Menü

A klímaváltozás nem tart fegyvert a fejünkhöz

Egyre több diskurzus témája a klímaváltozás problémája, már nem csak tudományos, hanem egészen hétköznapi fórumokon is gyakran emlegetett kérdésről van szó. Ennek ellenére az emberek többsége még mindig passzívan viszonyul ehhez a problémához.

De vajon miért esik olyan nehezünkre, hogy valóban átérezzük a globális felmelegedésben rejlő közvetlen fenyegetettséget, és ennek megfelelően lépéseket tegyünk a probléma megoldása érdekében?

Persze a klímaváltozás összességében egy elvont probléma, csupa bonyolult és nagyléptékű folyamat összessége, amit nem nehéz elidegeníteni a személyes, egyéni cselekvésektől. Nehéz átérezni a személyes felelősséget, így elmaradnak a valódi tettek is. Ennek egyik oka az evolució során formálódott, emberekre jellemző döntési folyamat sajátossága.

Képesek vagyunk tudatosan gondolkodni, amikor érvek és ellenérveket mérlegelünk, illetve az adott logikai szempontok mentén következtetünk. De mivel a világ túlságosan összetett, és felfoghatatlanul sok inger ér minket folyamatosan, az átgondolt, tudatos döntések szerepe valójában jóval kisebb, mint gondolnánk. Az információk raktározásának éppen ezért van egy másik módja is. Agyunk ugyanis képes érzelemmé alakítani az információt, és ilyen formában tárolni a tudatalattinkban. A személyesen megélt tapasztalatokat, illetve az egyedi érzelmi eseményeket is általánosítja az agyunk, majd a későbbi élethelyzetekben automatikusan előhívja.

Viszont mind az intuitív, mind a tudatosan mérlegelt döntési stratégia legtöbbször csődöt mond a jövőnkkel kapcsolatos kérdésekben. A távoli kockázatok megítélésében gyakran vallunk kudarcot, és mivel a klímaváltozás sem egy közvetlen módon fenyegető fegyver vagy támadás, nem igazán tudunk mit kezdeni vele.

A globális felmelegedés folyamatait, következményeit összetettsége és bonyolultsága okán rendkívül nehéz személyes vonatkozásokba lefordítani. A legtöbb ember nem tud ezzel mit kezdeni, mivel nem hagy bennünk érzelmi nyomokat, ezért agyunk óhatatlanul „nem fontosra könyveli” el.

Bárcsak a klímaváltozás egy fenyegetőfegyver lenne, akkor az ellene való fellépés jóval átfogóbb, célzottabb és ezáltal sikeresebb lehetne. Viszont a döntés még mindig a mi kezünkben van, és bármennyire is nehezen tudjuk átérezni az egyéni felelősségünket a klímaváltozás problémájában, tehetünk ez ellen.

Régi húsvéti szokások

A húsvét a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe. Ma már inkább a tavaszvárás, és a tavasz eljövetelének jele, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak, és sokaknál vallástalan jelentéssel bír. Azonban az ünnephez rengeteg régi (ma már vicces) hagyomány kapcsolódik, amelyek közül olvashatunk néhányat ebben a cikkben.

Milyen betegségeket szedhetünk össze házi kedvenceinktől?

Több kutatás is bizonyítja és természetesen ezzel egyet is értek, hogy a háziállatok tartása jót tesz az egészségnek, az életmódunknak. Ha azonban nem figyelünk a higiéniára, akkor sajnos betegségeket is elkaphatunk a kis kedvenceinktől.

A Down-szindróma világnapja – avagy húzz felemás zoknit!

A Down-szindróma világnapját március 21-én tartják, az első világnapot Svájcban tartották 2006-ban. Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet a Down-szindrómára, növelje a megértést, és segítsen, hogy a Down-szindrómások méltósággal és a társadalom aktív tagjaiként élhessenek teljes életet.

Márciusban óraátállítás!

A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart, ennek kezdete 2024-ben március 31. vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára kell előre állítani az órát.

A korán érkezett tavasz meghozta a kullancsokat

Az enyhe tél sajnos a vérszívóknak is kedvezett. A tavasz idén korábban köszöntött be és meghozta a kullancsokat. Mit tehetünk és hogyan védekezhetünk a kullancsok ellen, illetve mi a megoldás, ha már megtörtént a baj?