Menü

Év végi hajrá az iskolákban

Hamarosan itt a tanév vége, körülbelül egy hónap van a nyári szünetig, és még kevesebb az osztályozó értekezletekig. A gyerekek - de vélhetően ezzel egyidejűleg a tanárok is - igencsak leterheltek. Ilyenkor felmerül bennünk a kérdés: mi múlik ezen, mi múlik az év végi jegyeken? Valóban az iskola az előrejutás kulcsa?

Minden ember más, minden gyerek más. Mindegyikükben rejlik valamilyen képesség, tehetség, mindegyiküknek vannak erősségei és persze gyengeségei. Rég tudjuk: az átlagos hazai iskolarendszer sajnos nem az erősségekre koncentrál. Nem azt kérdezi a gyerektől: "mit tudsz?", hanem azt, hogy mit nem. Vegyünk csak egy példát: a gyerekek fogalmazást írnak, és természetesen osztályozzák a helyesírást is. Akármennyit is javul a tanuló teljesítménye ezen téren, a hibák száma alapján kap jegyet. Ha még mindig elér bizonyos számú hibát, akkor hiába lett ügyesebb, hiába hibázik csak mondjuk feleannyit, mindez nem jelenik meg az osztályzatában.


A gyerekek sokszínűek, vajon mégis egyetlenegy féle osztályzat az, ami sikerre juthatthatja őket?

Öt jegy - mindössze ennyibe kell beszorítani a tanulók teljesítményét. Nehéz elképzelni, hogy mindebből valós képet kaphatunk a gyerekekről. Mégis, a rendszer "erre van felépítve". Ezen múlhat a továbbtanulás és a további lehetőségek, még akkor is, ha nem tűnik teljesen korrektnek ez a fajta gyermekértékelési rendszer. A hagyományos pedagógia hívei viszont állítják, hogy ez a "módi" már régóta működik sikeresen.

Melyik szülő ne szeretné, hogy a gyermeke jó tanuló legyen, és kiváló osztályzatokat kapjon, mégis felmerül a kérdés, hogy vajon mit tehet mindezért "kívülről"? Szigorúsággal, tárgyi motivációval, beszélgetésekkel próbálkozunk szülőként, de idővel rájövünk, hogy az osztályzatok elsősorban nem ezen múlnak, hanem a gyerek személyiségén, valamint lelkiállapotán. Ebből fakad a motivációja, a szorgalma, az önbizalma, amik általában mind-mind szükségesek a jó tanulmányi eredmények eléréséhez.

Természetesen nagyon sok múlik a családi körülményeken, valamint az elvárásokon, amik gyakorta nem pozitív irányba hatnak. De a szülőnek el kell fogadniuk, hogy adott esetben csak közvetett befolyással lehetnek a gyermekükre, és annak osztályzataira. Az év végi hajrában tudatosítsuk azt is, hogy az életút sokszor nem az iskolai végzettségtől függ, és néha nem menthetjük meg a gyerekeket a saját tapasztalatoktól, a saját küzdelmektől.

Mindössze annyit tehetünk, hogy az év végi leterheltebb időszakban megpróbáljuk mentesíteni, vagy lazítani a gyerekeket az egyéb feladataik és kötelezettségeik alól, hogy több energiájuk maradjon az iskolára, és igyekszünk támogatni őket a nehezebb időszakban. Ajánljuk fel többször a segítségünket, és biztosítsuk őket a szeretetetünkről és az elfogadásunkról. Még akkor is, ha esetleg nem minden alakul "tökéletesen". Természetesen biztassuk és motiváljuk őket a hozzájuk illő eszközökkel, de közben jó, ha felvillantjuk a fényt az alagút végén. Pl. számolhatjuk, hogy hány nap van a nyári szünetig, vagy kikapcsolódásképp beszélgethetünk arról, hogy mik lesznek a várható kellemes nyári élmények.

Ideális étrend óvodásoknak, kisiskolásoknak

Vajon milyen egy ideális reggeli kisebbeknek? Mit csomagoljunk tízóraira a nagyobbaknak? Mennyi az ideális gyümölcsfogyasztás ebben a korban? Adjunk tejterméket? Mi a baj a bolti felvágottakkal? Milyen vitaminokat adjunk nekik? A kérdéseink végeláthatatlanok, ha óvodás, kisiskolás gyermekeink táplálkozásáról van szó.

Az alkalom szülte támasz a szülőszobán

2018. március 18-án velem is megtörtént. Habár nem spontán. Nem úgy, ahogy terveztem. A kisbabám megszületése előtt, vajúdtam 4 órán keresztül. A legnehezebb rész, a vajúdás alatt pedig a párom és a szülésznőm adta a támogatást, testileg és lelkileg. Élménybeszámolót olvashattok!

„Csak még egy kanállal…”

Sajnos nagyon sok kisgyermekes családban felmerül az evés problémája. Nem eszik jól a gyerek, vagy nem akkor és nem azt, amit, és amikor kéne, vagy a korábbi kedvelt ételeit egyik napról a másikra már csak turkálja a tányérban. A kényszerítéssel azonban a gyermeknek védekező mechanizmusa alakul ki, az étkezés ellen. De, akkor mi a teendő?

Testi-lelki harmónia

Mikor egészségről, vagy betegségekről beszélgetünk, gyakran a kézzel fogható dolgokban keressük a megoldást. Az egészséges reformételekben és gyógyszerekben, s megfeledkezünk sokszor arról, hogy testi állapotunk mellett, lelkileg milyen módon tehetünk saját életünkért. A testi-lelki harmónia szorosan összefügg, és nem működhet egyik sem a másik nélkül.

Konfliktuskalauz

Ha konfliktusba kerülünk, akkor védekezhetünk, támadhatunk, okoskodhatunk, vagy kiléphetünk. Egyik se tűnik igazán jó megoldásnak… Esetleg van más mód is? Valami… egyenlőbb? Lássuk…