Értelem és érzelem
- Dátum: 2016.04.03., 10:49
- érzelem, feszültség, feszültség levezetés, művészet, stressz, stresszkezelés
A mai kor technikai fejlettsége, számítógépközpontú életvitele egyoldalúan ingerli, veszi igénybe gondolkodásunkat, agyunk működését. Pedig emberi mivoltunk fontos része az is, hogy érzelmi lények vagyunk, képesek vagyunk az önmonitorozásra, és magas szintű érzelemkifejezésre. Ha túlságosan eltolódik a hangsúly az elvont, logikus gondolkodás irányába, érezhetően megnő a frusztráció szintje, hiszen ilyenkor alapvető érzelmi szükségleteink háttérbe szorulnak.
Hasonló gondolkodásmenetből kiindulva figyelmeztetnek a szakemberek arra is, hogy a gyerekek tévénézését, illetve számítógépes elfoglaltságát jelentős mértékben kontrollálni és limitálni kell, mivel egyértelműen feszültségnövelő hatással bírnak.
Egyébként nem is kellenek feltétlenül kutatási eredmények, hogy mindezt felismerjük, nem hiába jelentős a művészetek iránti fokozott érdeklődés. Nem is kell mindjárt a magas művészetekre gondolni, egyre több és több fiatal fordul a zene világa felé például. Az érzelmek megélése, kifejezése, a másokkal való együttérzés képessége rendkívül fontos életünkben. Nem kell, hogy művészek legyünk ahhoz, hogy alkotó tevékenységet folytassunk.
Ha nincs is különösebb tehetségünk például a rajzoláshoz, bátran vágjunk bele. Lefesthetjük érzelmeinket, készíthetünk különböző kollázsokat, vagy egy-egy életszakaszunk eseményeit emlékdobozba rendezhetjük. A képzőművészet feszültségcsökkentő hatással bír, oldja a stresszt, és az alkotó tevékenység bizonyítottan képes lassítani az időskorral járó agyi leépülés folyamatát is.
De a befogadó, szemlélődő művészeti tevékenység is jó hatással lehet ránk. Pontosan azért, mert egészen más agyi területekre van hatással, kihangosítja, láthatóvá teszi érzelmeinket, ezáltal segíti a feldolgozást.
Cotard-szindróma, amikor azt hiszed, hogy meghaltál
Sajnos nagyon sok pszichiátriai betegséget ismerhetünk, és ezeket csak erősíti a jelenlegi felgyorsult világi élet. Van egy, ami az egyik legritkább betegség, amelyben a beteg azt hiszi, hogy halottak és körülöttük lévő világ nem is létezik.
Az olvasás jótékony hatásai, mentalizáció
Kutatások egész sora támasztja alá, hogy fizikailag és lelkileg is egészségesebbek leszünk az olvasástól. Köztudottan bölcsebbé válhatunk, okosabbá, empatikusabbá, de fontos megjegyezni, hogy ezek a pozitív hatások akkor figyelhetők meg, ha klasszikusan könyvet tartunk a kezünkben és úgy olvasunk, nem pedig a neten görgetünk, chatet olvasunk, közösségi oldalakat csekkolunk.
Vásárlásmánia
Bár a vásárlásmánia az egészségünkre nézve nem olyan káros szenvedély, mint például az alkohol- vagy drogfüggőség, mégis a szociális életünket nagyban károsíthatja, ezért fontos figyelni már a kezdő intő jelekre is.
Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?
Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.
Ne éljünk a múlt fogságában
Az elmúlt években folyamatos veszteségélmények és válságok között élünk, erre pedig rárakodnak az egyéni gondok is. A krízisek egyik jellemzője a bizonytalanság. Elengedni valamit, vagy küzdeni érte? Ez a fajta ellentmondásosság meggondolatlannak tűnő, vagy látszólag teljesen érthetetlen, irracionális döntésekhez vezethet, viszont lehetőség is egyúttal. Az alábbi cikkben arra kaphatunk válaszokat, hogy milyen módszereket, gondolatokat vethetünk be az elengedés érdekében.