Menü

Milyen változásokat hozhat a szociális életpályamodell bevezetése?

Egy éve tart az egyeztetés a szociális szféra és a Kormány között a szociális szféra bérezéséről. A kérdés sürgető, ugyanis hiába népszerűek a főiskolák, egyetemek szociális ágazati képzései, egyre többen hagyják el a pályát, vagy már a végzettség megszerzése után sem kezdenek ezen a területen dolgozni a kiemelkedően alacsony bérezés miatt. Beszédes, hogy a szociális szférában hat éve volt utoljára béremelés.

Tény, hogy nagyon nehéz fizetésben kompenzálni a szociális területen dolgozók munkáját, ahogy ez természetesen sok más területre elmondható: ez a feladat komoly lelki erőfeszítéseket és forrásokat igényel. A szociális szakemberek foglalkozzanak akár idősekkel, hajléktalanokkal, szenvedélybetegekkel, nehéz sorsú családokkal, vagy bármilyen mással, a feladat jellegéből adódóan naponta komoly kihívásokkal találkoznak. A munka gyakorta nem is veszélytelen. Ugyanakkor nehéz ezt a feladatot a számok nyelvére lefordítani, hiszen a munka által teremtett haszon inkább egyfajta társadalmi nyereség, valamint jóléti társadalmi alapelvárások kielégítését szolgálja.

A megbecsülés mégis nagyon fontos, hiszen épp a tevékenység jellegéből fakadóan különösen veszélyezteti a kiégés az itt dolgozó szakembereket. Ezen a területen nem csak a szakmai kollégán múlik, hogy az ember mennyire érzi magát kompetensnek, döntéshozónak, irányítónak, és gyakorta kell kudarchelyzetekkel, sikertelenséggel megbirkózni. Sőt a siker, vagy az eredmény fokmérője is teljesen más, így mindezen tényezőket figyelembe véve valódi elkötelezettség kell ahhoz, hogy valaki helyt álljon ezen a szakterületen. Hát még ha a bérezés is ilyen alacsony…

A szociális életpályamodell célja az, hogy a végzettség mellett a munkatapasztalatot is figyelembe vevő bérezés alakuljon ki, amely hosszú távon kiszámítható bérezést, magasabb fizetéseket biztosít. Ezzel kívánják anyagi és erkölcsi értelemben is elismerni a szociális szférában dolgozók elhivatott munkáját. Az egyeztetések jelenleg is zajlanak. Az Emberi Erőforrások Minisztrériuma állítja, hogy azért is tart egy éve az egyeztetés, mert elkötelezettek a pozitív változások irányába, a szakma viszont csalódott az elhúzódó egyeztetések miatt.

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár szeptemberben kijelentette, hogy az elkötelezettségüket mutatja, hogy év elejére hat munkacsoportot állítottak fel, amely a szociális életpálya kidolgozásával foglalkozik, valamint bérpótlékot is meghatároztak, hogy a pozitív tendencia megmutatkozzon.

Ugyanakkor a szociális szféra nem elégedett, mivel állítják: a bérpótlék összegei bruttóban értendők, mire nettó összeggé változnak, szinte jelentéktelen összegre zsugorodnak az átlagos szociális szakemberek fizetésében. Sajnálatosnak tekintik, hogy év elején az érdekvédelmi szervezetek bevonása nélkül állapították meg a bérpótlékokat. Ez az oka annak, hogy ez a kis béremelés nem volt elég a tűzoltásra, és a szféra türelmetlen az életpályamodell bevezetése kapcsán.

Aggodalmukat fenntartják a legutóbbi hírek, miszerint a rokon tevékenységet végző pedagógiai asszisztensek bérezése a legutóbbi szabályozások értelmében 20%-ot csökkent, mert a pótlékokat kiterjesztés helyett elvették, így sokan már a létminimum alatti bért kapnak, ami szintén a pályaelhagyásra ösztönzi azokat a szakembereket, akik gyakorta hasonlóan nehéz munkát végeznek, mint a szociális szférában tevékenykedő kollégáik, például ide tartoznak a fogyatékos személyekkel dolgozók.

Mindenki bízik benne, hogy az átmeneti időszak után kedvező változások várhatóak, és a szociális szféra bérrendezésére hamarosan sor kerül. Mindez nyilvánvalóan nemcsak a pénzről szól, hanem a szakembereken keresztül közvetetten érinti azokat a nehéz sorsú, és/vagy hátrányos helyzetű embereket is, akikkel a szociális kollégák dolgoznak. Remélhetőleg az egyeztetések kedvező és gyorsan kivitelezhető eredményre jutnak, hiszen mindez közös társadalmi érdek. 

Fotó:
pixabay.com

Önzetlen ember=több gyermek?

Mi történik azokkal, akik önzetlenül viselkednek, és áldozatokat hoznak másokért? Egy friss kutatás eredményei szerint az önzetlen emberek hajlamosabbak több gyermeket vállalni, és magasabb fizetéseket is érnek el életük során, mint önzőbb társaik.

Akciós. Megveszed?

Minden harmadik magyar rendszeresen vásárol fölösleges dolgokat - olvasom az interneten az egyik legfrissebb kutatás eredményét. Sokan úgy vélik bölcs dolog követni az akciókat, figyelni a kedvezményeket. Ész nélküli költekezés vagy tudatos, akciókat figyelő, kedvezményeket követő tervezett vásárlás? Ez itt a kérdés.

A válásról

Napjaink legkényesebb témája, és egyben egyre növekvő problémája lett a válás, amelyre lassan olyan természetesen gondolunk, mintha csak bárkivel megtörténne. De miért van ez, és miért nem próbáljuk elkerülni?

Rokonok távol egymástól – hogyan kezelhetjük?

Szinte minden családban van egy rokon, aki a többitől távol él. Országon belül vagy országon kívül, Budapesten vagy Angliában, mindenképpen nehéz távol lenni. Nehéz összeegyeztetni az ünnepeket, a találkozókat, a családi nyaralásokat, mert mindig bele kell kalkulálni az utazást. És még így is előfordul, hogy belefáradunk a folyamatos tervezésbe és utazásba. Hogyan könnyíthetnénk a terheinken?

A jelen ajándékainak kicsomagolása

A mai rohanó társadalmunkban sokan panaszkodnak, hogy nem tudják megélni a pillanatot tömérdek befolyásoló tényező miatt. A fókuszálatlan, szelektív figyelmünk, múlton való rágódásunk és félelmeink kihatással vannak az itt és mostra. Szeretnék tippeket adni, amelyek hasznosak lehetnek, hogy jobban fókuszáljunk a jelenünkre.