Menü

Meddőség: a biológia nem követi a változó társadalmi szokásokat

Aggasztóak a meddőségi statisztikák: körülbelül a nemzőképes korban lévő párok 18%-ának nem sikerül egy éven belül a gyermeknemzés. Ennek az okát leginkább a gyermekvállalási életkor kitolódására vezetik vissza. Mint láthatjuk, a biológia nemigen alkalmazkodik a megváltozott társadalmi szokásokhoz.

A nő 24 éves kora körül van nemzőképessége virágkorában. Ehhez képest manapság 10-15 évvel is kitolódik a gyermekvállalás ideje. 24 éves korban a fiatalok még kb. tanulmányaik végén tartanak. Szeretnék megalapozni a jövőjüket a gyermekvállalás előtt: munkába állni, pénzt gyűjteni, utazni. Egyéb társadalmi szempontok is belépnek a képbe, hiszen manapság a párválasztási és elköteleződési folyamat is hosszabb időt vesz igénybe, mint hajdanán.

Azonban a helyzet nem csak a nőket érinti: sokan hajlamosak azt hinni, hogy csak a hölgyeknek kellene sietniük a gyermekvállalással, a férfi bármeddig ráér. A meddőségi központok statisztikái szerint azonban a meddőség problémája ugyanolyan arányban érinti a nőket és a férfiakat! Az alapvető ők pedig ugyanúgy a gyermekvállalás idejének kitolódása. A férfiak továbbá nehezebben viselik a stresszhelyzeteket, ami szintén jelentős tényező a meddőség kialakulásában. Az egészségtelen életmód pedig olyan szempont, amit nagyon nehéz vizsgálni a nemzőképesség nehézségeként, az összefüggés mégis bizonyított. Múlt héten írtunk arról, hogy a mesterséges élelmiszerek fogyasztása bizonyítottan meddőséget okoz.

Sok tényező hozzájárul tehát ehhez a szomorú statisztikához, pedig az ismertetett 18%-os arány még nem is teljesen hiteles: csupán azon párok adataira épít, akik szakemberhez fordulnak a problémájukkal. Gyakori pedig, hogy a meddőség „rejtve marad”, ha az érintettek elfogadják a helyzetet, és nem fordulnak orvoshoz. Ez azt jelenti, hogy a probléma akár tízből két embert is érinthet, ez igen magas arány, amivel mindenképpen foglalkozni kell. Sajnos az érintetteknél alapvető pszichológiai reakció, hogy önmagukat hibáztatják, vagy szégyellik magukat. Pedig már a statisztika alapján is alátámasztható, hogy sajnos a probléma nem egyedi. Persze ez a tény önmagában nem vigasztalja azokat, akik szenvednek miatta.

Mit tehetünk tehát? Jó lenne tudatosítani a fiatalokban a tényeket: a tudatos gyermekvállalás mellett a folyamat elhúzódásának lehetséges kockázatairól is tájékoztatni őket. Valamint a kezelésnél fontos lenne a holisztikus szemlélet bevezetése: a meddőségi központok nagyon fontos munkáján kívül az egészséges életmód, valamint a lelki tényezők és feldolgozási módszerek feltárása is. 

Fotó:
pixabay.com

"Anyaaaaaaaaaa!!!"

A gyerekek gyakran nyafognak. Nyúzzák a szülőt, ha fáradtak, ha éhesek, ha elevenek, ha érdeklődőek, ha egyszerűen csak a középpontban akarnak lenni, mert azt szeretnék, hogy csak rájuk figyeljünk. Fontos, hogy a gyermek érezze bármikor fordulhat hozzánk, mindig tudunk rá szakítani egy kis időt - de vajon van egy határ?

Terhesség alatt kettő helyett eszünk? (Nem)

Sajnos a kismamáknak nem egyszerű az élete, mert szinte attól a pillanattól kezdve, ahogy a család is tudomás szerez a terhességről, folyamatossá válik az etetés. A feladat sportos, fitt kismamákká válni, ami - pláne nagytestvér és munka, háztartás mellett- nem olyan egyszerű. Sosem fogom azt állítani, hogy könnyű, de egyáltalán nem is bonyolult, vagy teljesíthetetlen.

Édes élet édesítőszerekkel

Miért olyan népszerű az édesség sokunknak, miért keressük folyton ezt az ízélményt, és miért jó egy desszerttel lezárni a vasárnapi ebédet? Ha pedig édesítésről beszélünk, vajon cukrot vagy édesítőszereket használjunk inkább, melyeket és milyen gyakran? Erre keressük a választ.

Büféreform, avagy viszlát lekváros táska!

A legfrissebb kimutatások szerint minden ötödik kisfiú és negyedik kislány túlsúllyal küzd. Egy új szabályozás szerint az iskolai büféknek folyamatosan át kell állniuk arra, hogy egészséges ételeket áruljanak. A jogszabályokat mindenkinek be kell tartania, a túlcukrozott, mesterséges adalékanyagokkal ellátott termékek nem árusíthatóak.

Pályaválasztás: mi leszek, ha nagy leszek?

A jó pálya- és iskolaválasztás hosszú időre befolyásolhatja gyermekünk életét. A középiskola hatással van a későbbi életpályára is, ezért fontos, hogy tudatosan végiggondolt döntést hozzunk, természetesen a gyermekünk véleményét is figyelembe véve.