Menü

Legyen mindig nyári szünet!

Kis aggodalommal néztem a nyár elé mozaikanyukaként*: milyen lesz, ha itthon lesznek a gyerekek, és egyáltalán nem lesz suli? Feltalálják majd magukat? Vagy nyüsszögnek, hogy unatkoznak? Egymás agyára megyünk? Minden nap főzni kell, és ebédért sztrájkolnak? Közben - legnagyobb meglepetésemre - az történt, hogy a család minden tagjának jobb kedve van, amióta az iskolai stressz nem szerepel az életünkben.

Amiből egyébként kijutott bőven. Izgultunk, hogy milyenek lesznek a lányok jegyei (rájuk fért a javítás), valamint az iskolai közösség miatt is voltak nehézségek. S noha ránk a pozitív hozzáállás, az optimista szemléletmód jellemző, elég sok olyan tényező szerepelt a hétköznapjainkban, aminek nem örültünk. Hátrányosan kivételező tanárok, felesleges dolgozatok, és rosszindulatú iskolatársak... Persze azért nem csak a negatívumok szerepeltek a palettán, de tény, hogy nem volt egyszerű ez a tanév.

Nem gondoltam volna, hogy ekkora megkönnyebbülés lesz magunk mögött hagyni, és hogy ennyi felszabadult energiánk és örömlehetőségünk lesz a nyár beköszöntével. A lányok sokkal nyugodtabbak és jókedvűek, nem kell órára kelni és feküdni, több a lazaság, a szabadidő még úgy is, hogy mindeközben segítenek a házimunkában. Többet vagyunk együtt, többet látjuk a gyerekeket, és nem csak kutyafuttában. Nem kell jegyekről és tananyagról beszélgetni, nincs izgulás a felelések miatt... Nagyon élvezzük.

Úgyhogy végülis örülnék neki, ha mindig nyári szünet lenne. Vagy legalábbis jóval lazább iskolarendszer. Perpillanat egyikre sincs nagy esély, így elgondolkodtam: milyen jól is teszi az a szülő, akinek magántanuló a gyermeke! (Legalábbis ha a gyermeknek olyan családja van, amely biztosítja számára a megfelelő oktatás, fejlődés és feltöltődés lehetőségét.) Eddig azt hittem, hogy az ilyen csemeték magányosak. Dehát miért is lennének magányosak? Hiszen annyit találkoznak a barátaikkal, más gyerekekkel a nyári szünetben is! Sőt, így éppenséggel jobban lenne idejük kibontakozni és azt csinálni, amit szeretnek: például eljárni sportolni, vagy valamilyen kreatív foglalkozásra, itt pedig bőven lehet barátokat szerezni. Persze az iskolás gyerekek is űzik ezeket a hobbikat, de általában nagyon elfoglaltak - bizonyosan jobban, mint életkorukhoz mérten kellene.

Belegondoltam, hogy milyen lehet felkészülni magántanulóként a vizsgákra, és ez mennyi tanulással, időráfordítással járna. Nehezen hiszem, hogy napi 2 óránál többet tanulni kellene ahhoz a gyermeknek, hogy ezen vizsgákat sikeresen abszolválja. Nos, ennyit pedig most is fordít házi feladatra, sőt még többet is, de ezen felül gyakorta többet van iskolában, mint egy teljes állásban lévő felnőtt.

Nem marad élete a gyereknek, és nem marad élete a családoknak. Nos, mozaikszülőként nem az én kezemben van a döntés a gyermek tanulásával kapcsolatosan. Sőt, általában hagyjuk őket magukat dönteni, hiszen ez a saját életük - mi annyit tehetünk, hogy felnőttként ismertetjük velük a verziók lehetőségeit. Mindenesetre aki azon gondolkodik szeptembertől, hogy gyermeke taníttatását otthon folytatja - nos, én azt mondom, jól teszi, amennyiben biztosítani tudja hozzá a megfelelő feltételeket.

*értsd: férjem gyermekeinek nevelő"anyukája"

Lelki oka is lehet, ha egy baba hasfájós

Sokszor kiderül a babáknál is, hogy a testi tünet mögött valójában nem szervi elváltozások, hanem lelki okok, például családon belüli feszültségek állnak. Egy idehaza tíz éve ismert módszerrel sok nehéz pillanattól és felesleges vizsgálattól lehetne a kicsiket és a szüleiket megkímélni.

Motiváció a mozgáshoz

Manapság egyre több helyen látni, hogy a mozgás az emberek nagy hányadát érdekli, de mi a kiváltó ok? Túlontúl sokat olvashatjuk talán az ezekkel kapcsolatos cikkeket, megnyilvánulásokat a közösségi médiában? Vajon régen is ennyi „Gyurma Gyuri és Iron Lady” volt, csak kevesebb figyelmet kaptak?

Kutya a családban

A gyerekek egy háziállat mellett felelősséget tanulnak, hiszen az állatot minden nap gondozni kell, emellett szociális készségeket is elsajátíthatnak, s türelmességet gyakorolhatnak. Mindezek érdekében pedig a tiltakozó szülők (vagy nagyszülők) szíve is meglágyul néha...

Dolce Vita testközelből – egészség olasz módra

Hogyan is élik valójában „édes életüket” az olaszok? S miért foglalnak el ma is magas helyet a hosszú élettartam toplistáján Európában? Cikkírónk, aki maga is ott él hónapok óta, testközelből ismeri a válaszokat.

Korai vagy kései gyerekvállalás?

Manapság igencsak kitolódott a gyerekvállalás időpontja, és örök vitatéma, hogy fiatalon, vagy később érdemes a "gyerekprojektbe fogni". Mivel testvérem és közöttem 15 év korkülönbség van, így a családon belül mindegyiket kipróbáltuk. Nézzük a saját tapasztalatokat!