Menü

Ne csak a testet, a lelket is!

Gyakran halljuk: betegségeink mögött valamilyen lelki eredetű dolog áll. Az állítást elsőre nehéz befogadni, de az igazság az, hogy ez az esetek jelentős részében pontosan így van.

A dolog persze nem új keletű, évszázadokkal ezelőtt, és a világ bizonyos pontjain ma is, nagyon is tisztában voltunk/vannak a fenti állítás igazságtartalmával. A nyugatinak nevezett orvoslás időközben másfelé kanyarodott, a fizikai, anyagi oldal került fókuszpontba, de mostanában ismét teret kap a lelki, pszichológiai háttér vizsgálata. Persze ehhez nem kell feltalálni a spanyolviaszt, ugyanakkor a gondolkodásváltás nem egyszerű feladat.

A mai, legtöbb helyen gyakorolt protokoll pofonegyszerű: valaki beteg lesz, megkapja a megfelelő kezelést és/vagy gyógyszert, és a dolgok ezzel el is vannak rendezve. Még akkor is, ha az adott kezelés és/vagy gyógyszer történetesen nem is hatásos.

A helyes út ezzel szemben az, hogy a fizikai tünetekre koncentráló orvosok mellett megfelelően képezett pszichológusok, pszichiáterek is segítség a betegek gyógyulását. Erre egyébként hazánkban is egyre több akarat és hajlandóság van, persze a „bevált” rendszeren nem könnyű rövid idő alatt reformokat végrehajtani.

A lelki segítséget nem csak úgy kell elképzelni, hogy a pszichológus megpróbálja megkeresni az adott betegség esetleges mentális hátterét, hanem ez alatt felépülés utáni kezelést is értünk. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb betegnek, akár cukorbeteg, szívproblémákkal küszködő, vagy esetleg krónikus fejfájás gyötri, szüksége van arra, hogy a fizikai kezelés után lelki kezelésen is átessen. Sokukban ez az igény persze nem tudatosul, ugyanakkor, ha valaki segít feldolgozni a betegséget, vagy épp a gyógyulást (ezzel párhuzamosan mondjuk életmódbeli tanácsokat ad), az bizony nagyban megkönnyítheti a páciens jövőjét, vagy akár meg is akadályozhatja az újabb baj megtörténtét.

Fotó:
pixabay.com

A feldolgozott élelmiszerek káros hatásai

Az egészséges életmóddal foglalkozó szakemberek szerint a cukor, a finomított szénhidrátok után a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása miatt van komoly ok az aggodalomra. Egyre több dietetikus, életmódtanácsadó javasolja a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítását. Vajon tisztában vagyunk azzal, melyek ezek az ételek, italok?

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Fényvédők, smink, napsütés

A tudatos bőrápolás alapja, hogy már kora tavasszal, az első napsugarak megjelenésekor elkezdjük a fényvédő krémek használatát, azonban mit tegyünk, ha a fényvédelem mellett a sminkről sem szeretnénk lemondani nyáron?

Létezik krónikus napfényhiány

A D-vitamin a bőrön keresztül termelődik, a természetes napsütés hatására. Zsírban oldódik. Márciustól szeptemberig elegendő a napfény ahhoz, hogy elegendő vitaminhoz jussunk, ám a télen a vitaminkészleteink megcsappannak. Mit okoz a napfény hiánya és mit tehetünk ellene egészségünk megőrzéséért?

Mi mindenre jó a CT-vizsgálat, és mikor lehet rá szükséged?

Bizonyos betegségek esetén a röntgen- vagy az ultrahangvizsgálat nem elegendő a diagnózis felállításához. Ilyenkor szükség lehel a komputertomográfia (CT) képalkotó eljárásra, amely háromdimenziós felvételeket készít a test egy adott szegmenséről, így részletesebb képet biztosít a szövetekről, az erekről és a csontokról. Milyen esetekben rendelnek el az orvosok CT-vizsgálatot?