Menü

Minden nap egy üres lap

Ismered az üres lap technikát? Előszeretettel használják személyiségfejlesztő céllal. A lényege egyszerű, s a cikk elolvasásával te is elsajátíthatod és használhatod. Mondjuk mától, hiszen a mai nap is egy üres lap, amit bármikor teleírhatsz...

Az üres lap, azaz a tabula rasa fogalmát először filozófiai gondolkodók használták átvitt értelemben. A lényege az, hogy teljesen üres lapként jövünk a világra, és minden a szocializáció, a környezetünk, a megtapasztalt élményeink alakítanak ki rajtunk. Noha ilyen végletekig menően ez nem igaz, amint azt számos kutatás is bebizonyította, az tény, hogy a külső formáló erőket nem érdemes alábecsülnünk. A lélekkel foglalkozó személyiségfejlesztő szakemberek elsősorban önnevelési és önfejlesztési technikaként használják az üres lap módszert.

Az elméleti lényege mindössze annyi, hogy minden nap egy teljesen új esélyt kapunk. Azaz minden nap egy üres lap, amit úgy írhatunk-rajzolhatunk tele, ahogy rajtunk múlik. S noha elméletileg vannak kötelezettségeink, azért a legtöbbel kapcsolatosan nem nyomnak fegyvert a fejünkhöz, hogy azokat teljesítsük, csupán saját döntésünkből, szabad akaratunkból, etikai normáinkból fakadóan cselekszünk meghatározott módokon.

Ha ilyen módon gondolkodunk, az növeli a sorsunk, életünk alakulása iránti felelősségvállalásunkat, ugyanis tudatosodik bennünk, hogy nem külső erők áldozatai vagyunk, hanem kezünkben az irányítás - vagyis a ceruza, hogy mi kerül arra a bizonyos lapra.

Ténylegesen használhatunk egy sima lapú füzetet, amibe minden nap felírhatjuk a céljainkat, álmainkat, napi terveinket. Természetesen rajzolhatunk is bele, képeket ragaszthatunk... Talán egyszerűnek hangzik, de ha tisztában vagyunk vele, hogy a tervezés, újratervezés a mi felelősségünk, és azokra a dolgokra koncentrálunk, amit szeretnénk elérni és amit megtehetünk, nem pedig arra, amitől szenvedünk és ami nem tetszik, az döbbenetes változásokat képes hozni az életünkbe.

Mindez nem azt jelenti, hogy homokba kell dugni a fejünket a nehézségeinkkel kapcsolatosan, de a felelősség felvállalásával egyetemben határozhatunk arról, hogy megpróbáljuk a problémákat megoldani, és elengedni a rossz emlékeket. Természetesen léteznek ezzel kapcsolatos módszerek. De ebben is segít, ha tudjuk, hogy kezünkben a lehetőség, és lélekben bármikor visszatérhetünk a "semmi, üres" állapotába, amikor az a bizonyos lap tiszta volt, ez pedig nagy megkönnyebbülést jelenthet.

Isten furcsa, eltévedt bárányai II.

Az előző részben láthattuk, hogy körülbelül kiket érint a szkizotip személyiségzavar. Most a gyakorlati, hétköznapi tüneteket veszem sorra. A cél nemes: komplex képet kívánok adni ezekről a hihetetlenül érdekes személyekről, aki a saját poklukat is megjárva élnek köztünk a maguk furcsaságában.

Isten furcsa, eltévedt bárányai I.

A különcök mindig is köztünk éltek, élnek. A társadalom sokszor megbecsült tagjainak is, megvan a maga kis története. Az alábbi cikk egy alig ismert, kutatott személyiségzavart mutat be, a szkizotip személyiségzavart. Ez a komplex tünet együttes az elvont művészek, szórakozott professzorok és maguknak való hajléktalanok ismérve.

A depressziót (f)okozó külső tényezők

Depresszióban szenvedni nemcsak az tud, akit valami trauma ért. Manapság a kiégés, az apátia sokak számára fenyegető veszély. Belső folyamatok mellett, számos külső tényező is közrejátszhat a kialakulásában.

A depressziót (f)okozó belső tényezők

Ha valaki depresszióban szenved, a pszichológusnak az az egyik legnehezebb feladata, hogy rájöjjön, milyen hatások, események alakították azt ki. Számos oka lehet az állapotnak, de a legfontosabb folyamatok, az elmében mennek végbe.

A féltékenységről

Drámák, regények, filmek, sorozatok készülnek az emberek, egyik legnehezebben kontrollálható érzésére, a féltékenységre építve. De mi az oka annak, hogy ennyire a hatalmába tud keríteni minket, és hogyan védekezhetünk ellene?