Menü

Tényleg születnek új idegsejtek az agyban? Hogyan?

Az idegsejtjeink (neuronok) legnagyobb része már a születésünk előtt kialakul, és ha életünk során megsérülnek, nem regenerálódnak. Van azonban egy agyi terület – az úgynevezett „fogazott agytekervény”, mely a hippokampusz része, és főleg az emlékezőképességhez van köze – és amely életünk előrehaladtával is képes új idegsejtek termelésére.

Ezek a sejtek idegi őssejtekből jönnek létre, és képesek a kognitív képességeink fenntartására, eddig azonban a kutatók sem tudták megmagyarázni azt, hogyan fejlődnek ezek a sejtek funkcionáló neuronokká. A rejtélyt az jelentette, hogy ezek az őssejtek nincsenek előre programozva arra, hogy idegsejtek legyenek, inkább asztrocitákká vagy oligodendrocitákká kellene fejlődniük, melyek a neuronok körül elhelyezkedő védő, támogató sejtek.

Ezidáig széles körben elfogadták, hogy az őssejtek nem szabályozzák a saját sorsukat, hanem a külső környezetük által meghatározott módon specifikus sejttípusokká lesznek. Egy újonnan megjelent tanulmány azonban nagy meglepetést hozott! Kiderült ugyanis, hogy a hippokampuszban lévő idegi őssejtek nagyon is képesek a sejtsors szabályozására, mondhatni ennek mesterei, és belső mechanizmusaikkal képesek irányítani a folyamatot, hogy ne asztrociták vagy oligodendrociták, hanem inkább idegsejtek legyenek. A vizsgálatok során olyan egerekkel dolgoztak, amelyeknek a hippokampuszban lévő őssejtjeikből hiányzott a Drosha nevű enzim, és azt találták, hogy így inkább oligodendrociták fejlődtek az őssejtekből, nem pedig neuronok.

Az enzim feladata, hogy egy bizonyos faktort szabályozzon az agyban – ez az NFIB, amely meghatározza, hogy az idegi őssejtek milyen típusú sejtté alakuljanak a fejlődésük során. Ez ahhoz a felfedezéshez vezetett, hogy az NFIB főszerepet játszik annak meghatározásában, hogy az idegi őssejtek neuronok helyett inkább ilyen „támogató sejtekké” fejlődjenek, és a Drosha enzim ezt akadályozza meg azáltal, hogy gátolja az NFIB-t. A kísérleteket fordítva is megismételték, tehát olyan egereket tenyésztettek, melyekből hiányzott az NFIB, és arra jutottak, hogy ez visszaállította a képességet, miszerint az idegi őssejtek oligodendrociták helyett inkább funkcionáló neuronokká alakulnak. A neurogenezis – az idegi őssejtekből újonnan kialakuló neuronok – elengedhetetlen a kognitív funkció fenntartásához. A korral folyamatosan csökken ennek a mennyisége, ez valószínűleg összefügg a demencia kezdetével.

Ha megértjük hogyan működik a neuronok képződése, megtehetjük az első lépést afelé, hogy számos kognitív képességet érintő betegségre új kezelési módokat találjunk.

Forrás: www.iflscience.com

A tél rubinvörös csodája - Ezért együnk gránátalmát!

Sokan szeretik ezt a fanyar-édes gyümölcsöt, lássuk egészségünkre gyakorolt hatását!

2-es típusú cukorbeteg? Figyel a vércukrára? Vigyázzon a szívére is!

Nem csak a diagnózis felállítása jelent kihívást – a cukorbetegség számos más egészségügyi kockázatot is eredményezhet. A hozzá társuló egyéb betegségek és állapotok már kevésbé ismertek, melyek közül a legfontosabb a szív- és érrendszeri megbetegedések magasabb kockázata.

Édességvágyunk rejtett okai- talán ez egy betegség jele?

A cukoréhség és a leküzdhetetlen édességvágy mögött nem biztos, hogy a saját gyenge ellenállási képességünk az ok. Ha gyakran érzünk szinte leküzdhetetlen vágyat a magas cukortartalmú élelmiszerek iránt, könnyen lehet, hogy rejtett probléma áll a háttérben.

2-es típusú cukorbeteg? Figyel a vércukrára? Vigyázzon a szívére is!

Akár 6 évvel is tovább élne? Tartsa karban vércukorszintjét, csökkentse a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, hogy teljes értékű életet élhessen!

Budapestre érkezik a BODY kiállítás

A lenyűgöző emberi testet bemutató tárlat február 15-én megérkezik Magyarországra. A kiállítás mérete Európában is egyedülállónak számít: 2200 négyzetméteren több mint kétszáz preparátumot tekinthetnek meg a látogatók. A kontinensen még soha, egyetlen városba se látogatott el ennyire gazdag kiállítási anyaggal a BODY, érdemes megnézni!