Menü

Vaddisznókról mutatták ki, hogy még mindig radioaktívak

Ki ne hallott volna már az 1986. április 26-ai csernobili atomkatasztrófáról? Néhányan emlékeznek rá, míg a fiatalok csak elbeszélésekből, történelem óráról vagy az internetről ismerik a főbb pontokat.

Egy gimnáziumi barátom édesapja a robbanás idején barátaival éppen a kispolskival furikázott Ukrajna területén, 150 km-re a katasztrófa helyszínétől. Évekig viccelődött azzal, hogy két fiának ennek hatására lett olyan görbe alsó lábszára, hogy Ödönke, a kiskutya is átfér közöttük. Aláírom, nagy szerencséjük volt, hogy megúszták mindenféle egészségügyi következmény nélkül, ugyanis a robbanás hatása néhol, a helyszíntől távolabb is megmutatkozik még napjainkban is!

Csehország hatóságai arra figyelmeztették a lakosságot, hogy vigyázzanak a vaddisznóhús fogyasztással, ugyanis az ország délnyugati részén élő állatok 31 évvel a katasztrófa után még mindig annyira radioaktívak, hogy fogyasztásuk ártalmas lehet az egészségre.

Az 1986-os négyes atomreaktor felrobbanása után nagy érdeklődés övezte azt, hogy a nagydózisú sugárzás hogyan befolyásolta a Csernobil körüli vadéletet. Nyilvánvalóan a sugárzás olyan magas volt, hogy az emberek nem tértek vissza a területre, a vadélet azonban virágzott.

Jávorszarvasok, őzek, vaddisznók lepték el a régiót, még a farkasok is visszatértek sugallva ezzel azt, hogy a sugárzás megléte nem akadály az élet fenntartására.

Habár a Csehországban élő vaddisznók távol vannak a katasztrófa helyszínétől, mégis úgy tűnik, folyamatosan veszik fel a sugárzást. A robbanás után létrejött déli és keleti szelek körülbelül 100 ezer négyzetkilométernyi földterületet szennyeztek be, legfőképpen Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén. A szennyeződés eljutott azonban sokkal távolabbi helyekre is, így többek között például sugárzást detektáltak Wales-ben élő bárányokban is.

Úgy tűnik, a vaddisznók különösen támadhatóak, sérülékenyek a kielégíthetetlen gomba iránti étvágyuknak köszönhetően. Az erdő szennyezett talaján szeretnek nőni a gombák, de ezáltal fel is halmozódik bennük a radioaktivitás, a kis malackák pedig előszeretettel fogyasztják ezeket a gombákat. Így kerül és épül be a cézium a szervezetükbe.

A Cseh Állami Állatorvosi Kormányzat szerint a vaddisznóknak körülbelül fele lehet fogyasztásra alkalmatlan, melyek az ország délnyugati részén kószálnak.

Forrás: www.iflscience.com

Az iskola az életre készít fel?

Sajnos köztudottan hatalmas mennyiségű olyan tananyagot sajátítunk el az iskolában életünk során, melyre a későbbiekben egyáltalán nincs szükség, miközben az élet alapvető hétköznapi dolgairól, teendőiről keveset tanulunk. Az iskola valóban az életre készít fel?

Egyetem helyett – mi lesz veled a középiskola után?

Többféle lehetőségünk is van, hogy mit kezdjünk magunkkal a középiskola után. Az egyetem és a főiskola kézenfekvő megoldások, hiszen annyi a reklám körülötte. Ad neked még egy kis időt szabadon, hogy a fiatalságod élvezd, és tanulj, nemcsak szakmát, hanem az életet is. De nem ez az egyetlen lehetőséged.

Egyetemen – mi lesz velünk a középiskola után?

Február 15-e minden évben jellegzetes nap. Az érettségire és a felsőoktatásba való jelentkezést eddig a napig kell beadni. És ezek a napok általában kétségbeesett, bizonytalan kérdezgetésekkel telnek el: jól döntöttem? Mi lesz, ha nem vesznek fel? Nos, ha te is így vagy, fontos tudnod, hogy az élet rengeteg lehetőséget tartogat neked az egyetem, és az azon kívüli élet is.

A csapvíz egészségre gyakorolt hatásai

Az utóbbi évtizedekben az egyik legdrasztikusabban terjedő élelmiszerré vált az ásványvíz, amelyből legalább harmincszor annyit fogyasztunk, mint a kilencvenes évek elején. De miért ragaszkodunk ennyire a palackozott vízhez?

Hogyan segíthetünk az állatoknak átvészelni a telet?

A telet az állatok fajtáiknak megfelelően élik meg, míg egyesek melegebb vidékre költöznek, más állatok téli álmot alszanak, vagy egyesek hibernálják magukat. Mindenki megpróbál túlélési módot keresni. Lássuk, hogyan segíthetünk nekik átvészelni a hideg téli hónapokat!