Menü

Egy idegen nyelv ismerete késleltetheti a demenciát

Azok az emberek, akik egy nyelvnél többet beszélnek – tehát beszélnek legalább egy idegen nyelvet –, és megjelenik náluk az időskori elbutulás, öt évvel tovább élnek, mint azok, akik csak az anyanyelvükön képesek kommunikálni.

Erre a következtetésre egy 650 demens páciens vizsgálatát magába foglaló tanulmány során jöttek rá. Minden beteg értékeit akkor elemezték ki, amikor esetükben megszületett a demencia diagnózisa.

Azt találták, hogy azoknál az embereknél, akik kettő vagy több nyelvet beszéltek, az Alzheimer-kór és a demencia különféle formái jóval később jelentek meg. Ez a „kétnyelvű előny” a műveletlen emberekre is kiterjedt. Nagy öröm volt ez a tudománynak, ez bizonyította be ugyanis, hogy a különbséget nem az iskolázottsági szint okozta. A kutatásokat Edinburgh-ben és Haidarábádban (India) végezték.

Agytréning

Ez az eddigi legnagyobb tanulmány, amely a kétnyelvűség hatását vizsgálta a demencia kialakulására vonatkozóan, függetlenül a vizsgált személy iskolázottságától, nemétől, foglalkozásától. Továbbá azt sem vette figyelembe, hogy az egyén városban vagy vidéken él, tehát kizárt mindent, amit korábban a demencia megjelenésével kapcsolatban potenciális befolyásoló tényezőként vizsgálat alá vontak.

További tanulmányok szükségesek ahhoz, hogy a betegség megjelenésében bekövetkező „késést” pontosan milyen mechanizmus is okozza. A kutatóknak az a véleménye, hogy a két nyelv közötti átkapcsolás az agy edzésének egy természetes formáját hozhatja létre, amikor különböző hangokra, szavakra, fogalmakra, nyelvtani szerkezetekre, társadalmi normákra egy idegen nyelven figyelünk. Ez a mechanizmus valószínűleg sokkal hatékonyabb, mint egy mesterséges, agyat tréningező program.

Habár a kétnyelvűség vizsgálata bonyodalmakba ütközik, mert a kétnyelvű közösségek általában etnikailag és kulturálisan is különböznek az egynyelvű társadalmaktól. Haidarábádban a kétnyelvűség a mindennapi élet része, az a normális, ha valaki sok nyelvet beszél, az egynyelvűség kivételnek számít.

Thomas Bak, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa szerint ezek az eredmények azt támasztják alá, hogy a kétnyelvűségnek erősebb befolyásoló hatása lehet a demenciára, mint bármely, jelenleg elérhető gyógyszernek. Ebből kifolyólag erre a területre érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni.

Forrás: www.bbc.com

Városlista nélkül a hosszantartó köhögés és allergia ellen

Az influenza, a makacs vírusoknak köszönhetően elhúzódó tünetekkel, szövődményekkel járhat. Ha betegség után visszamarad a köhögés akár nekünk, akár a gyermekünknek, akkor érdemes szakorvoshoz fordulni. Február végén az allergia szezon is elindul. Az allergia tünete is lehet azonban a köhögés. De honnan tudjuk, hogy mi okozza köhögést?

Már megint influenzajárvány

Minden évben figyelmeztetnek minket az influenzára és sűrűn előfordul, hogy járvánnyá növi ki magát ez a jellegzetes téli megbetegedés. De mik a tünetei? Mi a különbség a nátha és az influenza között?Kiderül!

Már most tegyél a nyári szép lábakért!

Hamarosan előkerülnek a nyitott cipők, és előtérbe kerülnek a lábujjaink, a sarkunk. Hogy ne kirepedezett sarokkal keresd fel nyár elején a pedikűröst, télen is figyelni kell a megfelelő lábápolásra. A tél vége még ideális időszak, hogy észbe kapjunk és „formába hozzuk” lábfejünket.

Mit tehetünk influenza ellen?

Most már hivatalosan is járvány van. A kórházak sorra vezetnek be látogatási tilalmat, a betegek száma folyamatosan nő. Szinte nincs olyan, akinek a családjában, kollégái közt nincs érintett. Mit tehetünk egészségünk megőrzése érdekében?

Agyi defibrillátorral epilepsziásokon segítenek az SZTE kutatói

A szegedi kutatók által kifejlesztett agyi defibrillátor a nagyon közeli jövőben képes lesz automatikusan leállítani az epilepsziás rohamokat a beteg páciensekben