Menü

Élmény a piacon vásárolni

Szombat, reggel 9 óra, vidéki nagyváros kicsi, városszéli piaca. Ide járunk, ha tehetjük, mert közel van, és itt lehet kapni a legfinomabb házi sajtot. Elsődlegesen ez szerepel a bevásárlólistámon, és persze a zöldségek. S hogy miért szeretünk a piacon vásárolni? Mert teljesen más élmény, és teljesen más étel, mint a szupermarketben. 

Egészséges ételekhez elég nehéz hozzájutni a multicégek polcairól. Az legalábbis bizonyos, hogy igen sok időt kell az élelmiszerek összetételének olvasgatásával töltenünk a polcok között sétálva, és még így is csak ipari előállítású termékeket tehetünk a kosarunkba. Ellentétben a piaccal, ahol találhatunk olyan hiteles termelőket, akik valóban vegyszermentesen, saját kezűleg készített, vagy előállított ételeket árulnak. 

Az bizonyos, hogy nem minden piac, vagy legalábbis nem minden árus ilyen. Sokan ugyanúgy a nagykereskedésekből szállított zöldségeket, gyümölcsöket és más egyéb árut kínálják. Beszélgetéssel, ismerkedéssel azonban többet megtudhatunk, és hamar rájöhetünk, hogy kitől érdemes vásárolni. 

Úgymint nálunk a sajtárus hölgy, aki finom, többféleképpen fűszerezett, füstölt és sima sajtokat árul. Már törzsvásárlók vagyunk nála, ugyanis 1400 Ft körüli összegért adják kilóját. Ilyen áron a boltban is alig kapni valamilyen sajtot, nemhogy egészségeset, és mindenféle mesterséges alapanyag nélkülit. Korábban sok időt töltöttem a hűtőpultoknál, tallózgatva, hogy mely termékekben nincsenek egészségtelen, mesterséges hozzáadott dolgok. Elmesélem az árusnak, hogy grillezve is finom a sajt, nem folyik a rácsok közé, ellentétben a bolti termékekkel, amiknek a grillezése nehézkes - ahhoz külön grillsajtot kell vásárolni igen drágán. Elmondja, hogy próbáljam ki rántott sajtként is, nem szükséges hozzá még csak dupla panír sem, nem fog kifolyni. Igazán örülök, mert mily meglepő, de épp rántott sajtot terveztünk ebédre - lélekben pedig már felkészültem a sütési macerára. Dupla panír, szenvedés... Mindebből semmi sem volt, az árusnak pedig igaza lett: örömmel és könnyedén készítettem rántott sajtot a házi készítésű sajtból. Parenyicát is árulnak, ismertetik velem az új terméküket. Megkérdezem, mennyibe kerül, és már felkészülök lélekben a válaszra, mert a boltban igen magas ára van ennek a típusú sajtnak, ami persze nem is meglepő: vélhetően igen sok időt vesz igénybe az elkészítése. Persze ipari körülmények között lehet, hogy egyszerűbb a dolog, de akkor is drága szokott lenni. 1800 Ft kilója - nagyon is kellemesen csalódok. Az üzletekben az ár ennek a sokszorosa, úgyhogy ebből is bevásárolok. 

A szomszéd árus kedvesen segít a szatyraimba pakolni a sajtgurigákat, úgy nézek ki, mint aki egy egérhadsereget tart otthon. Mindenesetre örülök, mert ilyen kiszolgálás tényleg nincs a pénztárszalagok mellett. Majd áttérek a zöldségekre: a kedvenc árus bácsimnál pont azokat a dolgokat tudom beszerezni, amiket aznapra terveztem. Közben másik vevőnek kínálja az úr a barackot: "vannak apróbb szépséghibái, de belül hibátlanok, és nagyon finomak". Kontrázok, hogy bizony lehet, hogy nagy üzletekben tökéletesek a zöldségek és gyümölcsök - látszólag, de alig van ízük, és ebből is látszik, hogy mesterséges körülmények között növekedtek. Az eladó egyetért, és a vevő is: bevásárol a finom, lédús, mosolygós barackokból, amíg én válogatok. Fokhagymát, hagymát, paradicsomot, paprikát, kígyóuborkát, répát teszek a kosaramba. Itt végre megértik, hogy környezetvédelmi okokból nem szeretek nejlonzacskókat használni, és a saját szatyromba halmoznék mindent egymásra, ha lehet. Megkérdezem a bácsit, hogy melyik napokon is szokott itt lenni, azt mondja, hétfő kivételével mindig. És szeretettel vár vissza továbbra is, ha elégedett vagyok az áruval.

Igen, elégedett vagyok, nem csak a finomságokkal, hanem a piacon vásárlás élményével is. Valahogy élettel telibb lesz tőle az étel: tudom kitől, honnan van, beszélgethetek a termelővel. Mindez elképzelhetetlen multinacionális körülmények között. A főzés is örömtelibb úgy, ha eszembe jut, milyen kedves bácsitól vettem a répát, amit éppen pucolok a főzelékhez. Ezt az élményt egyik óriási szupermarket sem tudja pótolni a számomra. 

Fotó:
Pixabay.com

Magyarországi nemzetiségek konyhája – Horvátok

A Magyarországon élő nemzetiségek közül a következő, amelynek konyhájával megismerkedhetünk, a horvátoké. A népszerű ételeket a legtöbben ismerik, de nem árt, ha ezeket otthon is el tudjuk készíteni.

Ha nyár, akkor leves

A kánikulában mi sem esik jobban, mint egy hűsítő, jéghideg ital, viszont enni is kell valamit. Miért is ne lehetne mindkettőt egyszerre?

Amikor már elviselhetetlen a kánikula

A kánikula sokunknak megkeseríti az életét, tudom, hogy a többség szereti a nyarat, viszont az ember nem lehet nonstop vízparton, bizony jól jönnek trükkök a mindennapi életben a forróság elviseléséhez.

Edzés a nyaralás alatt? Na ne...

A nyaralás elsősorban a pihenést jelenti, a hétköznapi mókuskerékből való kiszakadást, azonban létezik a vakációnak nagyon sok fajtája, akár aktív, akár passzív kikapcsolódást keresünk. Akik ekkor sem szeretnének ellustulni, vagy kiesni a formájukból, nekik szánjuk elsősorban ezeket a sorokat.

Magyarországi nemzetiségek konyhája – Görögök

A görögök nem nagy számban élnek itt, ők is nagyjából egyetlen településen és környékén. Noha ma már legtöbben magyarul is ugyanúgy, vagy jobban beszélnek, mint görögül, a konyhaművészetükben megőrizték az anyaország ízeit. Ebből következik egy kis válogatás.