Menü

A meditáció csodája – egyszerűbb, mint gondolnád!

A meditáció jótékony hatásai ma már közismertek: gyógyítja a testet és a lelket, közelebb visz önmagunkhoz. A spiritualitás iránt kevésbé érdeklődők is szeretettel alkalmazzák, akár a jóga kiegészítéseként. Meditálni nagyon egyszerű, nem kell hozzá semmilyen különleges technika.

Bár sokféle információt hallhatunk a különleges meditációs módszerekről, és nem is szeretnénk vitatni azok sikerességét és hatásosságát, azt azért el kell mondani, hogy a meditáció nagyon egyszerűen elsajátítható. Néhány alkalom gyakorlás, vagy vezetett meditáció után magunk is képesek vagyunk rá. Kérhetjük ismerősünk segítségét, hallgathatunk meditációs cédéket, vagy részt vehetünk olyan előadásokon, tréningeken, ahol meditációt is tartanak. Nem létezik egyetlen helyes technika: van, aki fekve meditál, van, aki ülve; van, aki teljes csendben, van, aki meditációs, vagy egyéb kedvelt zenével, stb. Úgy is mondhatnánk, hogy a meditáció maga a hétköznapi csoda: egy teljesen egyszerű technikával közelebb kerülhetünk önmagunkhoz és a tudatalattinkhoz. Kiváló terep arra, hogy saját kérdéseinket megválaszoljuk, hogy megnyugodjunk, hogy kapcsolódjunk valamihez, vagy valakihez. Segít a koncentrációban, a megérzéseink felerősítésében, a testi és lelki gyógyulásban és erősödésben, és még vég nélkül sorolhatnánk a pozitív tulajdonságait.

A legfőbb érdekessége, hogy az időhiányban szenvedők is alkalmazhatják, nem kellenek hozzá órák: akár egy 7-8 perces meditáció is különleges és hasznos lehet. Ennek az az oka, hogy ebben az állapotban az időérzékünk kissé megváltozik, vagy akár meg is szűnik, sőt olyan is van, hogy bár a tudatos részünk érzékeli körülbelül az idő múlását, de a tudatalattink mégis elengedi magát a lehetséges idő alatt. Így hát a meditáció időtartamát szabhatjuk ahhoz, hogy éppen mennyi idő áll a rendelkezésünkre. Aki azt mondja, hogy ő képtelennek érzi magát a meditációra, az ne higgyen önmagának: az elalvás előtti szakaszban, amikor még félig ébren vagyunk, de már szinte irányítás nélkül cikáznak a fejünkben a gondolat-láncsorok, a meditációhoz nagyon hasonló állapotban vagyunk. Csak mivel ezután elalszunk, és később nem is gondolunk tudatosan erre az időszakra, hogy mik jutottak eszünkbe, ezért a pozitív hatásait kevésbé használjuk ki.

Sokan a meditáció közben is elalszanak, ez egyébként nem baj, mert a megnyugvás, a relaxált állapot, a stresszmentesség a meditáció egyik célja. Gyakran eleve az elalvás könnyítésére használják. Ez állapot-függő is, hogy fáradtabbak, vagy kipihentebbek vagyunk-e. De a tapasztalatok szerint ez is tanulható, és a rendszeres meditáció gyakorlásával már csak akkor alszunk el közben, ha ezt „megengedjük magunknak”. Viszont csalóka módon ugyanúgy segíteni tud a koncentrációban, az összeszedettségben, a feledékenység csökkentésében, mint amennyire megnyugtatni képes, tehát még ez az ellenérv sem állja meg a helyét, hogy aluszékonyak lennénk tőle. 

Fotó:
Pixabay.com

A zene hatása egészségünkre

Az, hogy a zene megmozgat, felüdít, szórakoztat, és jobb kedvre derít, nem mai találmány. Évezredek óta szeretnek az emberek zenére mulatni, de nemcsak ez az oka annak, hogy annyian szeretik. Az ember testi és lelki egészségéhez is rengeteg köze van.

Isten furcsa, eltévedt bárányai II.

Az előző részben láthattuk, hogy körülbelül kiket érint a szkizotip személyiségzavar. Most a gyakorlati, hétköznapi tüneteket veszem sorra. A cél nemes: komplex képet kívánok adni ezekről a hihetetlenül érdekes személyekről, aki a saját poklukat is megjárva élnek köztünk a maguk furcsaságában.

Isten furcsa, eltévedt bárányai I.

A különcök mindig is köztünk éltek, élnek. A társadalom sokszor megbecsült tagjainak is, megvan a maga kis története. Az alábbi cikk egy alig ismert, kutatott személyiségzavart mutat be, a szkizotip személyiségzavart. Ez a komplex tünet együttes az elvont művészek, szórakozott professzorok és maguknak való hajléktalanok ismérve.

A depressziót (f)okozó külső tényezők

Depresszióban szenvedni nemcsak az tud, akit valami trauma ért. Manapság a kiégés, az apátia sokak számára fenyegető veszély. Belső folyamatok mellett, számos külső tényező is közrejátszhat a kialakulásában.

A depressziót (f)okozó belső tényezők

Ha valaki depresszióban szenved, a pszichológusnak az az egyik legnehezebb feladata, hogy rájöjjön, milyen hatások, események alakították azt ki. Számos oka lehet az állapotnak, de a legfontosabb folyamatok, az elmében mennek végbe.