Menü

Viccnek tűnik, bántalmazásnak számít

Fizikai erőszak nélkül is lehet valakit bántalmazni. A szóbeli abúzus olyan rejtett vagy kevésbé rejtetett része lehet egy párkapcsolatnak, hogy a sértett félben nem is tudatosul a bántalmazást.

A szóbeli bántalmazás nyilvánvaló jele lehet, ha valakit rendszeresen sértegetnek, megfélemlítenek, vagy nyíltan megaláznak. A negatív folyamatok megváltoztatása, az erőszak elutasítása még ezekben az esetekben sem könnyű, illetve egyértelmű reakció a bántalmazott féltől. Hát még akkor, amikor a verbális abúzus szinte észrevétlenül itatja át a hétköznapokat, és határozza meg a párkapcsolat dinamikáját.

Nagyon gyakran a másik becsmérlése, kritizálása vicc formájában fogalmazódik meg. Ez tipikus esete az indirekt szóbeli bántalmazásnak, amikor a sértett fél nem is igen tud védekezni. Ha elutasító, akkor vád éri, hogy túl komolyan vesz mindent és nem érti a humort. Ha pedig partner abban, hogy a rá nem túl hízelgő jelzők állandóan humor tárgyát képezzék, akkor bármennyire nem akarja komolyan venni a burkolt leértékeléseket, óhatatlanul is azonosul velük.

Szóbeli bántalmazás esetén a szavak jelentik a kezet, mely ütést mér a sértett fél önbecsülésére, önértékelésére, szuverenitására. Félrevezethető lehet, hogy úgy gondolunk a bántalmazásra, mintha azt csak agresszív, látványosan erőszakos, elnyomó emberek gyakorolnák a párkapcsolatukban. Valójában rendkívül megtévesztő „díszcsomagolásban” is megjelenhet a szóbeli bántalmazás, a másik fél elnyomása. Látszólag valaki mindent megad a párjának, miközben ellenkezéssel, kritizálással, a másik véleményének aláásásával folyamatosan fenntartja a saját uralkodó szerepét. Erre tipikus konkrét példa lehet, ha egy férfi egy fiatalabb nőt választ párnak, így állandóan hivatkozhat arra, hogy a másiknak korától fogva sem lehet kompetenciája dolgokban.

Fontos, hogy felismerjük ezeket a negatív folyamatokat. A fő probléma, hogy a bántalmazás során pont az önértékelés, önbizalom sérül, ebből a helyzetből pedig nehéz kilépni. Viszont azt is látni kell, hogy a másik felet nem tudjuk megváltoztatni, az ő viselkedését nem tudjuk kontrollálni. A saját válaszunkat, reakcióinkat viszont igen! Meg kell tanulni kiállni magunkért, felelősséget vállalni érzelmeinkért. Sok esetben ehhez külső segítség szükséges.

Mindennapi apró boldogságforrásaink

Amikor valahol szóba kerül a boldogság szó, a legtöbben azonnal valamilyen idealizált, problémáktól mentes csodavilágot vizualizálnak lelki szemeik előtt. Ha reálisan belegondolunk, akkor tudjuk, hogy földi életünk során ez a fajta boldogság valószínűleg sosem jön el, és a fogalmat másképp kell értelmeznünk.

Vezető vagy főnök? Van különbség!

Mi a különbség a kettő között? Vezető az, aki összetartja és motiválja a csapatot, aki iránymutatást ad, segít a problémák megoldásában, bízik és hisz a beosztottjaiban. Főnök pedig, aki igyekszik megtartani a hatalmi ranglétrán önkényesen létrehozott pozícióját.

Ha már vannak elvárásaink, legyenek pozitívak!

A kutatások szerint ha pozitív elvárásokkal fordulunk partnerünk felé, pozitív eredményt kapunk. Ha a legrosszabbat várjuk, az fog bekövetkezni. Talán ideje lenne változtatnunk a nézőpontunkon?

A szakítást követő legnehezebb időszak - a várakozás

A hiány, amit a veszteség okoz, arra vesz rá minket, hogy különböző okokat próbálunk találni, miért is lett vége a kapcsolatnak. Ilyenkor igyekszünk megismerni az ismeretlent. A legnehezebb rész azonban a várakozás.

Élet negatív gondolatok nélkül

A negatív gondolatok feladásának ötlete valaki számára furának tűnhet. Azok számára, akik jóban vannak a "belső kritikusukkal", könnyű lehet ezt teljesíteni. De próbáljunk csak meg eltölteni egy órát úgy, hogy nem gondolunk vagy mondunk semmit rosszat magunkról vagy akár a testünkről!