Menü

Meddőség: a biológia nem követi a változó társadalmi szokásokat

Aggasztóak a meddőségi statisztikák: körülbelül a nemzőképes korban lévő párok 18%-ának nem sikerül egy éven belül a gyermeknemzés. Ennek az okát leginkább a gyermekvállalási életkor kitolódására vezetik vissza. Mint láthatjuk, a biológia nemigen alkalmazkodik a megváltozott társadalmi szokásokhoz.

A nő 24 éves kora körül van nemzőképessége virágkorában. Ehhez képest manapság 10-15 évvel is kitolódik a gyermekvállalás ideje. 24 éves korban a fiatalok még kb. tanulmányaik végén tartanak. Szeretnék megalapozni a jövőjüket a gyermekvállalás előtt: munkába állni, pénzt gyűjteni, utazni. Egyéb társadalmi szempontok is belépnek a képbe, hiszen manapság a párválasztási és elköteleződési folyamat is hosszabb időt vesz igénybe, mint hajdanán.

Azonban a helyzet nem csak a nőket érinti: sokan hajlamosak azt hinni, hogy csak a hölgyeknek kellene sietniük a gyermekvállalással, a férfi bármeddig ráér. A meddőségi központok statisztikái szerint azonban a meddőség problémája ugyanolyan arányban érinti a nőket és a férfiakat! Az alapvető ők pedig ugyanúgy a gyermekvállalás idejének kitolódása. A férfiak továbbá nehezebben viselik a stresszhelyzeteket, ami szintén jelentős tényező a meddőség kialakulásában. Az egészségtelen életmód pedig olyan szempont, amit nagyon nehéz vizsgálni a nemzőképesség nehézségeként, az összefüggés mégis bizonyított. Múlt héten írtunk arról, hogy a mesterséges élelmiszerek fogyasztása bizonyítottan meddőséget okoz.

Sok tényező hozzájárul tehát ehhez a szomorú statisztikához, pedig az ismertetett 18%-os arány még nem is teljesen hiteles: csupán azon párok adataira épít, akik szakemberhez fordulnak a problémájukkal. Gyakori pedig, hogy a meddőség „rejtve marad”, ha az érintettek elfogadják a helyzetet, és nem fordulnak orvoshoz. Ez azt jelenti, hogy a probléma akár tízből két embert is érinthet, ez igen magas arány, amivel mindenképpen foglalkozni kell. Sajnos az érintetteknél alapvető pszichológiai reakció, hogy önmagukat hibáztatják, vagy szégyellik magukat. Pedig már a statisztika alapján is alátámasztható, hogy sajnos a probléma nem egyedi. Persze ez a tény önmagában nem vigasztalja azokat, akik szenvednek miatta.

Mit tehetünk tehát? Jó lenne tudatosítani a fiatalokban a tényeket: a tudatos gyermekvállalás mellett a folyamat elhúzódásának lehetséges kockázatairól is tájékoztatni őket. Valamint a kezelésnél fontos lenne a holisztikus szemlélet bevezetése: a meddőségi központok nagyon fontos munkáján kívül az egészséges életmód, valamint a lelki tényezők és feldolgozási módszerek feltárása is. 

Fotó:
pixabay.com

Az anyaság következményei

Eredetileg a téli immunerősítésről szerettem volna írni valami hasznos cikket, aztán valahogy elkalandoztam a hírek között. Vajon milyen érdekességre bukkantam? Hát az anyaság hatására az agyra. Lássuk a részleteket!

Előrelépés a szülés utáni depresszió kezelésében

A szülés utáni depresszió inkább a fiúgyermeknek életet adó nőket érinti. Ez azonban nem feltétlenül rossz hír, hiszen a szakemberek így a kezelésre is jobban fel tudnak készülni.

Önzetlen ember=több gyermek?

Mi történik azokkal, akik önzetlenül viselkednek, és áldozatokat hoznak másokért? Egy friss kutatás eredményei szerint az önzetlen emberek hajlamosabbak több gyermeket vállalni, és magasabb fizetéseket is érnek el életük során, mint önzőbb társaik.

Kismamából egyből bombanő. De miért is?

Szülés után a legtöbb nő nagy félelme, hogy nem tudja majd visszanyerni a teherbeesés előtti súlyát, ami érthető, de semmiképp sem szabad azonnal kemény edzésekbe és szigorú diétába kezdeni. Vajon tényleg az az elvárás, hogy szupermodellként nézzen ki egy frissen szült anyuka?

A születési súlyt befolyásoló tényezők

A születendő baba súlyát több tényező is befolyásolja, azonban sokszor meglepő dolgokat olvashatunk. Nézzük, mi mekkorát nyom a latban.