Kezelni lehet, gyógyítani nem
- Dátum: 2015.04.22., 18:45
- betegség, dopamin, gyógyítás, idegrendszer, kezelés, orvostudomány, Parkinson-kór
Rejtélyes betegség, egy olyan kór, amellyel kapcsolatban az orvostudomány még mindig sötétben tapogatózik, pedig már hosszú ideje dolgoznak a „megfejtésén”.
Nemrég, egészen pontosan április 11-én, volt a Parkinson-kór világnapja, amely remek alkalmat szolgáltat arra, hogy felhívjuk a figyelmet a betegségre, illetve újabb információkat nyújtsunk vele kapcsolatban.
„A Parkinson-kór, vagy reszkető bénulás (paralysis agitans) az Alzheimer-kórhoz hasonlóan lassan előrehaladó, degeneratívidegrendszeri betegség. Az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan, viszont kezelhető.” - írja a wikipedia.
A probléma ráadásul nem ott kezdődik, hogy gyógyíthatatlan, hanem ott, hogy a kutatók egyelőre azt sem tudják, pontosan miért alakul ki. Az biztos, hogy a Parkinson-kórnál bizonyos agyi sejtek elpusztulnak, illetve ezzel kapcsolatban a fő ingerület átvivőanyag, a dopamin termelődése is lecsökken. Az idegrendszeri kommunikáció folyamatosan romlik, majd megszűnik. Fő tünetei a nyugalmi remegés, az izommerevség, és az úgynevezett meglassultság.
Mint említettük, a betegség kezelhető, ha úgy tetszik kordában tartható. A gyógyszeres megoldás a dopamint igyekszik pótolni, aztán ott vannak a műtéti beavatkozások, a legújabbaknál elektródákkal stimulálják az agy problémás területének működését és a speciális gyógytornának is kiemelt szerepe van.
Mindez azonban sajnos még messze nem elég. A Parkinson-kór gyógyításába az elmúlt évtizedekben rengeteg energiát és pénzt fektettek, ám az igazi áttörés még várat magára. Előrelépések persze már vannak, de amíg nincs meg a betegséget kiválót ok, nagyon nehéz az előrehaladás.
Fotó:
pixabay.com
Mindent a diszprexiáról
A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.
Fényvédők, smink, napsütés
A tudatos bőrápolás alapja, hogy már kora tavasszal, az első napsugarak megjelenésekor elkezdjük a fényvédő krémek használatát, azonban mit tegyünk, ha a fényvédelem mellett a sminkről sem szeretnénk lemondani nyáron?
Létezik krónikus napfényhiány
A D-vitamin a bőrön keresztül termelődik, a természetes napsütés hatására. Zsírban oldódik. Márciustól szeptemberig elegendő a napfény ahhoz, hogy elegendő vitaminhoz jussunk, ám a télen a vitaminkészleteink megcsappannak. Mit okoz a napfény hiánya és mit tehetünk ellene egészségünk megőrzéséért?
Mi mindenre jó a CT-vizsgálat, és mikor lehet rá szükséged?
Bizonyos betegségek esetén a röntgen- vagy az ultrahangvizsgálat nem elegendő a diagnózis felállításához. Ilyenkor szükség lehel a komputertomográfia (CT) képalkotó eljárásra, amely háromdimenziós felvételeket készít a test egy adott szegmenséről, így részletesebb képet biztosít a szövetekről, az erekről és a csontokról. Milyen esetekben rendelnek el az orvosok CT-vizsgálatot?
Lúgosításra fel
Jön a jó idő, nem csak a kedvünknek kell jobbnak lennie, hanem a testünknek is ideje kiadni magából a káros anyagokat. Irány a lúgosítás!