Menü

Még mindig nem eszünk elég halat

Magyarországon az átlagos évi halfogyasztás messze az európai átlag alatt van. Öt kiló halat sem eszünk személyenként egy esztendő alatt, aminek okait régóta igyekeznek megfejteni.

Magyarországon körülbelül négy, négy és fél kiló halat fogyasztunk el átlagosan személyenként egy év alatt, ami európai viszonylatban nagyon kevésnek számít.

Az okok sokrétűek. Egyrészt nyilvánvalóan történelmi háttere van ennek a magatartásnak, ugyanis korábban hazánkban is jóval népszerűbb volt a halfogyasztás. A 20. század második felében  a termelékenység, és az ezzel összefüggő egyszerűség miatt a hal helyett központilag a sertés és a baromfi húst részesítették előnyben, s eközben a halászat is szépen lassan leépült. A hal lekerült az asztalokról, legalábbis, ami a mindennapi (rendszeres heti) fogyasztást illeti és ünnepi étekké vált. A legtöbben elsősorban (és sokszor csak) karácsonykor készítenek halételeket.

Sokan mondják: a halat meg kell szeretni, ami kulturális dolog. Ha valaki gyerekként nem ismerkedett meg az ízével, állagával, formájával, illatával, az az esetek többségében később jóval nehezebben kedveli meg a halból készült ételeket.

Pedig a hal nálunk is egyre népszerűbb, könnyű, tápláló étel, amelyet ráadásul az egészséges táplálkozás is kiemel.

Sajnos azonban nem mindig tudunk könnyen hozzájutni, ami szintén visszavetheti a fogyasztást. A folyókban megcsappant a halak száma, a Balaton halászata pedig már évek óta tartó vita tárgya. Jelenleg nincs is halászat legnagyobb tavunkon, ami a nyári idegenforgalmi szezonban súlyos hiányt okozott az egyébként igencsak keresett és kedvelt fajokat tekintve.

Fotó:
pixabay.com

Tízórais doboz: van élet a szendvicsen túl!

Sokszor okoz fejtörést, hogy mit csomagoljunk iskolás gyermekünk tízórais dobozába. Nézzünk körül, mi mindent tehetünk egy picike uzsonnás dobozba, ami egészséges, finom és garantáltan megeszi a gyerekünk!

Tudnivalók a telített és a telítetlen zsírokról

Az ember által felhasznált zsírok alkotóelemei a hosszú szénláncú zsírsavak és a glicerin. A köztük lévő különbségek alapja a szénlánc alakja és hossza, valamint a szénatomokhoz köthető hidrogénatomok száma. Az egészségtudatos táplálkozásnál fontos tudni mennyit vigyünk be ezekből a szervezetünkbe.

Az edzés utáni étkezés szabályai

Sokakban felmerül a kérdés edzés után, hogy vajon mit, mikor és mennyit szabad enni? Mindenképpen próbálj ki több lehetőséget, idővel úgyis meglátod melyik az, ami számodra a legjobb, leghasznosabb. Íme, néhány ehhez kapcsolódó praktika, melyeket érdemes a jövőben elsajátítanod a fejlődésed érdekében.

Mesterséges édesítőszer: se nem jó, se nem rossz

A cukorhelyettesítők semmilyen egészségügyi előnnyel nem rendelkeznek, viszont kárt sem okoznak – derült ki egy nemrég megjelent tudományos összefoglalóból.

Memóriajavító táplálékaink nyomában

Ha csak vizsgákra készülsz, vagy csupán hosszan meg szeretnéd őrizni szellemi fittségedet, érdemes a táplálkozásodra is odafigyelned. A következőkben különböző tippeket, praktikákat olvashatsz, amelyek segítségével fejlesztheted memóriádat.