Menü

Égési sérülés: Legyünk felkészültek!

Az égési sérüléseket okozó balesetek még mindig nagyon gyakoriak a gyerekek körében, a felnőttek felelőssége a megelőzés. Ha viszont megtörténik a baj, fontos, hogy fel tudjuk mérni az égési sérülés súlyosságát, és azonnali kezelést tudjunk nyújtani.

Már a felszínes égés is erős fájdalommal jár, a bőr kipirosodik, de a sérülés nem érinti mélyebben a szöveteket, ilyenkor beszélhetünk elsőfokú égési sérülésről. Másodfokú égési sérülés esetén már hólyagok keletkeznek a bőrön, harmadfokú égési sérülésnél pedig az idegvégződések is sérülnek, ezért általában fájdalmatlan. Nem mindegy, hogy milyen mélységben érinti a szöveteket a sérülés, de a megégett bőrfelület kiterjedése is meghatározza a baleset súlyosságát. Utóbbit a szakemberek ahhoz viszonyítják, hogy a tenyér méretét veszik egy százaléknak, ha ennél nagyobb az égési sérülés kiterjedése, akkor ajánlott orvoshoz fordulni.

Az égési seb akut kezelése jól ismert: folyó, hideg vízzel kell hűteni a sérülést 8-10 percen keresztül. Ezt követően fertőtleníteni kell a sebet valamilyen cink tartalmú fertőtlenítő oldattal (gyógyszertárban kapható, égési seb kezelésére alkalmas készítmény használata ajánlott). A regenerálódást pedig elősegítheti például az aloe vera (külsőleg alkalmazva), vagy hialuronát tartalmú seb kezelő gél használata. Érdemes használni gyulladáscsökkentő, hámosító krémet is, és ne feledkezzünk meg a fedőkötés alkalmazásáról sem.

Ha gyermekünk megégeti magát, az akut ellátás után, próbáljuk nagyjából felmérni a sérülés súlyosságát. Forduljunk orvoshoz, ha kiterjedt (kb. fél tenyérnyinél nagyobb) sérülésről van szó, vagy ha láthatólag mély égési sérülés történt. Továbbá javasolt az orvos felkeresése, ha a sérülés az arcot érinti, illetve amennyiben a seb nem gyógyul, a gyulladásos tünetek fokozódnak.

A feldolgozott élelmiszerek káros hatásai

Az egészséges életmóddal foglalkozó szakemberek szerint a cukor, a finomított szénhidrátok után a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása miatt van komoly ok az aggodalomra. Egyre több dietetikus, életmódtanácsadó javasolja a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítását. Vajon tisztában vagyunk azzal, melyek ezek az ételek, italok?

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Fényvédők, smink, napsütés

A tudatos bőrápolás alapja, hogy már kora tavasszal, az első napsugarak megjelenésekor elkezdjük a fényvédő krémek használatát, azonban mit tegyünk, ha a fényvédelem mellett a sminkről sem szeretnénk lemondani nyáron?

Létezik krónikus napfényhiány

A D-vitamin a bőrön keresztül termelődik, a természetes napsütés hatására. Zsírban oldódik. Márciustól szeptemberig elegendő a napfény ahhoz, hogy elegendő vitaminhoz jussunk, ám a télen a vitaminkészleteink megcsappannak. Mit okoz a napfény hiánya és mit tehetünk ellene egészségünk megőrzéséért?

Mi mindenre jó a CT-vizsgálat, és mikor lehet rá szükséged?

Bizonyos betegségek esetén a röntgen- vagy az ultrahangvizsgálat nem elegendő a diagnózis felállításához. Ilyenkor szükség lehel a komputertomográfia (CT) képalkotó eljárásra, amely háromdimenziós felvételeket készít a test egy adott szegmenséről, így részletesebb képet biztosít a szövetekről, az erekről és a csontokról. Milyen esetekben rendelnek el az orvosok CT-vizsgálatot?