Menü

Keveset olvasnak a mai gyerekek

A felmérések és a tapasztalatok szerint a mai gyerekekek döbbenetesen keveset olvasnak. Egyre kevesebb legalábbis az a csemete, akit valóban leköt és szórakoztat az olvasás, és szívesen kalauzolja magát a könyvek birodalmába a számítógépezés és az internetezés helyett, vagy legalábbis mellett. Mindez meg is látszik a műveltségükön: a szókincsük szűkösebb, a szövegértésük rosszabb, a fogalmazásmódjuk kevésbé szép, nem is beszélve a helyesírásról. Ezeket a készségeket, képességeket nagyon nehéz tanulási módszerrel fejleszteni, míg az olvasás révén gyakorlatilag "magától" javul a helyzet. 

Noha a tanárok ugyanúgy feladják a kötelező olvasmányokat, mint néhanapján, ettől még a gyerekek nem éreznek rá az olvasás ízére. Sőt, azon gyerekek nagy része is, aki kedveli az olvasást, nem szívesen forgatja a kötelező olvasmányokat. A könyvek népszerűségének csökkenésse több dologgal is indokolható. Az első minden bizonnyal az, hogy a számítógépek, az internet elterjedésével a gyerekek ingerküszöbe áthelyeződött. Számukra az olvasás már nem elég gyors, nem elég pörgős tevékenység, ráadásul elszoknak attól - vagy meg sem szokják - , hogy önmaguk alkossanak képet a dolgokról. Az internetezés, a filmek világában mindezt készen kapják. Sokak szerint a másik fontos probléma, hogy a gyerekeket túlhajszolják azokban az időszakokban, amikor írni-olvasni tanulnak. Túl nagy elvárásokkal, sok házi feladattal szembesülnek, magas az elvárás velük szemben (pl. "karácsonyra már olvasson az első osztályos gyerek"). Ilyen módon aztán negatív élményt társítanak az olvasáshoz. További szempont még, hogy a gyerekek nem látják olvasni a szüleiket - még akkor sem, ha azok szívesen forgatnak könyveket, mert ezt a tevékenységet inkább arra az időpontra igazítják, amikor a gyermek nincs otthon, vagy alszik. Az is sajnálatos tény, hogy a könyvek nagyon drágák lettek, hasonlóan a legtöbb könyvtári tagsági díjhoz, így aztán az olvasás szinte luxuscikké vált. Persze mindez egy kis kreativitással megoldható. 

Mindenesetre az látszik, hogy az olvasás megszerettetése, vagy legalább az olvasás révén történő fejlesztés a szülő feladata. Az iskola nem tudja ezt kivitelezni. S hogy mit tehet akkor a szülő? Sok szorgalmi feladat helyett inkább érdemes olyan könyveket adni a gyerek kezébe, amely érdekelheti őt. Ennek megtalálása nem mindig egyszerű feladat, de kis önszorgalommal kivitelezhető. Az esti mese szokást pedig nem szabad feladni, inkább cseréljünk szerepet a gyerekkel: másodikos korától kezdve olvassa ő a családnak a mesét lefekvés előtt. Bizony rajtunk is múlik, hogy ne csak a mozi, hanem a könyvtár és a könyvesbolt, valamint az otthoni közös olvasás is szerepeljen a közös programok között. 

Ettől még nem biztos, hogy könyvfaló lesz a csemete, de legalább biztosíthatjuk a számára az alapszintű, kizárólag az olvasás révén megszerezhető műveltséget. 

Grafika:
Pixabay.com

A fiatalító elixír – olajfa vagy olajfűz?

Mennyiben hihetünk a fiatalító termékeknek, milyen anyagokat érdemes használnunk a sejtek fiatalságának megőrzéséhez? Természetesen a megelőzés a leghatékonyabb fiatalító módszer, de ha valaki mégis szívesen használna néhány természetes eredetű segédanyagot, annak talán segíthetünk.

7000 magyar nő vallomása a szépségről

A magyar nők egyáltalán nem sajnálják rá az időt, hogy törődjenek magukkal, hiszen évente átlagosan 60 órát töltenek el a tükör előtt arcápolással. Vajon milyen sminktermék használata nélkül nem hajlandóak kilépni az ajtón? Hogy állnak a magyar nők a plasztikai műtétekhez? Divat-e a naturalizmus?

Parlagfűvel az allergia ellen?

Magyarországon sokan ismerik azt a szemléletet, hogy a parlagfű valamely formájú fogyasztásával megküzdhetünk a sokakat kínzó parlagfű allergiával. Vajon mi igaz ebből? Tényleg segít, vagy téves az információ?

„Super Size Me”

A gyorséttermek népszerűsége annak ellenére töretlen, hogy megkérdőjelezhetetlenül felelősek az egészségi állapotunk megromlásáért. Ám ennek ellenére mégis egyre többen választják ezt a megoldási módszert, s étkeznek fiatalok, kisgyermekes családok, idősebbek a gyorsbüfékben. Vajon miért? S hová vezet majd ez?

A házasság, mint kincsesláda

"Magyarországon sajnos minden második házasság válással végződik."-olvasom a világhálón. "A második házasságok 60%-a, a harmadik házasságok 75%-a jut ugyanerre a sorsra." Ez a hivatalos adat, ám arról nincs statisztika, hogy hány feleség vagy férj életében van társas magány, hányan élnek kiüresedett, kihűlt kapcsolatban. Vajon mi az oka ennek a szomorú kimutatásnak?