Menü

A fehérjemérgezés létező jelenség?

Sokat vitatott kérdés, hogy a fehérjemérgezés létező fogalom, avagy sem, elegendő fehérjét fogyasztunk-e, vagy épp ellenkezőleg. A diéták világában mindenki a fehérjefogyasztás növelésére sarkall, mondván hogy a szénhidrátok és a zsírok helyett több fehérjét kellene enni, ez pedig a fogyás egyik titka lehet. De vajon túlzásba lehet-e vinni a fehérjefogyasztást?

A fehérjemérgezés nem túl gyakori, leginkább azok találkoznak vele, akiknek a szervezete érzékeny lehet rá, főként az állati fehérjékre. A nevével ellentétben nem olyan ijesztő: kipattogzó bőr, lepedékes nyelv, vagy hajkorpásodás lehetnek a külső tünetei. A szervezeten belül inkább hosszú távon jelenthet gondot: emésztési zavarokat, elszaporodó baktériumokat, bélgyulladást okozhat. A fő probléma, hogy a szervezet elsavasodásához vezethet, valamint különböző tápanyagokat von meg a szervezettől, pl. a calcium, vagy a B12 vitaminokat. A túlzott fehérje-bevitel enerváltságot, energiahiányt is okozhat!

Javasolt az állati és a növényi fehérjék egyensúlyban tartása, emellett pedig a változatos, tápanyagokban és rostokban gazdag ételek fogyasztása. A fehérjék előnyének mondják a diétában, hogy a lassan bomlanak le, és a szénhidrátokhoz képest hosszabban tartó energiaforrásnak mondhatók. A szénhidrátokkal együtt fogyasztva ráadásul csökkentik azok glikémiás indexét (azaz vércukorszint-emelő hatását). Ezen tulajdonságok javasolják a fehérjeporok fogyasztását a diétában. A tévhittel ellentétben ez nem valamiféle doppingszer. A valótlan nézet abból indult ki, hogy fogyasztása korábban csak a sportolók körében volt elterjedt, és valóban segíti az izomnövekedést. A jól megválasztott fehérjepor viszont még egészséges is lehet. Érdemes megnézni az összetevőit, és rostokkal dúsított, valamint káros adalékanyagoktól mentes verziót keresni. A táplálékallergiásoknak is figyelniük kell, hiszen a fehérjeporok némelyike tartalmazhat laktózt, glutént, vagy egyéb allergén összetevőket.

A fehérjefogyasztás ajánlott mennyiségét ki lehet számolni. Függ az életkortól (gyerekeknek több fehérjebevitelre lehet szükségük), a testsúlytól, valamint a mozgás mennyiségétől is. A rostdús táplálkozás pedig azért hangsúlyos, mert a fehérjék önmagukban kevés rostot tartalmaznak. A kulcsszó tehát itt is a megfelelő arányok megtalálása: ne vigyünk semmit túlzásba, hanem kiegyensúlyozottan, változatosan táplálkozzunk.  

Fotó:
pixabay.com

Magyarországi nemzetiségek konyhája – Horvátok

A Magyarországon élő nemzetiségek közül a következő, amelynek konyhájával megismerkedhetünk, a horvátoké. A népszerű ételeket a legtöbben ismerik, de nem árt, ha ezeket otthon is el tudjuk készíteni.

Ha nyár, akkor leves

A kánikulában mi sem esik jobban, mint egy hűsítő, jéghideg ital, viszont enni is kell valamit. Miért is ne lehetne mindkettőt egyszerre?

Magyarországi nemzetiségek konyhája – Görögök

A görögök nem nagy számban élnek itt, ők is nagyjából egyetlen településen és környékén. Noha ma már legtöbben magyarul is ugyanúgy, vagy jobban beszélnek, mint görögül, a konyhaművészetükben megőrizték az anyaország ízeit. Ebből következik egy kis válogatás.

Egészséges édesség

Ki ne álmodna egy olyan nassolnivalóról, amely egészséges, gyógyító hatása van, finom is és még édességnek is nevezheti? Az édességek igen csábítóak tudnak lenni, az emberek pedig olykor-olykor el is csábulnak, és a kosarukba teszik vásárlás közben a nyalánkságokat.

Ellenségünk a szénhidrát?

A zsír után most új ellenséget választott a fitneszipar. Igen, megint az ételek egyik fő összetevőjét, a szénhidrátot tesszük felelőssé minden egészségügyi problémáért. Lássuk csak, hogy is van ez!