Menü

Napjaink veszélye - az antibiotikum rezisztencia

  • Dátum: 2015.02.10., 18:42

Az antibiotikumok létjogosultsága a modern orvostudományban kétségbevonhatatlan. Számos életveszélyes fertőzést lehet gyógyítani velük, napjainkban azonban mégis gyakorta indokolatlanul használjuk őket, például torokfájás esetén. Ennek következtében egyre sűrűbben esik szó az antibiotikum rezisztenciáról. Mit is jelent ez? 

A megfázás és influenza időszakának egyik leggyakoribb tünete a torokgyulladás, torokfájás. Egy nemrégiben végzett kutatás alapján[1] a válaszadók 12%-a leggyakrabban antibiotikumot szed, ha fáj a torka. Azonban a torokgyulladások, több mint 85%-át a felnőttek körében vírusok okozzák[2], melyekkel szemben az antibiotikumok hatástalanok. Az antibiotikumok a baktérium­fertőzések hatásos gyógyszerei, viszont a vírusok okozta torokgyulladások1 kezelésében nem segítenek. A WHO az Európai Antibiotikum Nap kapcsán közzétett kutatásából kiderült az is, hogy európai szinten az esetek 40 %-ban helytelenül írnak fel antibiotikumot[1].

[1]2014 októberében végzett kérdőíves kutatás, mely során 301 18 és 49 év közötti magyar férfit illetve nőt kérdeztek meg. A minta életkor-nem tekintetében súlyozva reprezentálja a felnőtt lakosságot 

Az antibiotikumok indokolatlan, illetve helytelen használata antibiotikum rezisztenciához vezethet. De mit is jelent ez?

A baktériumok megtanulnak “alkalmazkodni”, így egy idő után hatástalan lesz ellenük a korábban hatásos gyógymód, az antibiotikum. Ráadásul a rezisztenssé vált baktériumok tovább tudják adni ezt a tulajdonságot a következő generációknak és így egykönnyen “szuper” baktériumok alakulhatnak ki, azaz olyan kórokozók, melyek ellen valamennyi rendelkezésre álló antibiotikum hatástalan.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO jelentése szerint[2], ha nem sikerül visszaszorítani az antibiotikumok túlzott használatát, és megállítani az antibiotikum rezisztencia továbbterjedését, annak komoly következményei lehetnek. Előfordulhat, hogy néhány év elteltével számos baktériummal szemben az orvostudomány már nem fogja tudni felvenni a harcot, mert nem lesz hatásos gyógyszer ellenük és így visszatérhetnek az antibiotikum előtti idők[3], amikor az emberek védtelenek voltak a komoly fertőzések ellen. Amennyiben nem mérséklődik az antibiotikumok túlzott mértékű illetve helytelen használata, akkor akár egy jelenleg kezelhető tüdőgyulladásba is belehalhat bárki a jövőben.

Antibiotikumokat csak indokolt esetben, orvosi utasításra szedjen. Ne hagyja abba a felírt antibiotikum szedését idő előtt, akkor sem ha már jobban érzi magát. A teljes gyógyuláshoz szükség van az orvosa által meghatározott mennyiség beszedésére. Az esetlegesen megmaradt gyógyszert soha ne adja át másnak és csak orvosi utasításra szedje ismételten.

[1]ÁNTSZ, https://www.antsz.hu/hir1/20141118-antibiotikum-nap.html

[2]World Health Organization. Factsheet No 194. Accessed 1 June 2013.http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs194/en/

[3]Baron S. Medical Microbiology 4th edition.Chapter 93.Infections of the Respiratory System. 1996

[2]Worrall Graham J. Can Fam Physician 2007; 53: 1961-2

Forrás:
Well PR

Fotó:
pixabay.com

Az 5 leghatásosabb méregtelenítő étel

A helytelen táplálkozás miatt a testünkben sok salakanyag, a kötőszövetekben pedig sok felesleges víz halmozódhat fel. Ám akadnak ételek, amelyekkel könnyedén elkerülheted ezeket a problémákat!

A feldolgozott élelmiszerek káros hatásai

Az egészséges életmóddal foglalkozó szakemberek szerint a cukor, a finomított szénhidrátok után a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása miatt van komoly ok az aggodalomra. Egyre több dietetikus, életmódtanácsadó javasolja a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítását. Vajon tisztában vagyunk azzal, melyek ezek az ételek, italok?

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Fényvédők, smink, napsütés

A tudatos bőrápolás alapja, hogy már kora tavasszal, az első napsugarak megjelenésekor elkezdjük a fényvédő krémek használatát, azonban mit tegyünk, ha a fényvédelem mellett a sminkről sem szeretnénk lemondani nyáron?

Létezik krónikus napfényhiány

A D-vitamin a bőrön keresztül termelődik, a természetes napsütés hatására. Zsírban oldódik. Márciustól szeptemberig elegendő a napfény ahhoz, hogy elegendő vitaminhoz jussunk, ám a télen a vitaminkészleteink megcsappannak. Mit okoz a napfény hiánya és mit tehetünk ellene egészségünk megőrzéséért?