Menü

Öt éves kortól kötelező az óvoda

Nem sokan tudnak róla, de jövőre, szeptember 1-től életbe lép egy új rendelet miszerint három éves kortól kötelező óvodába járni a gyerekeknek. Így egyelőre ez a kötelezettség csak az öt éves kicsiket érinti.

A napokban zajlik az ország valamennyi óvodájában a beiratkozás. A legtöbb helyen három éves kortól fogadják a csemetéket, de akad olyan szülő, aki a gyermekét öt éves koráig nem akarja közösségbe adni, inkább otthon neveli. Most még erre lehetősége van, azonban jövőre, szeptember 1-től már a három éveseknek is kötelező lesz óvodába járni.

A jelenlegi jogszabályok szerint az óvodai kötelezettség azokra a gyermekekre vonatkozik, akik az adott évben betöltik az ötödik életévüket, ami azt jelenti, hogy ezek a kicsik a nevelési év kezdő napjától napi négy órát kötelesek részt venni az óvodai nevelésben.

Az új rendelet szerint 2015. szeptember 1-től ötről három évre esik vissza a korhatár. Elvileg már az idén életbe lépett volna ez a rendelkezés, ám a kormány úgy döntött, egy évvel elhalasztják, hogy addig is bővíteni tudja a férőhelyeket.

Az EMMI szerint jelenleg 2294 állami és 447 egyházi, magán és egyéb óvoda működik az országban. A szabályok szerint a szülő köteles a területileg illetékes óvodába íratni a gyermekét, azonban ettől el lehet térni. Például, ha valaki egyházi intézménybe szeretné járatni a gyermekét, és ilyen óvoda nincs a közelben, akkor egyáltalán nem köteles a helyibe vinni.  Természetesen ugyanez vonatkozik a Waldorf, vagy a Montesorri, sőt a magán óvodákra is.

Néhányan azonban másként próbálják kijátszani azt, hogy ne a helyi óvodába kelljen beíratni a gyerkőcöt. Ennek érdekében lakcímet változtatnak, átjelentkeznek. Azonban az önkormányzat leellenőrizheti, főleg nagy túljelentkezés esetén, hogy valójában az adott család mióta lakik az új lakcímen és ott ténylegesen életszerűen élnek-e. Ha esetleg nagyon szigorúak az önkormányzatnál, akkor a védőnőtől is kérhetnek igazolást, s ennek elmaradása esetén meg is tagadhatják a gyermek felvételét.

Tudni kell még azt is, hogy a jelenlegi szabályok szerint gyermekünket öt éves korig hordhatjuk családi napközibe. A magán óvoda viszont egyenértékű az állami intézményekkel, vagyis köznevelési intézmény és itt 3-7 éves gyermekek nevelését, fejlesztését, felzárkóztatását, tehetséggondozását, felügyeletét végzik, épp úgy, ahogy a hagyományos óvodákban.

Fotó:
pixabay.com

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell

Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.