Menü

Miért tartunk attól, hogy önbizalmunk legyen?

Az emberek többségének nincs elég önbizalma. De nem is mer elindulni azon az úton, hogy azt növelje valamilyen technikával, mert ez visszatetszést kelt benne: attól tart, hogy nagyképű lesz, elveszíti a szerénységét, és a környezete nem nézi jó szemmel a változást. Vajon miért van bennünk ez a félelem?

Az önbizalom-hiánynak rengeteg oka lehet. Eredhet a családból, a gyerekkorból, vagy a felnőtt kapcsolatokból. Gyakorlatilag minden emberi visszajelzés formálhatja, és ha sok kritikát, kevés szeretetet és megerősítést kapunk, ha sikertelenek vagyunk, akkor bizony alacsonyabb lesz az önbizalmunk. Rengeteg technika létezik ennek fejlesztésére (life coaching, tréningek, pszichológiai és spirituális technikák), de az emberek többsége félelemből nem meri ezeket alkalmazni. Egyrészt félnek a változástól, és noha önbizalom-hiánnyal élni is rossz, a jelen helyzet legalább ismerős… Az új, a bizonytalan mindig félelmet kelt, főleg azok számára, akik nem elégedettek magukkal. Tartanak továbbá a környezetük visszajelzésétől, ugyanis az emberek többsége nem tudja elkülöníteni az önbizalmat és a nagyképűséget.

A kettő közötti különbség, hogy a nagyképű embernek nincs valódi önbizalma. A nagyképűség általában sok más negatív tulajdonsággal párosul, így az ilyen személyiségű embertársaink unszimpatikusak lehetnek számunkra. Ennek legfőbb oka a hiteltelenség: megérezzük, hogy az állításai túlzóak, zavaróak, vagy valótlanok. A nagyképű ember kiéhezett a csodálatra, ez pedig pont hogy a kevés önbizalomból fakad.

Az egészséges önbizalommal rendelkező embernek sokkal kevésbé van szüksége a környezete visszajelzéseire, ugyanis tisztában van a saját értékeivel. Ez nem azt jelenti, hogy folyton folyvást hirdeti azokat, hanem azt, hogy képes az önérvényesítésre. Az egészséges önbizalmú emberek személyisége vonzó lehet, pozitív energia és kiegyensúlyozott légkör veszi őket körül.

Sok esetben azonban az egészséges önbizalmúakkal kapcsolatban is elutasító lehet a környezet, két okból is: az egyik az irigység, a másik pedig a féltékenység. 

Az irigység hátterében ehhez hasonló gondolatok állhatnak: „Neki könnyebb, mint nekem!”; „Neki MIÉRT jobb, mint nekem, ugyan mivel érdemelte ki? Legalább ennyire járnának nekem is a jó dolgok!”

A féltékenység hátterében pedig az áll, hogy az önbizalommal teli ember kevésbé van rászorulva embertársaira. Nem kell „energiavámpírkodnia”, hiszen neki is sok energiája van. Nem igényli a környezete folyamatos pozitív visszajelzését és segítségét, hiszen enélkül is képes jól érezni magát. Mindez ijesztő lehet azok számára, akik megszokták, hogy szeretetük együtt jár a másik birtoklásával, hiszen onnantól a másik kevésbé akar majd az elvárásaiknak megfelelni. Az önbizalommal teli emberek szabadabbak, és ez a szabadság nem komfortos azoknak, akik a birtokló szeretet közegében érzik magukat biztonságban. Csakhogy ez a fajta biztonság illúzió: a szeretet energiájának áramlását lekorlátozza a féltékenység, a birtoklási vágy. Nem arról van szó, hogy ne jelenhetne meg a kapcsolatokban az egészséges féltés, de a hosszú távú féltékenység bizonyosan romboló hatású. 

Ahogy az önbizalom-hiány is. Hisz valódi szeretet csak az képes adni, aki önmagát is tudja szeretni.

Szerző: LighthousEarth

Fotó:
pixabay.com

Munkahelyi motiváció?

Minden vezető sikeres cégre és lelkes munkatársakra vágyik, akik szakmailag kiválóak és minden nap a legjobb formájukat hozzák. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Még a legjobbnak tűnő munkatárs esetében sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújt napról-napra, és mindig maximálisan eltökélt. Jó hír, hogy vezetőként nagyban befolyásolhatjuk, hogy egy dolgozó mennyire tudja és akarja kihasználni tehetségét! Lássuk, hogyan!

Mondj búcsút a megfelelési kényszernek!

A megfelelési kényszer egy olyan érzés, amikor valaki folyamatosan igyekszik megfelelni saját vagy mások elvárásainak. Ez lehet saját belső kényszer, társadalmi nyomás, munkahelyi elvárás. A megfelelési kényszer stresszt és szorongást okozhat. Ha Önök is azok közé tartoznak, akik szeretnének mindenkinek megfelelni, akkor érdemes elolvasniuk cikkünket.

A féltékenység okai és jelei

A féltékenység egyike a normális és alapvető érzelmeinknek, mégsem szeretjük beismerni, sőt, tagadjuk is. Pedig mindenki érzett már féltékenységet, akár a testvérével vagy szüleivel szemben, mégis a párkapcsolatokat képes a legnagyobb mértékben megmérgezni ez az érzelem. Miből fakadhat a féltékenység, melyek a kiváltó okok és hogyan tudunk megbirkózni vele?

Vágyódás az elérhetetlenre

Egyszer mindannyiunk életében előfordul, hogy olyasvalaki, vagy olyasvalami iránt érzünk vonzalmat, aki és ami biztosan felforgatná az életünket. A főnökünk, a legjobb barátunk ismerőse, exe, vagy valamilyen materiális tárgyi dolog is lehet. Mindannyian ebbe a bizonyos „tiltott gyümölcs” kategóriába tartoznak: az ábrándozás csábító lehet, a következmények azonban már kevésbé. De mihez kezdhetünk ezekkel az érzésekkel? Hogyan lehet ezen érzelmeket újból és újból megélni, valamint kezelni?

Flegmatikus személyiség jellemzői

A flegmatikus személyiség konfliktuskerülő, nyugalmas, rohanástól és feszültségektől mentes életmódot folytat, s mindent elkövet azért, hogy ezt meg is őrizze. Soha nem száll szembe senkivel, egyszerűen csak úgy alakítja az életét, ahogy az neki jó legyen.