Menü

Az anyai önismeret tükrében

„Nem bírom, hogy állandóan csak anya, anya..., nincs türelmem ehhez!” Elítélendő-e ez az anyuka, aki így fogalmaz a saját gyerekével kapcsolatban?

Elsőre azért durván hangzik, minek vállalt akkor gyereket? - kérdezhetnénk, ha az az első gondolata, hogy minél előbb lepasszolja másoknak a csemetét a bölcsődébe, mert nincs türelme hozzá.

De másodszori nekifutással azért érdemesebb az ítélkezésen túljutni. Mert akármennyire nem értünk esetleg egyet ezzel a gondolkodással, hozzállással azért lássuk be, legalább ennek az anyának van reális önértékelése. Tudja magáról, hogy mihez nincs türelme, és nem próbál meg erőszakot téve önmagán megfelelni másoknak. Rosszat tesz-e ezzel gyermekének? Jó lenne, ha az alig egy éves gyerek még anyukával lehetne, de ha az anyuka türelmetlen, s ezt tudja magáról, talán nem is olyan égbekiáltó bűn. Nem bűn, ha olyanokra bízza gyermekét, akiknek ez a hivatása, foglalkozása. Hozzátartozik az esethez az is, hogy ez az anya azt is vallja, hogy a kevesebb időt igyekszik minőségibb formában együtt tölteni gyermekével, ami azért más megvilágításba helyezi a dolgokat.

Igen, tudjuk, hogy a gyereknek alapvetően az a jó, ha minél tovább otthon maradhat az anyával, vagy az apával, de ez nem minden esetben feltétlenül igaz. A feltétel a szülő személyisége. Ma már azt is egyre gyakrabban hangsúlyozzák a szakemberek, hogy az anya jóléte, jó közérzete is kardinális kérdés, még ha elsőre önzésnek is tűnik. Bármennyire is törekszik valaki jó szülőnek lenni, gyermekének mindent megadni, ha önmagával nincs rendben, ha saját szükségletei hosszú távon és jelentősen háttérbe szorulnak, óhatatlanul is ártó hatással lesz a gyerekre nézve is. Ezért ha valaki úgy tud a legjobb anya lenni, hogy mellette dolgozik, sportol, de emellett képes minőségi időt, valódi figyelmet biztosítani gyermekének, akkor ez egyáltalán nem megvetendő. Ahogyan az sem, ha valaki úgy tud jó szülő lenni, ha nem kell megosztani figyelmét és idejét a gyereknevelés és a munkavégzés között.

Csak mindehhez szilárd, biztos önismeretre van szükség, mert ha külső elvárások irányítanak minket, a legjobb szülői szándék is félrecsúszhat...

Hogyan segíthetsz, ha valaki depressziós a környezetedben?

A depresszió egy aktívan terjedő mentális megbetegedés. Sokszor nehéz beismerni (vagy felismerni), mivel is állunk szemben, és ez a férfiaknak gyakran nagyobb problémát jelent, mint a nőknek.

Mennyi kosz kell a gyereknek?

Kutatások tucatjait említhetném, amelyek bizonyítják, hogy a már-már sterilre takarított, szuper higiénikus környezet ártalmas lehet a gyerekeknek. Ezek szerint akkor mégis csak igaz a mondás, hogy évi egy kiló koszt meg kell ennie a gyereknek?

Hogyan gyógyítanak és tanítanak minket az állatok?

Egy 2004-ben készült híres tanulmány kimutatta, hogy a szociális kapcsolataink dramatikus mértékkel estek vissza. Valójában a magány az első ok, amiért az emberek terápiára kezdenek járni. A New York Times „a magány járványának” hívja a jelenséget. A magánynak viszont számos utóhatása van, többek között az élethosszt is csökkentheti.

Magzatgyermek világnapja: A várandósság alatti diabétesz növelheti a fejlődési rendellenességek kialakulását

Becslések szerint minden második kismama túlsúlyos vagy elhízott a várandósság korai szakaszában, amely jelentősen növeli a terhességi magas vérnyomás és a terhességi cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A terhességi cukorbetegségnek általában nincsenek tünetei, ám komoly veszélyt jelent mind a mama, mind a baba egészségére nézve. Az átmeneti diabétesz magas születési súlyt és a baba belső szerveinek megnagyobbodását okozhatja, a 12. hét után pedig koraszüléshez vagy vetéléshez is vezethet. Az élet csodájáról, a várandósságról és a magzatgyermekről 1993 óta emlékezünk meg, ez alkalomból az Első 1000 Nap program szakértői a terhességi cukorbetegség veszélyeire és a szűrővizsgálat fontosságára hívják fel a figyelmet.

Mitől lesz boldog egy család?

Ha belépünk egy boldog család otthonába, azt vesszük észre, hogy jól érezzük magunkat. Mindenki ilyen családra vágyik, de ne csak vágyjunk, tegyünk is érte!