Biztos fel vagyunk készülve a fagyra?
Ahogyan az utóbbi években már megszokhattuk, az enyhébb novembert és decembert keményebb, fagyosabb január követte. A tél szilveszter után erősödött fel és nemcsak mínuszokat, hanem jelentős mennyiségű havat is hozott az egész országban.
A megfázásos betegségek mellett ebben az időszakban a szélsőséges időjárás előidézte balesetek elkerülésére is oda kell figyelni. Sokszor van olyan, hogy az utak és járdák hirtelen, egyik óráról a másikra válnak csúszóssá és erre az emberek nincsenek felkészülve. A megfelelő talpú lábbeli mellett arra is szükség van, hogy ha tudunk, igyekezzünk csúszásmentesített felületen haladni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a saját portánk előtt a mi feladatunk a jég és hó veszélyeinek kivédése.
Az elcsúszás kockázata elsősorban az idősebbek érinti, ők általában könnyebben esnek és nagyobb eséllyel sérülnek meg a csontritkulás, illetve más egészségügyi problémák miatt. A zúzódások mellett gyakori a a szalaghúzódás, a térdrándulás, vagy akár a csukló-, illetve alkartörés, amelyek elkerülésének legkönnyebb módja a megelőzés. Ha nem muszáj, addig ne menjünk az utcára, udvarra, amíg az nincs megfelelően letakarítva és csúszás mentesítve.
A meleg helységből a fagyba kilépve fontos a fokozatosság a mozgásban, főként az idősebbek esetében, akik ízületei már nem annyira rugalmasak.
Érdekesség, hogy az idősebbek után a fiatalok is a veszélyeztetett csoportba tartoznak, ők is gyakran sérülnek a téli időszakban. Ez sokszor a gondatlanságnak köszönhető, illetve a különböző téli sportok, mozgásformák (nem feltétlenül) megfelelő űzése miatt következik be. Náluk szintén a nagyobb óvatosság ajánlott, illetve a megfelelő védőfelszerelések használata. Nem csak síeléskor kell ügyelni testünk védelmére, hanem a pofonegyszerű (ám potenciálisan elég veszélyes) korcsolyázásnál és szánkózásnál is.
A téli időszak nemcsak réteges és meleg öltözetet kíván, hanem megfelelő talpú lábbelit, odafigyelést, s a ha kell speciális védőfelszerelést is.
Mindent a diszprexiáról
A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.
Fényvédők, smink, napsütés
A tudatos bőrápolás alapja, hogy már kora tavasszal, az első napsugarak megjelenésekor elkezdjük a fényvédő krémek használatát, azonban mit tegyünk, ha a fényvédelem mellett a sminkről sem szeretnénk lemondani nyáron?
Létezik krónikus napfényhiány
A D-vitamin a bőrön keresztül termelődik, a természetes napsütés hatására. Zsírban oldódik. Márciustól szeptemberig elegendő a napfény ahhoz, hogy elegendő vitaminhoz jussunk, ám a télen a vitaminkészleteink megcsappannak. Mit okoz a napfény hiánya és mit tehetünk ellene egészségünk megőrzéséért?
Mi mindenre jó a CT-vizsgálat, és mikor lehet rá szükséged?
Bizonyos betegségek esetén a röntgen- vagy az ultrahangvizsgálat nem elegendő a diagnózis felállításához. Ilyenkor szükség lehel a komputertomográfia (CT) képalkotó eljárásra, amely háromdimenziós felvételeket készít a test egy adott szegmenséről, így részletesebb képet biztosít a szövetekről, az erekről és a csontokról. Milyen esetekben rendelnek el az orvosok CT-vizsgálatot?
Lúgosításra fel
Jön a jó idő, nem csak a kedvünknek kell jobbnak lennie, hanem a testünknek is ideje kiadni magából a káros anyagokat. Irány a lúgosítás!