Menü

Egy idegen nyelv ismerete késleltetheti a demenciát

Azok az emberek, akik egy nyelvnél többet beszélnek – tehát beszélnek legalább egy idegen nyelvet –, és megjelenik náluk az időskori elbutulás, öt évvel tovább élnek, mint azok, akik csak az anyanyelvükön képesek kommunikálni.

Erre a következtetésre egy 650 demens páciens vizsgálatát magába foglaló tanulmány során jöttek rá. Minden beteg értékeit akkor elemezték ki, amikor esetükben megszületett a demencia diagnózisa.

Azt találták, hogy azoknál az embereknél, akik kettő vagy több nyelvet beszéltek, az Alzheimer-kór és a demencia különféle formái jóval később jelentek meg. Ez a „kétnyelvű előny” a műveletlen emberekre is kiterjedt. Nagy öröm volt ez a tudománynak, ez bizonyította be ugyanis, hogy a különbséget nem az iskolázottsági szint okozta. A kutatásokat Edinburgh-ben és Haidarábádban (India) végezték.

Agytréning

Ez az eddigi legnagyobb tanulmány, amely a kétnyelvűség hatását vizsgálta a demencia kialakulására vonatkozóan, függetlenül a vizsgált személy iskolázottságától, nemétől, foglalkozásától. Továbbá azt sem vette figyelembe, hogy az egyén városban vagy vidéken él, tehát kizárt mindent, amit korábban a demencia megjelenésével kapcsolatban potenciális befolyásoló tényezőként vizsgálat alá vontak.

További tanulmányok szükségesek ahhoz, hogy a betegség megjelenésében bekövetkező „késést” pontosan milyen mechanizmus is okozza. A kutatóknak az a véleménye, hogy a két nyelv közötti átkapcsolás az agy edzésének egy természetes formáját hozhatja létre, amikor különböző hangokra, szavakra, fogalmakra, nyelvtani szerkezetekre, társadalmi normákra egy idegen nyelven figyelünk. Ez a mechanizmus valószínűleg sokkal hatékonyabb, mint egy mesterséges, agyat tréningező program.

Habár a kétnyelvűség vizsgálata bonyodalmakba ütközik, mert a kétnyelvű közösségek általában etnikailag és kulturálisan is különböznek az egynyelvű társadalmaktól. Haidarábádban a kétnyelvűség a mindennapi élet része, az a normális, ha valaki sok nyelvet beszél, az egynyelvűség kivételnek számít.

Thomas Bak, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa szerint ezek az eredmények azt támasztják alá, hogy a kétnyelvűségnek erősebb befolyásoló hatása lehet a demenciára, mint bármely, jelenleg elérhető gyógyszernek. Ebből kifolyólag erre a területre érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni.

Forrás: www.bbc.com

Bevált népi gyógymódok

A régi "öregeket" ha ledöntötte lábáról a betegség vagy megfájdult valamijük, a természet gyógyító szereit hívták segítségül. Teák, kenőcsök, gyógyfüvek felhasználásával remek főzeteket és krémeket készítettek. Nagyszüleink nem véletlenül használták ezeket.

Egészségmegőrzés az irodában is!

Az irodai munkából kialakuló egészségügyi problémák sokszor csak évek után okoznak tüneteket, melyeket később már nagyon nehéz kezelni.

Itt a tavasz, na meg az allergiaszezon

A tavasszal nem csak a kellemes időjárás érkezett meg, hanem sajnos az allergiaszezon is. Mi okozza? Milyen más betegségre utalhatnak a tünetei? Lehetek még allergiás, ha eddig nem voltam? Jönnek a válaszok!

Bőrszépítő ételek

Az örök fiatalságot ígérő, borsos árú fiatalító krémek helyett nem ártana olyan ételeket, zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztani, amik támogatják külsőnk felé irányuló fáradhatatlan törekvéseinket. Életmódunk nemcsak formánkra és immunrendszerünkre hat, hanem bőrünk állapotát is nagymértékben befolyásolja. Fogyasszunk bőrszépítő ételeket!

Látásromlás és a monitor kapcsolata… Mit tehetünk a megelőzésért?

Ahogy fejlődik a technika és új kütyük jelennek meg a piacon, arányosan nő a látásproblémával küszködők száma is. Megelőzhető egyáltalán? Vagy legalább, lassítható?