Menü

Szerelem első látásra – létezik, vagy sem?

A romantikus filmek és történetek építenek a „szerelem első látásra” fogalmára. Nagyon jól hangzik, de ettől még nem biztos, hogy létezik… Persze attól is függ, mit nevezünk szerelemnek. Csupán a kellemes, megragadó érzést, az elinduló kémiai folyamatokat, vagy az ennél tartalmasabb, elfogadó szeretetet?

Ez egy örökké vitatott téma, és nehéz „igazságot tenni”. Persze nem is biztos, hogy kell. Akik azonban várják és vágyják a szerelmet, tudni akarják: várakozzanak, amíg az érzés kialakul, vagy már az első pillanatban tudniuk kellene, hogy valaki mély érzéseket képes kiváltani belőlük? Talán nincs is pontos recept, de az már bizonyos, hogy rengeteg jó kapcsolat igazolta, hogy a szerelem nem feltétlenül azonnal alakul ki.

Sok esetben a mélyebb érzelmek kialakulásához a másik alaposabb megismerése szükséges. Somogyi Péter „lélekszerelő” úgy véli, a szerelem első látásra a klasszikus értelemben nem létezik. Csak akkor lehetünk valakibe igazán szerelmesek, ha a hibái ellenére is szeretjük őt, márpedig ehhez meg kell ismernünk. Amíg ez nem történik meg, addig maximum energetikailag kapcsolódunk össze a másikkal. Rávetítjük a vágyainkat, és elképzeljük őt olyannak, mint amilyen párról álmodunk. Ebből keletkeznek aztán a csalódások: „Nem ilyennek ismertelek meg! Ezt nem gondoltam volna rólad!” – állítják. De egyáltalán lehet-e valós egy ilyen állítás? Mikor mondhatjuk, hogy megismertük a másikat? Hiszen bár vannak alapvető jellemvonásaink, mégis napról napra változunk. Az életkor előrehaladtával élettapasztalataink folyamatosan formálják a személyiségünket.

A szerelmet ennek ellenére nem szabad lebecsülni: noha sok esetben nélkülözi a realitást, mégis fontos alapot képez a kapcsolatnak. Igaz, idővel átalakul és formálódik, jó esetben mély szeretetté szelídül. A folyamat teljesen természetes, hiszen nehéz lenne egy életen át úgy létezni, hogy folyamatosan lessük a telefonunkat, hogy hívott-e a szerelmünk, vagy ácsorgunk naphosszat az ablakban, hogy mikor érkezik. A szerelem egy kicsit őrültté tesz, ez adja az ízét. Azt viszont nehéz lenne állítani, hogy ez a típusú érzelem egyetlen pillantás után alakulna ki. Elképzelhető, hogy valaki nagyon megfog minket már első ránézésre. Lehet egyetlen pillantás is örökké emlékezetes, de önmagában, ha más egyéb nem történik, ezt még furcsa lenne szerelemnek nevezni.

Az „utólagos” történések azonban átalakítják a fejünkben és a szívünkben az első pillanatban tapasztalt érzelmeket. Ha a kapcsolatnak további kellemes, mély fejleményei lesznek, akkor gyakrabban állítjuk, hogy már az első pillanatban beleszerettünk valakibe. Sokszor hallhatjuk azt is, hogy valaki már a legelső másodpercben tudta, hogy a másik lesz majd a férje, felesége. Ne becsüljük le ezeket az érzéseket, vagy mondjuk úgy: megérzéseket. Úgy viszont nehezen működik, ha tudatosan ilyen villanást keresünk, mert ennek következménye lehet, hogy olyan emberekre, vagy helyzetekre is rávetítjük a vágyott nagy pillanatot, érzést, melyek egyébként nem lettek volna ennyire meghatározóak. 

Fotó:
pixabay.com

Testi-lelki harmónia

Mikor egészségről, vagy betegségekről beszélgetünk, gyakran a kézzel fogható dolgokban keressük a megoldást. Az egészséges reformételekben és gyógyszerekben, s megfeledkezünk sokszor arról, hogy testi állapotunk mellett, lelkileg milyen módon tehetünk saját életünkért. A testi-lelki harmónia szorosan összefügg, és nem működhet egyik sem a másik nélkül.

Konfliktuskalauz

Ha konfliktusba kerülünk, akkor védekezhetünk, támadhatunk, okoskodhatunk, vagy kiléphetünk. Egyik se tűnik igazán jó megoldásnak… Esetleg van más mód is? Valami… egyenlőbb? Lássuk…

Férfi testképzavar: az izom-dysmorphia

A nők körében előforduló testképzavarok, táplálkozási rendellenességek széles körben ismertek: a bulimia és az anorexia tüneteit a tájékozottságunknak köszönhetően ma már könnyebben észrevesszük. De kevesen tudják, hogy létezik ezeknek a pszichés betegségeknek az ellentéte is: az izom-dysmorphia. De hogyan ismerhető fel?

Kifogás vagy motiváció? Melyiket választod?

Aggasztó adat: egyre kevesebb magyar sportol! Egy friss uniós felmérés szerint a magyarok több mint fele semmilyen sporttevékenységet sem folytat. A kutatás kitér arra is, hogy nemcsak Magyarországon, az unióban is kevesen mozognak: átlagosan 46 százalék a nem sportolók aránya. Vajon mi az oka ennek?

Evészavarok III. - Bulimia

Az anorexia nervosa után elkülönített kórkép. Közismertté Lady Diana /walesi hercegné/ érintettsége miatt vált. Az anorexiához hasonlóan a pszichiátriai elnevezésben szerepel a nervosa (ideges) szó, utalva arra, hogy elsősorban lelki eredetű kórképről van szó. Lássuk, mit is tudunk manapság erről a betegségről!