rendszeresen fogyaszt valamilyen mesterséges vitaminkészítményt. A túlzott vitaminbevitel azonban ugyanolyan káros lehet, mint a vitaminhiány.