Menü

Táplálkozási viszonyaink

Étkezés, táplálkozás, életmód. A három „legfoglalkoztatottabb” szó manapság. Állandóan találkozunk ezekkel a fogalmakkal, a társadalmi tudatosító kampányok legfőbb témái, de ma már baráti beszélgetésekből sem hiányozhat, ki milyen táplálkozási irányokat vall.

Rengeteg sok irányból érkezik információ felénk arról, hogyan táplálkozzunk, milyen élelmiszereket fogyasszunk. Az evés pszichológiai, egészségügyi oldaláról is lassan egyetemi szintű képzést kapunk, nem beszélve a tudatos vásárlói szokásokról, életmód optimalizálásáról, és a helyes táplálkozás vonatkozásairól. A téma úgy tűnik kimeríthetetlen.

És akkor mit látunk a bevásárlóközpontokban napról napra, hétről hétre? „Bevásárló maratonistákat”, akik úgy vetik rá magukat a roskadásig tele pakolt polcokra, mintha világ végére készülnének, vagy legalábbis több napja éheznének. A tudathasadás általános jelenség, a fejekben csak úgy pörögnek az ellentétek: egészséges ételek vs. időhiány, szigorú elvek, elhatározások vs. kibúvók és kényszermegoldások, rendszeres táplálkozás vs. „valamit gyorsan be kéne kapni”. Erről a tudathasadt kettőségről persze a kosarak is árulkodnak, így halmozódik egymásra a teljes kiőrlésű péksütemény és a chips, a zöldségek és a mirelit pizza, na meg az ásványvíz és a különböző cukros üdítők.

A jelenség nem is olyan váratlan, ha abból indulunk ki, hogy az elmúlt ötven évben többet változtak étkezési szokásaink, mint előtte ezer év alatt. A jelenség elemei között megtalálható többek között a szupermarket effektus (melynek része például, hogy „eltűnteket az évszakok” a boltokból), illetve az, hogy egyre jobban lélektani tényezők határozzák meg táplálkozásunkat, míg a fiziológiai elemek háttérbe szorulnak.

Az is nyilvánvaló, hogy a fogyasztói társadalom mohósága összefüggésben van a különböző stresszorok fokozódásával. Gyakran veszi fel ezért az étkezés a nyomás- kiegyenlítő szelep funkcióját életünkben. De ma már ez is egy újabb stressz, hiszen egyből szemünk előtt lebegnek a mindenre kiterjedő életmódtanácsok üzenetei, az elhízás egészségügyi következményei. A sor végtelen.

Szóval minden elismerés azoké, akik még képesek viszonylag természetesen viszonyulni a táplálkozáshoz.

Fotó:
pixabay.com

Hagyd abba a kényszerevést!

A kényszer okozta étkezést egyfajta pótcselekvésnek nevezhetjük, hiszen ez a tevékenység mindig kompenzálni próbál valamit, általában lelki problémát. A kényszerevés gátat szab a diétának, fogyókúrának, nem is kérdés: mielőbb le kell szokni róla. De hogyan?

A sütit vagy a brokkolit? Ez itt a kérdés

Minden diétázóval előfordul, hogy olykor elcsábul, nem tartja 100% az étrendjét, melléeszik. Emberek vagyunk, nem gépek és néha bizony hibázunk. Ahelyett, hogy sokkot kapva számolgatnánk mennyi kalóriával vétkeztünk, inkább gondoljuk végig, hogyan tervezhetjük újra a heti menüt.

Energiaital a gyerekek kezébe nem való?

A tinik nagy része gyakran iszik energiaitalt, és sajnos a termékek marketingkampánya is egyre jobban a fogyasztásukra buzdít. Azzal pedig, hogy milyen következményei lehetnek ennek hosszú távon csak kevesen foglalkoznak.

Szíverősítő ételeket a mindennapokba!

A szív- és érrendszeri megbetegedések már-már népbetegségnek számítanak Magyarországon, bármelyik társadalmi rétegről is legyen szó. Pedig az étkezés odafigyelésével, és néhány finomsággal könnyen csökkenthetjük a kockázatát.

Badacsonyi bortriatlon

Ha valaki eddig is fontolgatta, hogy részt vesz a bortriatlonon, de még nem tette, az sajnos idén már lemaradt róla. De reméljük, hogy egy élménybeszámoló meghozza a bátorságát, és jövőre az elsők közt csap le a lehetőségre, hogy részt vegyen.