Menü

Már nem könyvekből okosodunk?

Vajon végleg leáldozott az a korszak, hogy könyveket veszünk elő, ha szeretnénk megtudni valamit? Úgy tűnik, főleg a lexikonok és szótárak ideje járt le. Vajon veszítünk vagy nyerünk vele, hogy helyette online tájékozódunk?

Vajon milyen könyvek azok, amiket még mindig vásárolnak? Ha megnézzük az eladott könyvek listáját, a mesekönyvek a legnépszerűbbek, a második dobogós helyet foglalják el a szakácskönyvek, és az önismereti könyvek a harmadik legnépszerűbbek a piacon - tudtuk meg Soma Mamagésától, akinek szintén népszerűek az utóbbi témával kapcsolatos könyvei hazánkban.

Ezen kívül természetesen sok regényt vásárolnak különböző témákban, viszont az önismereti könyveken túl a tájékozódáshoz már nem köteteket emelünk le a polcról, hanem az internetet részesítjük előnyben. Szótárak helyett online internetes oldalakat és telefonos alkalmazásokat, valamint ehhez hasonló modern eszközöket használunk, a lexikonok helyét pedig teljesen átvette a Google és a Wikipédia, legalábbis azok körében, akik használnak számítógépet.

Természetesen előny, hogy így nagyobb adathalmaz áll rendelkezésünkre: ha egy szó jelentését keresgéljük, akkor gyorsabban akadunk rá a megoldásra, és megnézhetjük többféle szótárban, valamint kifejezéseket is keresgélhetünk. (Kivételt képeznek persze a nyelvvizsgák, ahol csak papíralapú szótárakat használhatnak a vizsgázók.) A nyelvtanulás szempontjából tehát mindenképpen nyereség, hogy az online világ is a segítségünkre siet. Természetesen használni tudni kell ezeket az eszközöket is - a Google fordítóval még senki sem írt nyelvtanilag hibátlan levelet...

A lexikonok helyett is több információt tudhatunk meg a netről, hiszen nem korlátoz a karakterszám, és több helyről is beszerezhetjük az információkat. Viszont megvan annak a kockázata, hogy ha nem megfelelően lektorált és informált oldalakon keresgélünk, akkor esetleg téves adatokba botlunk. Ami mindenképpen szomorú, hogy a gyerekek körében már nem igazán népszerűek a gyermeklexikonok, amiket korábban szívesen forgattak körülbelül 9-14 éves kor között a fiatalok. Ezzel pedig sok olyan infóhoz jutottak, amit másképpen már nem szereznek meg.

Szintén sajnálatos, hogy ezzel elveszett a céltalan keresgélés lehetősége, amikor itt-ott felütve a könyveket érdekes dolgokat tudhattunk meg. Az internetet használva csak az egyirányú, azaz a céltudatos keresés használatos. Persze nincs minden veszve - feliratkozhatunk témák szerint hírlevelekre, nyelvleckékre, és meghatározott témájú facebook oldalakat követhetünk érdeklődésünk szerint.

De legjobban a fiatalok körében érzékelhető a különbség, akiknek még nincs meghatározott érdeklődési köre, így ezeket az opciókat nem tudják kihasználni. Így csak chatelnek és játszanak a készülékeiken, de nem alkalmazzák érdekfeszítő, izgalmas és okos módon azokat, így pedig sokat unatkoznak. Az iskola sem segít az űrt betölteni, hiszen a megnövekedett tananyag mennyiség mellett kevés idő jut az érdeklődési kör megtalálására és kiterjesztésére. Az ott tanultak pedig úgy tűnik, kevés gyermek érdeklődését keltik fel a teljesítményorientált tanítási formában.

Legtöbbet természetesen a szülő tehet a helyzet megoldása érdekében, akár régebbi gyermeklexikonok, vagy ismeretterjesztő filmek megmutatásával.

A műveltséghez társított gondolatok

Műveltnek lenni régen kiváltság volt. Az uralkodócsalád és a főurak gyermekei rengeteg olyan dologban részesültek, melyben mások nem: nyelveket tanulhattak, zenélhettek, könyveket olvashattak. Ma már egyik sem elérhetetlen, talán épp ezért nem is próbálja mindenki elérni. De vajon nincs divatja már a műveltségnek?

Álvilág vagy hasznos virtuális tér?

Egy felmérés szerint az emberek manapság attól félnek legjobban, hogy megszakad a kapcsolódásuk a külvilággal, hogy nem tudnak a megszokott módon kommunikálni. Hogy leáll az internetkapcsolat, hogy meghatározatlan időre megszűnik számukra a virtuális közeg. Vajon függőséget okozó álvilág, vagy hasznos virtuális tér a közösségi oldalak felülete?

Amikor hiába kérlek, hogy ne a napon focizz

A szervezet meleg érzése 30-35 foknál jelentkezik. A napszúrást tartós, hosszabb ideig történő, tűző napon tartózkodás váltja ki, s ha hosszabb ideig éri fokozott hősugárzás a fejet, hőguta alakul ki. Hogyan előzhető meg, illetve, ha megtörtént, hogyan kezelhető a napszúrás?

Mit és hogyan igyunk sportoláskor

Szakemberek szerint a sportolásra előre fel kell készülni, a testmozgáshoz ugyanis érdemes jól hidratált állapotban hozzákezdeni, persze ez nem azt jelenti, hogy teleisszuk magunkat.
Az arányos folyadék beviteli terv éppolyan fontos, mint egy jó edzésterv.

Védjük meg magunkat!

Magyarországon kevésbé ismert az eskrima harcművészet, pedig nagy segítséget nyújthat, akár a mindennapjainkban is. Gondoltál már arra, hogy mit tennél akkor, ha megtámadnak az utcán? Tudnád higgadtan kezelni az esetet? Le tudnád szerelni a támadót? Ha a kérdésekre a válasz nem, akkor most tarts velem és ismerd meg az eskrimát.