Menü

A bókok és a kritikák egészséges egyensúlya

Az átlagos kapcsolatokban kb. két és félszer annyit dicsérjük a párunkat, mint amennyit kritizáljuk. Vajon ez megfelelő arány? Első olvasatra elég jól hangzik: hiszen úton-útfélen botlunk mindig veszekedő, egymást nyaggató, sanyargató párokba, és a tévében is bőven szembesülhetünk ilyen jellegű kapcsolatokkal a filmekben, sorozatokban, vagy valóságshow-k nézése közben. Tehát azt gondoljuk, ehhez képest a mi párkapcsolatunk, házasságunk jóval jobb mérleggel rendelkezik. De vajon akkor mégis mi lehet a gond?

Szakértők megvizsgálták, hogy a bókok 2,5-szörös aránya a kritikákhoz képest még mindig csak a fele annak, ami egy jó kapcsolathoz kell. Az egészséges arány 5:1. Tehát öt az egyhez a bókok javára. Nem elírás, és a számok most nem a holland-spanyol válogatott világbajnokságon játszott eredményét tükrözik kivételesen. Ha jó kapcsolatban szeretnénk lenni a párunkkal, akkor legalább ötször annyit kell dicsérnünk, bókolnunk, kedveskednünk, mint amennyit kritizálunk – ismerteti előadásában egy nemzetközi kutatás eredményét Dr. Mihalec Gábor pár- és családterapeuta.

Ha az átlagos arányt nézzük, akkor oda kell tennünk magunkat, mert az eredetihez képest legalább kétszeres eredményt kell elérnünk, de csak a kedveskedés terén, nem pedig a kritika terén!

A jó hír az, hogy így a kritikaként megfogalmazott tényezők is könnyebben megbeszélhetőek, hiszen szerető légkörben könnyebb a problémák megoldása, nagyobb lesz az erre irányuló akarat, a felek ösztönzöttebbé válnak a konfliktus hatékony rendezésére. A másik kedvező hír pedig az, hogy a terapeuta 20 páron végzett rögtönzött felmérése szerint ha a felek tudatosan odafigyelnek ennek az aránynak a megtartására, akkor hirtelen nemhogy ötször, hanem nyolcszor több bókot és kedvességet támasztanak egyetlen kritikával szemben. Ennyit számít tehát a tudatosság.

Gondoljon csak bele a gyakorlatban: ugye Ön is jobban visel bármilyen kritikát, és befogadóbb lesz valamely problémával szemben, ha alapvetően elismerő környezetben és kapcsolatban él?

Próbálja ki a környezetében ennek a kedvességek és a kritikák helyes arányban tartását, és meglátja, a hatás ha nem is azonnali, de nem marad el! 

Fotó:
pixabay.com

Láthatatlannak lenni - A magányosság egy formája

„Láthatatlannak érzem magam”. Mindig is az voltam: kamaszkoromban a barátaim mellett, az osztályban, a párkapcsolatomban, az egyetemi évek alatt, a szüleim még ma sem értenek meg, talán sosem láttak igazán. Mindenkinek jut egy ilyen burok, ami megvéd a láthatóságtól, ilyenkor pedig csak a közeli ismerősök hangja marad meg. Azonban mit lehet tenni az észrevétlenség ellen, hogyan kapcsolódik ez az emberi közönyhöz?

Cotard-szindróma, amikor azt hiszed, hogy meghaltál

Sajnos nagyon sok pszichiátriai betegséget ismerhetünk, és ezeket csak erősíti a jelenlegi felgyorsult világi élet. Van egy, ami az egyik legritkább betegség, amelyben a beteg azt hiszi, hogy halottak és körülöttük lévő világ nem is létezik.

Vásárlásmánia

Bár a vásárlásmánia az egészségünkre nézve nem olyan káros szenvedély, mint például az alkohol- vagy drogfüggőség, mégis a szociális életünket nagyban károsíthatja, ezért fontos figyelni már a kezdő intő jelekre is.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

Ne éljünk a múlt fogságában

Az elmúlt években folyamatos veszteségélmények és válságok között élünk, erre pedig rárakodnak az egyéni gondok is. A krízisek egyik jellemzője a bizonytalanság. Elengedni valamit, vagy küzdeni érte? Ez a fajta ellentmondásosság meggondolatlannak tűnő, vagy látszólag teljesen érthetetlen, irracionális döntésekhez vezethet, viszont lehetőség is egyúttal. Az alábbi cikkben arra kaphatunk válaszokat, hogy milyen módszereket, gondolatokat vethetünk be az elengedés érdekében.