Menü

Segítség, egy hárpiával élek együtt!

Egy hárpiával nem jó együtt élni, akkor sem, ha mi magunk vagyunk az a hárpia. Gyakori jelenség, hogy az évek múlásával a férfiak ellustulnak, a nők pedig hárpiává változnak a kapcsolatban. De vajon törvényszerű-e ez a folyamat?

Ha számbavesszük ismerőseink körét, bizonyára mi is találunk akár több olyan példát is, amikor a tündéri feleség idővel boszorkánnyá változik. Persze jellemző az is, hogy a külvilág számára nem annyira észrevehető, hogy a kezdetben érdeklődő, felszabadult, megértő, odaadó nőből hárpia lesz. Ha pedig mi magunk is élünk, vagy éltünk hosszútávú kapcsolatban, kis önvizsgálattal mi is felfedezhetjük a hárpia időnkénti színrelépését. Míg egy kapcsolat elején a legtöbb nő odaadó, elfogadó, gondoskodó, addig idővel, általában olyan kevésbé vonzó tulajdonságok kerülnek előtérbe, mint az állandó elégedetlenség, a másik kritizálása, kötözködő magatartás és így tovább.

Ennek egyik oka, hogy a bimbózó szerelem hevében mindent megteszünk párunkért, egy szupernő képét öltjük magunkra. Ilyenkor a legegyszerűbb háztartási munkát is boldogan, önfeledten végezzük el, mosunk, főzünk, takarítunk párunkra. Mindezt mosolyogva és elégedetten, persze. De hosszútávon valami megváltozik. Ez a változás abban érhető tetten, hogy ami korábban szeretetből fakadó szolgálat volt, az áldozattá lesz. A szolgálat azért más, mint az áldozat, mert bár másokért teszel meg valamit, maga cselekedet pozitívan hat vissza rád is. Ezzel szemben az áldozat mázsás súlyként kezdi el nyomni vállunkat, komoly frusztrációt és energiaveszteséget okozva ezzel. Ilyenkor következik, hogy valakit okolnunk kell ezért a helyzetért, és általában nem önmagunkat, vagy gyerekeinket tesszük ezért felelőssé, hanem párunkat. Gonosz tekintetek, állandó megjegyzések, elégedetlenkedés, kritizálás. Csak néhány példa az „elhárpiásodásra”.

Ami fontos, hogy mi magunk is mondjunk nemet a háztartási cseléd szerepére. Erőnk felett csak rövid ideig cselekedhetünk büntetlenül. Már a kapcsolat elején se mutassuk azt, hogy teljesen természetes módon mi végezzük az összes háztartási feladatot, és ettől még igen boldogok is vagyunk.

Szintén gyakori hiba, hogy a feleség idővel nemcsak gyerekei felett, hanem férje felett is anyáskodni kezd. Sok nő beszél úgy párjával, mintha az egy gyerek lenne, mondván magától nem tud semmit. Nem ritka, hogy a feleség a férjnek is előkészíti reggelente a ruháját, utazáskor neki is ő csomagol be. Ez a szereposztás idővel egyik félnek sem lesz kielégítő.

Érdemes már az elején észrevenni a jeleket, mert egyre nehezebb megfordítani a folyamatot. Ráadásul általában az történik, hogy hiába van rend és finom étel otthon, ha a feleség fáradt, rosszkedvű, elégedetlen, akkor felesleges volt az áldozat.

Persze mindezzel nem azt akarjuk sugallni, hogy csak a nők hibáztathatóak ezért, de a jelenség, amit körülírtunk, nagyon gyakori, fontos, hogy észrevegyük, ha ilyen irányba tolódik el személyiségünk, illetve párkapcsolatunk.

A lélek is lehet beteg

Sokan nem is tudják, hogy depresszióban szenvednek, mert a tünetei megtévesztőek. Azonban ha fennáll a depresszióra jellemző tünetegyüttes, érdemes lehet elgondolkozni.

Ötletek téli depresszió ellen

Januárban nem nehéz depresszióssá válni. A napok rövidek és sötétek, alig süt a nap. Az év végi stressz és a fényhiány okozhat levertséget, rossz hangulatot, depressziót. Télen lemerül a szervezet energiaszintje, jellemző a fáradékonyság, a nyomott hangulat, a kedvetlenség.

Ismerjük meg a szeretetnyelveket!

Nem érti, miért nem veszed észre, hogy szeret, pedig (szerinte) mindent megtesz? Ilyenkor jön képbe a szeretetnyelv. Mint egy igazi nyelv esetében, a különböző nyelvet beszélők nem értik meg egymást. Bár a szeretetnyelv elsősorban pár- és pszichoterápiai fogalom, könnyű érthetősége és gyakorlati alkalmazása miatt érdemes olvasni róla.

Mosolyogj a világra!

Az egészséget nem csak testileg, de lelkileg is ápolni kell. A lelki bajok gyógyítására az egyik leghatásosabb módszer egy mosoly. Akár egy erőltetett mosoly is csodákra lehet képes, illetve pozitív hatással is bírhat.

Nulladik levél a fiamnak

Karácsony alkalmából egy nagyon őszinte, személyes hangvételű írásomat osztom meg az Olvasókkal, 7 hónapos terhesen. Mit mondhatok a fiamnak, aki még csak most készülődik a világra, és magam is csak most próbálok felkészülni az érkezésére...?