Menü

Mikrohullámú sütő: káros, vagy nem?

A mikrohullámú sütők ma már nélkülözhetetlen részei a háztartásoknak, használatuk egyszerű és praktikus. Mégis időről-időre komoly dilemmák fogalmazódnak meg azzal kapcsolatban, hogy használatuk vajon okozhat e egészségkárosodást.

Köztudott, hogy a mikrók teljesen más módon működnek, mint a többi melegítési eljárás. A nagyfrekvenciájú mikrohullámok mozgásba hozzák a melegítendő anyagban a vízmolekulákat, ennek következtében jelentős súrlódási hő keletkezik. Más melegítési módszerek esetében azonban a folyamat kívülről befelé történik, általában közvetett melegítésről beszélhetünk, hőátadásról.

Az rendben van, hogy egészen más módon zajlik a melegítés, de vajon milyen hatással lehet ez a fajta folyamat az anyagokra.

A szakemberek szerint a mozgásba hozott molekulák deformálódhatnak, és akár így egészségre károssá is válhatnak. A gyerekek ételét, anyatej melegítését például egyáltalán nem ajánlják, de még a cumisüvegek mikróban történő sterilizálásával kapcsolatban is érdemes körültekintőnek lenni. Volt rá ugyanis példa, hogy bizonyos típusú cumisüvegekből a mikróban történő melegítés hatására káros anyagok oldódtak ki, bár ez esetben a bűnbak nem a mikró volt.

A mikró használat ellen szólnak, azok a vélemények is, melyek szerint ez a fajta melegítés megváltoztatja az ételek bioenergetikai információit. Ezen vélemények szöges ellentétét állítják, azok a kutatások, melyek szerint a mikróval történő főzés során bizonyos tápanyagok, vitaminok nagyobb arányban maradnak meg az ételekben. Többek között a spenót elkészítésével kapcsolatban kimutatták, hogy mikróban történő főzése során szinte a teljes foláttartalmát megőrzi.

Gyakran elhangzó ellenérv a mikróval szemben az is, hogy káros sugarakat bocsát ki. Ilyen szempontból azonban használata nem veszélyes, amennyiben a mikró ajtajában található fém védőháló ép.

Összességében a mikróhasználat egészségkárosító hatásai nem bizonyítottak, bár az is tény, hogy hosszú távú következményei sem megjósolhatóak.

Fotó:
pixabay.com

Régi húsvéti szokások

A húsvét a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe. Ma már inkább a tavaszvárás, és a tavasz eljövetelének jele, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak, és sokaknál vallástalan jelentéssel bír. Azonban az ünnephez rengeteg régi (ma már vicces) hagyomány kapcsolódik, amelyek közül olvashatunk néhányat ebben a cikkben.

Ugye nem vesz senki élő nyuszit/csirkét/kacsát húsvétra ajándékba?

Ugye nem vesz senki élő nyuszit/csirkét/kacsát húsvétra ajándékba? Plüss nyuszi/csirke/kacsa vagy csoki nyuszi/csirke/kacsa a tökéletes választás! – olvasom az egyik állatvédő egyesület facebook oldalán és megmondom őszintén teljes mértékben egyetértek a felhívásukkal!

Munkahelyi motiváció?

Minden vezető sikeres cégre és lelkes munkatársakra vágyik, akik szakmailag kiválóak és minden nap a legjobb formájukat hozzák. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Még a legjobbnak tűnő munkatárs esetében sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújt napról-napra, és mindig maximálisan eltökélt. Jó hír, hogy vezetőként nagyban befolyásolhatjuk, hogy egy dolgozó mennyire tudja és akarja kihasználni tehetségét! Lássuk, hogyan!

8 különleges és elragadó húsvéti tradíció a világ különböző tájairól

Itthon a locsolkodás, rokonlátogatás, családi körben elfogyasztott finom ételek és természetesen a tojásfestés. Ezek mindenki számára jól ismert húsvéti tradíciók, azonban más nemzeteknél eltérő szokások uralkodnak, ismerjük meg ezeket is!

Jön a gofri világnapja!

Édes emlékezésre hívjuk a kedves olvasókat! Már meg sem lepődünk az abszurdabbnál abszurdabb világnapokról olvasva, de most tegyünk egy kivételt és beszéljünk arról, hogy március 25-én van a gofri világnapja!