Menü

Tölts kevesebb időt a saját fejedben!

Az összes gondolatunk 99%-a haszontalan, mégis befolyásolják, szabályozzák az életünket. Tudok valamit rólad anélkül, hogy ismernélek. Fogadok, hogy RENGETEG időt töltesz a fejedben. Tudod: gondolkodsz, aggódsz, stresszelsz, kiborulsz – hívd, ahogy akarod. Én „gondolatokba merült elmének” hívom. De milyen gondolatok ezek?

Ahogy William James mondja: Az emberek nagytöbbsége azt gondolja, hogy gondolkodik, miközben csak átrendezik az előítéleteiket.” Egész életemben a gyakorlati dolgok megszállottja voltam. Gyakorlati filozófia, gyakorlati tudás, gyakorlati könyvek, gyakorlati munka és gyakorlati tanácsok.

Az ötlet a pragmatizmusból ered, amely a 19. századi Amerikából eredeztethető filozófiai hagyomány. A filozófia atyjának Charles Sanders Peirce-t tartják, aki a Harvard egy professzora volt. De William James, egy gyakorló orvosból filozófussá lett egyén volt az, aki valóban meghatározta a filozófiát. A következőképpen nyilatkozik a gondolatokról, az aggódásról és a stresszről:

„A stressz elleni legnagyobb fegyver az a képességünk, hogy egy gondolat helyett választhatunk egy másikat.”

A pragmatizmus szerint az elme egy eszköz. Az elmének értünk kell dolgoznia, nem ellenünk. Azok az emberek, akik nem mesterei a saját elméjüknek, nem gondolják, hogy ez lehetséges. Azt mondják: „Nem tudok segíteni ezeken a gondolatokon.” Nos, igenis tudnak, csak elég gyakorlás kell hozzá. Ez egy képesség. Más szavakkal megvan a lehetőséged, hogy eldöntsd, mit gondolsz. Vagy választhatsz, mit ne gondolj. Ez az egyik legfontosabb és leggyakorlatiasabb dolog, amit életed során tanulhatsz. Én mielőtt elsajátítottam ezt a készséget, órákat töltöttem a fejemben. Csak gondolj bele, mennyit gondolkodsz!

- Vajon mit gondol a főnököm?
- Mi történik, ha elszúrom, és elveszítem a munkámat?
- Szeret-e engem?
- Szerintem nem is érdeklem.
- Folyton elbukok.
- Miért ilyen rossz az életem?
- Miért ilyen félelmetes az életem, és a másoké miért nem az?
- Mi lesz, ha rákos leszek?
- Nem érdekel a munkám. Valami baj van velem?
- Semmit sem tudok befejezni. Mi a baj velem?

És a lista csak folytatódik, de ez mind igazi hülyeség! Ez az, amit az emberek mondanak nekem, amikor megkérdezem őket, miért aggódnak. Tudod mit csinálnak veled ezek a gondolatok? Bűntudatot, haragot, szenvedést hoznak. Csak egy kérdésem van számodra: Mi a gondolataid gyakorlati haszna?

Igen? Még mindig várok. Nincs válaszod? Tényleg. A gondolatoknak nincs haszna. Legalábbis a 99%-uknak.

Mely gondolatok hasznosak?

Gondolkodj azon, hogy tudnád megoldani a problémát! A probléma csak egy megválaszolatlan kérdés. Használd az agyad, és gondolkodj a problémák megoldásán! Nagyon sok van belőlük a földön.
Értsd meg a tudást! Ez azt jelenti, hogy próbáld meg magadévá tenni a tudást, és gondolkodj azon, hogyan használhatnád arra, hogy jobbá tedd az életedet, a karrieredet, a munkádat, a kapcsolataidat, stb.

Ennyi. Az összes többi gondolatot ignorálhatod. Ha folyamatosan gondolkodsz, az azért van, mert még nem edzetted meg az elmédet teljesen. Ki kell szállnod a fejedből! Ha nem teszed, egy idő után bele fogsz őrülni! Kivétel nélkül mindenki beleőrülne.

Valószínűleg annyit gondolkodsz, hogy elszalasztod az életet. Észrevetted a napfényt reggel, amikor felébredtél? Vagy az esőcseppeket? Megfigyelted a kávéd illatát? Érezted a gabonapelyhed szerkezetét? Ha a válaszod nem, határozottan ki kell szállnod a fejedből. Hagyj fel az állandó agyalással, és kezdj el érezni! Most valószínűleg azt gondolod: „Hogyan eddzem magamat, hogy abba tudjam hagyni a felesleges gondolatok gyártását?”

Tudatosság. Itt kezdődik minden. Minden alkalommal, amikor a haszontalan gondolatok elkezdenek felhalmozódni a fejedben, legyél ennek tudatában! Csak figyeld az agyadat! Lépj hátrébb, és figyeld meg a sok marhaságot, amin gondolkodsz! Ne ítélkezz! Ne gondold, hogy nem vagy normális! Ha ezt gondolod, ismét hülyeségeken gondolkodsz. Nem, amit csinálni akarsz, az az, hogy a következőket mondod magadnak: „Ó, ez egy aranyos gondolat. Most pedig térjünk vissza a realitás talajára!”

Ahogy William James mondja: „Ha meg tudod változtatni az elmédet, megváltoztathatod az életedet.”

Visszatértél a valóságba? Érzed, ahogy a szemeid a képernyőn lévő betűket olvassák? Érzed a telefonodat a kezedben? Azon gondolkodsz, hogyan fogod alkalmazni ezeket az információkat az életedben? Nagyszerű! Használod az elmédet, és nem a másik módon. Mostantól tegyél így, mert én mondom neked: „Ez a legerősebb eszköz a földön.”

A cikk eredeti nyelven a dariusforoux.com oldalon jelent meg.

A zene hatása egészségünkre

Az, hogy a zene megmozgat, felüdít, szórakoztat, és jobb kedvre derít, nem mai találmány. Évezredek óta szeretnek az emberek zenére mulatni, de nemcsak ez az oka annak, hogy annyian szeretik. Az ember testi és lelki egészségéhez is rengeteg köze van.

Az öt elem tan- A hagyományos kínai orvoslás alapjai II.

Bár,- Luc Besson szerint- Leeloo az ötödik elem, a hagyományos kínai orvoslás, mind az öt elemet a természetben találta meg, pedig a levegő nincs is benne.

Isten furcsa, eltévedt bárányai II.

Az előző részben láthattuk, hogy körülbelül kiket érint a szkizotip személyiségzavar. Most a gyakorlati, hétköznapi tüneteket veszem sorra. A cél nemes: komplex képet kívánok adni ezekről a hihetetlenül érdekes személyekről, aki a saját poklukat is megjárva élnek köztünk a maguk furcsaságában.

Isten furcsa, eltévedt bárányai I.

A különcök mindig is köztünk éltek, élnek. A társadalom sokszor megbecsült tagjainak is, megvan a maga kis története. Az alábbi cikk egy alig ismert, kutatott személyiségzavart mutat be, a szkizotip személyiségzavart. Ez a komplex tünet együttes az elvont művészek, szórakozott professzorok és maguknak való hajléktalanok ismérve.

A depressziót (f)okozó külső tényezők

Depresszióban szenvedni nemcsak az tud, akit valami trauma ért. Manapság a kiégés, az apátia sokak számára fenyegető veszély. Belső folyamatok mellett, számos külső tényező is közrejátszhat a kialakulásában.