Menü

Tanítsd meg barátkozni a gyermeked!

Sok kisiskolást ér atrocitás, csúfolódás az iskolában. A gyerekek próbálgatják "a szárnyaikat": csoportokat, baráti társaságokat alakítanak ki, de egyúttal ellenségeket is gyűjtenek, és alá-fölé rendelt pozíciókban próbálják megtalálni a helyüket. Ez részben életkori sajátosság, de azért elég mély nyomot tud hagyni a gyerekekben. A szülők és a tanítók sokat tehetnek azért, hogy elkerüljük ezeket a bántásokat, és már kisebb korban megtanulják a csemeték a normális keretek között zajló kommunikáció elemeit.

Az érzelmi intelligencia fejlesztését már ebben az életkorban ajánlatos lenne elkezdeni tudatosan is, de ez sajnos nem kifejezett része és célja a tantervnek. Pedig legalább az érzelmekről való kommunikációt, továbbá az asszertív kommunikáció életkorhoz szabott elemeit érdemes volna tanítani nekik.

Jó irányvonal e tekintetben a fogyatékossággal élő személyek integrációja, de ennél nagyobb rétű munkára lenne szükség, hogy a gyerekek saját példák alapján elsajátítsák az esélyegyenlőség elemeit. A kisiskoláskor már alkalmas arra, hogy a különböző társadalmi rétegek, a fiúk és lányok, a különböző vallású és nemzetiségű személyek tiszteletére tanítsuk gyermekeinket.

Ha már az iskolai rendszer nem alkalmas erre, szülőként fontos, hogy beszélgessünk ezekről a kérdésekről a gyerekekkel. A testvérekkel, kortársakkal való helyes kommunikációra mi is megtaníthatjuk őket. Természetesen a gyerekek öntudatlanul is figyelnek bennünket és a szülők, nagyszülők hozzáállását ezekhez a kérdésekhez, más emberekhez, tehát érdemes jó példával elől járni.

Ne hagyjuk rá csak úgy a gyermekeinkre a testvérharcokat, hanem igyekezzünk fejleszteni őket, hogyan bánjanak egymással. Sokan legyintenek erre, hogy "a testvérek már csak ilyenek, perlekednek egymással", de sajnos ezeknek a természetesnek hitt harcoknak kihatása lehet és van a felnőttkorra. Szintén jó lehetőség a gyermeki kommunikáció fejlesztésére, ha szülőként időt töltünk a gyermekünk barátaival. A kisiskolások még nyitottak erre: vigyük el őket közösen fagylaltozni, játszótérre, vagy egyéb programokra.

Kismamából egyből bombanő. De miért is?

Szülés után a legtöbb nő nagy félelme, hogy nem tudja majd visszanyerni a teherbeesés előtti súlyát, ami érthető, de semmiképp sem szabad azonnal kemény edzésekbe és szigorú diétába kezdeni. Vajon tényleg az az elvárás, hogy szupermodellként nézzen ki egy frissen szült anyuka?

A születési súlyt befolyásoló tényezők

A születendő baba súlyát több tényező is befolyásolja, azonban sokszor meglepő dolgokat olvashatunk. Nézzük, mi mekkorát nyom a latban.

Játékok, amiktől falra mászunk

Már nem tudom hányadik éjjel kutatom félálomban, hogy honnan jön a furcsa búgás, zizegés. Idegtépő keresgélés... Vagy csak álmodtam? Nem. Már kezdtem aggódni, hogy normális vagyok-e, mikor rábukkantam a gyerekek apró vízi játékának zúgására. Nem először.

A szülők rémálma: gyermekkori cukorbetegség

A gyerekeket érintő leggyakoribb anyagcsere-betegség a diabétesz. Az esetek többségében 1-es típusú, inzulinhiányos, mai tudásunk szerint autoimmun eredetű betegségről van szó, amely megfelelő terápiával jól kontrollálható. Szemben a felnőtt – 2-es típusú formával, itt a kezdeti tünetek viharosak, gyorsan romló állapotot hoznak létre. Gyorsan kell lépni!

Anya, melegem van!

Beköszöntött az igazi kánikula. Nehéz sokszor elviselni a hőséget és a magas páratartalmat, de néhány tipp segítségével talán könnyebben átvészelhető ez az időszak!