Menü

Katatim imagináció – lélekgyógyítás a saját képzeletünk segítségével

Hallott már a katatim imaginációról? Ez egy olyan pszichoterápiás eljárás, amely során az egyén gyakorlatilag meditatív állapotba kerül, és a lelki vezető segítségével valamilyen képre vetíti rá saját személyiségét, a tudatalattijában rejlő eseményeket, vagy érzéseket.

A pszichológusok által használt módszer olyan esetekben segíthet, amikor a tények kimondása nehézséget okoz, vagy a pontos diagnózishoz, lélekgyógyításhoz mélyebbre kell ásni, mint amit a kliens önmagától elmondani képes. Az ilyen típusú terápia relaxációs gyakorlatokkal kezdődik, majd el kell képzelnünk a terapeuta által javasolt dolgot, például házat, fát, virágot, vagy hajót. Ahogy egyre inkább elmélyedünk a kép részletes elképzelésében, úgy kerülünk egyre mélyebb állapotba. Ezek az elképzelt képek természetesen szimbólumként működnek, és jól mutatják az önmagunkról, élethelyzetünkről alkotott elképzeléseinket, mély gondolatainkat.

Azért jó terápiás módszer, mert ebben a megváltozott tudatállapotban szabadabbra merjük ereszteni a képzeletünket, kevésbé vannak jelen a tudatunkat korlátozó mechanizmusok. Lebomlanak azok a gátak, amelyek a kimondott szavak következményeit mérlegelik. A valóságban ugyanis szinte ösztönösen mérlegelünk, mielőtt kitárulkoznánk mély érzelmi dolgokban, hogy a kimondott szavak mit jelenthetnek a jövőre nézve, a beszélgetőpartnerünk milyen következtetéseket fog abból levonni, vagy nekünk milyen sérüléseket, vagy negatív érzéseket okozhat, ha valamit felemlegetünk, vagy előhívunk.

A módszer már nem olyan újkeletű, az 1950-es években fejlesztette ki egy német pszichiáter. A görög katathym szó a mély lelki és érzelmi dolgokra utal, a latin imaginatív szó pedig a képi, képzeleti tevékenységre. Terapeutától is függ, hogy mennyire elemzik ezt követően az elképzelt képeket. Sok esetben a terápiának nem része a magyarázat, hanem csupán az előhívás, a szinte hipnotikus állapot közben mozgósított öngyógyítás, valamint a feltárás az, ami a terápiát képezi.

Hatékony módszer lehet pszichoszomatikus eredetű betegségek kezelésénél, traumák feltárásánál, valamint sokféle pszichés zavar esetén. A katatim imagináció során könnyebben és gyorsabban áshatunk a tudat alatt rejlő dolgokra, mint „éber” állapotban, így a pszichológusok előszeretettel alkalmazzák ezt a módszert, hiszen terápiás üléseiken általában 1-1 óra áll rendelkezésre, amely rövidnek bizonyulhat ahhoz, hogy a mélyben rejtőző gondolatokat, múlteseményeket a felszínre hozzák. A kliens helyzetét is megkönnyíti, ha ilyen módon próbálnak kutatni a terapeutával közösen, tekintve hogy valamilyen képre kivetítve egyszerűbben tud megnyílni, és képes lehet bátrabban fogalmazni, és a hétköznapi kommunikáció során alkalmazott kontroll nem hátráltatja a valóság feltárását. 

Fotó:
pixabay.com

A zene hatása egészségünkre

Az, hogy a zene megmozgat, felüdít, szórakoztat, és jobb kedvre derít, nem mai találmány. Évezredek óta szeretnek az emberek zenére mulatni, de nemcsak ez az oka annak, hogy annyian szeretik. Az ember testi és lelki egészségéhez is rengeteg köze van.

Isten furcsa, eltévedt bárányai II.

Az előző részben láthattuk, hogy körülbelül kiket érint a szkizotip személyiségzavar. Most a gyakorlati, hétköznapi tüneteket veszem sorra. A cél nemes: komplex képet kívánok adni ezekről a hihetetlenül érdekes személyekről, aki a saját poklukat is megjárva élnek köztünk a maguk furcsaságában.

Isten furcsa, eltévedt bárányai I.

A különcök mindig is köztünk éltek, élnek. A társadalom sokszor megbecsült tagjainak is, megvan a maga kis története. Az alábbi cikk egy alig ismert, kutatott személyiségzavart mutat be, a szkizotip személyiségzavart. Ez a komplex tünet együttes az elvont művészek, szórakozott professzorok és maguknak való hajléktalanok ismérve.

A depressziót (f)okozó külső tényezők

Depresszióban szenvedni nemcsak az tud, akit valami trauma ért. Manapság a kiégés, az apátia sokak számára fenyegető veszély. Belső folyamatok mellett, számos külső tényező is közrejátszhat a kialakulásában.

A depressziót (f)okozó belső tényezők

Ha valaki depresszióban szenved, a pszichológusnak az az egyik legnehezebb feladata, hogy rájöjjön, milyen hatások, események alakították azt ki. Számos oka lehet az állapotnak, de a legfontosabb folyamatok, az elmében mennek végbe.