Menü

Éjszakai bagoly létforma: génjeinkbe van kódolva?

Ha későn fekszel, és reggel gondjaid akadnak a felkeléssel, talán nem a te hibád. Lehet, hogy a DNS-edbe van kódolva. Egy új vizsgálat eredményeképpen kapcsolatot találtak a késleltetett alvásfázis szindróma és egy gén, az úgynevezett CRY1 között. A génben található mutáció (változás) megváltoztathatja a cirkadián ritmust, amely elárulja testünknek mikor aludjon, és mikor keljen fel. Ezekben az emberekben a ritmus a normális éjjel/nappal ciklushoz képest el van tolódva, ezzel problémákat eredményezve az alvás-ébrenlét ciklusban.

A kutatási alanyok török családtagok voltak, akik a gént mutáns, illetve nem mutáns formában hordozták. A mutáns változattal rendelkezők jóval később lettek álmosak.

A cirkadián ritmust egy fehérjeciklus szabályozza. Ha a sejt egy bizonyos fehérjét termel, amit most nevezzünk aktivátornak, ez a sejt aktivitását növeli. Ezek a fehérjék azonban cserébe gátló résztvevőket is termelnek, amelyek addig csökkentik az aktivátorok hatékonyságát, míg teljesen le nem állnak. Ekkor az ott lévő gátló fehérjék lebomlanak. Amikor ez a folyamat teljesen véget ér, az aktivátorok még egy rohammal indulnak neki, és a cirkadián ritmus újraindul.

A CRY1 gén tartalmazza azt az információt, amely kiadja az utasítást az egyik gátló fehérje termelésére. Ha ez a gén mutáns, akkor az általa termelt gátló fehérje is hosszabb ideig aktív.

A mutációt hordozó emberek életében a napok normálisan hosszabbak lennének, mint amilyenek valójában, így ezek az emberek valószínűleg egész életükben küzdeni fognak ezzel a problémával.

A késleltetett alvásfázis szindróma az átlagos emberi populáció körülbelül 10%-át érinti, de egy európai adatbázis szerint (a finneket kivéve) 75 emberből mindössze egynél található meg a CRY1 mutáns változata. Látható, hogy a CRY1 fontos szereppel bír, de ezzel a történet még nem ér véget.

A tudósok szerint a betegség valamennyire karbantartható, ezért sokan igyekeznek magukra erőltetni a normális alvási ciklusokat. Egy külső ciklus és a normális alvási higiénia segíthet megküzdeni a késleltetett alvásfázis szindrómával. A lényeg, hogy keményebben kell rajta dolgozni!

Forrás: www.iflscience.com

Hogyan segít az olvasás mindennapjaink során?


Általános iskolában megtanulunk olvasni, és úgy érezzük, kinyílik a világ. Később, mégis saját magunk szűkítjük azt be, egyéb elfoglaltságaink és érdeklődési körünk miatt. Mégis érdemes kézbe venni azokat a bizonyos könyveket, és ha nem is naponta, de kétnaponta lassan, értelmezve olvasni. Hogy miért? Most kiderül!

Bevált népi gyógymódok

A régi "öregeket" ha ledöntötte lábáról a betegség vagy megfájdult valamijük, a természet gyógyító szereit hívták segítségül. Teák, kenőcsök, gyógyfüvek felhasználásával remek főzeteket és krémeket készítettek. Nagyszüleink nem véletlenül használták ezeket.

Egészségmegőrzés az irodában is!

Az irodai munkából kialakuló egészségügyi problémák sokszor csak évek után okoznak tüneteket, melyeket később már nagyon nehéz kezelni.

Itt a tavasz, na meg az allergiaszezon

A tavasszal nem csak a kellemes időjárás érkezett meg, hanem sajnos az allergiaszezon is. Mi okozza? Milyen más betegségre utalhatnak a tünetei? Lehetek még allergiás, ha eddig nem voltam? Jönnek a válaszok!

Bőrszépítő ételek

Az örök fiatalságot ígérő, borsos árú fiatalító krémek helyett nem ártana olyan ételeket, zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztani, amik támogatják külsőnk felé irányuló fáradhatatlan törekvéseinket. Életmódunk nemcsak formánkra és immunrendszerünkre hat, hanem bőrünk állapotát is nagymértékben befolyásolja. Fogyasszunk bőrszépítő ételeket!