A békés szakítás nehézségei

A párkapcsolati szakítás mindig fájdalmas, ha szerettük azt az embert, akivel korábban együtt voltunk. Ahhoz, hogy békében váljunk el egymástól, érzelmi intelligencia szükséges. De néha lelkileg nehezebb így eltávolodni egymástól, mintha harag, vagy düh lenne bennünk. A negatív érzések ugyanis eltaszítanak a másiktól, ellenben ha barátilag viszonyulunk korábbi társunkhoz, akkor sokkal közelebb maradunk hozzá, ami pedig lassítja a lezárást. Mit tehetünk azért, hogy lazuljanak köztünk a szálak?

Maradjunk barátok?

Mindenképpen pozitív, ha két ember békességgel tudja lezárni a párkapcsolatát, és a korábbi egyet nem értések, nézetkülönbségek ellenére is tisztelettel és szeretettel viszonyulnak egymáshoz. A jövőbeni boldogságunk érdekében is fontos szempont, ha múltbeli kapcsolataink normálisan kerülnek rendezésre. Felmerül a kérdés ilyenkor: maradjunk, maradhatunk barátok?

Általában nem túl egészséges az exekkel szorosabb barátságot ápolni, ami nem azt jelenti, hogy ne maradhatnánk jóban. Mégis van, akinek működik. Fontos szempont viszont, hogy ne rögtön a szakítás után akarjunk barátságra váltani, hanem hagyjunk időt magunknak és a másiknak a lezárásra! Ha ez teljességgel megtörténik, akkor már inkább lehet szó arról, hogy baráti viszonyt ápoljunk korábbi szerelmünkkel.

Nagyon sokan azért szeretnének barátok maradni a szakítás után is, mert nehezen viselik el a gondolatot, hogy az az ember, aki korábban a szívük közepe volt, most törlődik az életükből. Általában nem csak egyetlen ember elveszítéséről van szó: egyúttal búcsút kell mondanunk az ex családjának, barátainak, közös szokásainknak, lakhelyünknek, vagy tárgyaknak is. Ilyenkor úgy érezhetjük, a barátság révén legalább egy darabka megmarad nekünk a korábbi életünkből - főleg, ha az exünket jó embernek tartjuk (elvégre jobb esetben ezért voltunk vele, még ha nem is működött a kapcsolat).

Egy döntéssel kezdődik

Amikor a szakításról döntünk, akkor nem csak arról hozunk ítéletet, hogy már nem élünk együtt, vagy kapcsolatban a másikkal, hanem egy komolyabb darabot szakítunk ki az életünkből. Ez sokáig visszatartó erő lehet a párkapcsolat lezárása előtt, de utána is okoz nehézségeket.

Igen, külön kell határoznunk arról, hogy valóban szeretnénk elengedni a másikat, és lezárni az életünk korábbi szakaszát, mert így kezdődhet el valami új. Ha ezt nem tesszük meg, akkor sokszor olyan, mintha kivágnánk a fát, de sokszor megbotlanánk az otthagyott rönkökben. Legtöbbször félelemből ragaszkodunk sok korábbi dologhoz még azután is, hogy már kimondtuk egymásnak: vége van. De vajon magunknak is bevallottuk? A tudatalattink is tud róla?

Nehéz, de fontos lépések

A kapcsolat lezárása komoly, és időt igénylő lelki munka. Méghozzá nem vidám, és nem könnyű dolog, mégis érdemes rajta dolgozni, ha a jövőben szeretnénk boldogok lenni. Hasonlít a tavaszi nagytakarításhoz: fárasztó, de utána megkönnyebbülést hoz. Ha nem tesszük meg a szükséges lépéseket, akkor fennáll annak a kockázata, hogy a szakítás sokkal tovább fáj, és elnyújtjuk a szenvedésünket.

Azt mondják, teljesen elszakadni attól, akit valóban szerettünk, körülbelül feleannyi ideig tart, mint ameddig maga a kapcsolat tartott. Sőt, a szeretet - ha tényleg igazi volt - ilyenkor sem szűnik meg, csupán átalakul.

Miért tart ennyi ideig?

A szakítás után gyakorlatilag le kell bontanunk a minket korábban összekötő szálakat. Ezek egy része gyakorlati dolog, például közös otthon, közös kapcsolódási pontok, míg a másik részük energetikai - ezek kötöttek össze minket. Irodalmi nyelven szólva, egymáshoz kapcsolódott a szívünk. Ez pedig nem annyiból áll, hogy kimondjuk a végszót, és ezzel egy nagy olló elvág mindent, ami összetartott minket. Idő és konkrét lépések szükségesek a lezáráshoz.

Mit tehetünk?

Ha meghoztuk azt a komoly döntést, hogy megpróbálunk tudatosan elszakadni a másiktól, a kapcsolattól (fontos: ez NEM a szakítással egyenlő!), akkor tegyünk is lépéseket az elengedés érdekében. Íme néhány ötlet, hogy miként dolgozhatunk a lezáráson:

* Egy ideig ne nagyon keressük egymást, csak akkor, ha tényleg fontos. Ne hívogassuk egymást egy-egy könyv ürügyével, hanem csak akkor lépjünk kapcsolatba, amikor tényleg indokolt. Mindeközben tudatosíthatjuk magunkban: nem kell örökké tartania annak az állapotnak, hogy tudatosan távol tartjuk magunkat az extől, de addig célszerű, amíg nem enyhülnek jelentősen az érzelmeink.

* A szakítás után rengeteg dolog marad, ami a másikra emlékeztet minket. Célszerű ezeket elpakolni egy dobozba. Ajándéktárgyak, üzenetek, levelezések... Rituális fontossága lehet annak, hogy már nem ezekkel a tárgyakkal vesszük körbe magunkat.

* Ugyanez igaz a közösségi életünkre is: nem kell örökre törölni a közös képeket, de írjuk ki azokat egy CD-re, és tegyük a fent említett dobozba. Szedjük le a közös fotókat, és állítsuk át a kapcsolati státuszunkat. Ennek elsősorban nem a külvilág felé van jelentősége, hanem magunkban segít tudatosítani a dolgok állását. Hiszen elsősorban erről szól a közösségi életünk: megmutatunk önmagunkból valamit a világnak, s ez a valami belőlünk, belülről fakad.

* A szertartásoknak nem csak akkor van jelentősége, ha össze szeretnénk kötni az életünket, hanem akkor is, amikor szét akarjuk választani. Alkossunk meg valamilyen elengedő szertartást! Írjuk le a neveinket egy papírra, szakítsuk szét, majd égessük el, vagy engedjünk fel a levegőbe egy léggömböt, ami a kapcsolatunkat szimbolizálja.

* Írjuk össze, milyen téren kell újjáépítenünk az életünket a korábbi kapcsolatunk, társunk nélkül, majd dolgozzunk ki ezekre megoldási javaslatokat! Szükség van új otthonra? Írjuk le, hogy albérletet nézünk, vagy ingatlant vásárolunk, és milyen elképzeléseink vannak. Új bútorok kellenek, mert a régi az exnél maradt? Nézegessünk bútorkatalógusokat, vagy netes képeket, és mentsük le a kedvenceinket. Innentől nincs, aki villanyt szerel, vagy ebédet főz? Szerezzük be szakemberek telefonszámát, vagy éttermek szórólapjait.

* Írjuk át a telefonunkban az ex nevét, ha eddig Cuncimókus néven szerepelt, akkor mostantól nevezzük nevén, mint Jakab, vagy Julcsi. A gyorshívóba is tegyük bele olyan családtagok, barátok telefonszámát az exbarát, exbarátnő helyett, akiket bármikor hívhatunk. Igen, a kedvencek közül is töröljük őt.

* Körbevehetjük magunkat a lakásunkban, szobánkban az elengedést segítő üzenetekkel, amelyek folyamatosan emlékeztetnek minket a célunkra. Festhetünk is idézetes képeket, vagy csipeszekkel függeszthetünk fel cetliket, esetleg faliújságot készíthetünk. Olyasmiket írhatunk ide, mint például:
"Az élet megy tovább."
"Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart."
" Ami megy, engedd! Ami jön, fogadd!"
"Minden nap egy új kezdet"
"Kár lenne egyetlen napot is a múltra pazarolni, ha a jelenben is élhetek!"
Természetesen az a legjobb, ha neked tetsző, hozzád illeszkedő és céljaidat tükröző mondatokat keresel.

* Ha nagyon nehezen birkózól meg a szakítással, vagy csak a tudatos lelki munka híve vagy, akkor nem szégyen szakember segítségét kérned. A témához kapcsolódó könyvek, előadások, kurzusok is hasznosnak bizonyulnak.

A cikk megjelent a Lélekolvasó Terápiás és Karrierműhely oldalán, a www.lelekolvaso.hu online magazinfelületén is.