Menü

Fedél Nélkül, a hajléktalanok lapja

Tavaly a szenteste előtti délutánon a barátommal a városban sétáltunk, amikor egy hajléktalan férfi jött oda hozzánk. Megálltunk és meghallgattuk. Hallottam már korábban is a Fedél Nélkül című magazinról, láttam az FN feliratot a terjesztők kezében lévő újságokon. Tudtam, hogy ez a hajléktalanok lapja, ők írnak bele cikkeket, interjúkat készítenek, kiállításokon vesznek részt, például a sajátjukon, amit valaki megszervez nekik.

Odajött hozzánk ez a férfi, kicsit büdös és koszos is volt. A terjesztők legtöbbször zöld láthatósági mellényt viselnek, így könnyebb őket észrevenni. Kérte, hogy vegyünk tőle egy-két lapot, hiszen már a szilveszteri kiadás is megjelent! Megvettük tőle a karácsonyi és a szilveszteri lapszámot is, boldog ünnepeket kívántunk egymásnak, majd távozott. Az újság ára egyébként annyi, amennyit az ember rászán, és a befolyó összeget a terjesztők teljes mértékben saját magukra költhetik, hiszen már előzetesen vásárolják meg a lapszámokat, amiket utána eladnak. Egy számért 30 ft-ot fizetnek, és minimum 10-et kell megvenniük egyszerre.

A lap szerkesztősége a hét minden munkanapján nyitva van, és rendelkezésükre áll, folyamatosan kapcsolatot tartanak a terjesztőkkel és az alkotókkal. Rengeteg munka tartozik egy ilyen rendszer fenntartásához, így az önkénteseket is szívesen fogadják, többek között például szervezési feladatok elvégzésére. A lap történetéről itt olvashatunk.

Visszatérve a történetemhez: karácsony tájékán 200 ft-ot fizettünk a két lapszámért, melyet hazafelé a vonaton el is olvastam. Abban az időszakban az ember szívét még jobban megmelengetik ezek a történetek, többet segítünk, empatikusabbak vagyunk, de sosem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ezek az emberek az év minden napján az utcán próbálják meg menedzselni az életüket ilyen-olyan bevételekből. Sokan közülük tevékenyek, érdeklődőek, olvasnak, művelődnek, és dolgoznának is, ha valamiből el tudnák kezdeni az életüket felépíteni.

Fontos, hogy ne csak a rossz hírekre összpontosítsunk a hajléktalanokkal kapcsolatban, például hogy esetleg tbc-sek, és ha ránk köhögnek, mi is elkaphatjuk. Valóban, sokan betegeskednek, de a tbc terjedése nem ilyen módon történik. A hivatalos elmélet szerint, ha 8 órát töltünk egy tbc-s ember közelében úgy, hogy ő tőlünk 2 méterrere van, akkor van esélyünk elkapni a fertőzést. Ebből következik, hogy ha heti kétszer megállunk a Bajcsy-Zsilinszky út kapubejárójában alvó bácsinál, hogy adjunk neki egy százast, az egészségünk nem fogja kárát látni, a lelki töltet, a segítség érzése viszont a miénk lesz, a szívünkbe zárhatjuk.

Ne feledjük sosem, hogy ne ítélkezzünk addig, míg nem kerültünk a másik ember helyébe, mert sosem tudjuk, hogy jutott oda, és mi mit tennénk, vagy inkább mit lennénk képesek tenni az ő helyzetében.

Bundás családtag érkezik

Legyen-e egy bundás kis társunk otthon? Egy szőrös családtag érkezésével kapcsolatban mindig van mit megbeszélni. Megbeszéljük, és eldöntjük, hogy lesz. Át kell gondolnunk, hogy ez bizony felelősséggel jár. Mégpedig nem kevés felelősséggel, hiszen egy másik élőlény sorsa és élete függ tőlünk.

Miért van szükségünk sematikus dolgokra az életünkben?

A körülöttünk lévő világ teli van átlagos, megszokott jelenségekkel. Ugyanaz a boldog befejezés a könyvekben, ugyanaz a kettősség a filmekben, ugyanúgy botladozó emberek a mozivásznon, és ugyanazok a tipikus életutak a barátaink között. A biztos pontokra épülő történeteknek pedig általában van keletje, s ezek sokszor az életünkben is megjelennek. De miért szeretjük a sémákat?

Elvágom, megégetem, beütöm… Háztartási balesetek

A háztartási baleseteknek és sérüléseknek megszámlálhatatlan formája van. Számtalan veszély leselkedhet ránk a saját otthonunkban is, ezeket pedig legtöbbször egy kis odafigyeléssel megelőzhetnénk, persze így is előfordulnak apróbb balesetek, sérülések. Mit tehetünk ilyenkor?

Az álhírek kiszűrése, szelektálása

Bosszantó belefutni olyan hírekbe, amelyekről később kiderül, hogy nem igazak. Márpedig manapság az interneten és a közösségi oldalakon sajnos szinte bárki írhat és terjeszthet valótlan információkat is . Egy kutatás eredménye szerint az idősebb korosztály hiszi el legkönnyebben az álhíreket. Vajon mi ennek az oka?

A tudatos vásárlás nem pénztárca kérdése

Sok rákkeltő anyagot, „szemét” kaját, adalékanyagot, műételeket és temérdek édességet veszünk, hozzádobunk mindig egy újabb műanyag szatyrot, néhány csokit, kekszet és plusz két nápolyit a fizetésre várva. Nem megvesszük, amit kell, hanem vásárolgatunk. Ha van is cetlink, kétszer annyi termék kerül a kosárba. Miért?