Menü

Neurodegeneratív betegségek biológiai alapjai

A neurodegeneratív betegségek közös tulajdonsága, hogy valahol az agyban fehérjeaggregátumok (összetapadt fehérjecsoportoknak képzeljük el őket) keletkeznek. Cikkünkben az Alzheimer-, a Parkinson- és a Huntington-kórról fogunk szót ejteni.

Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb okozója. Biológiai okait tekintve jelenleg két hipotézisről tud az orvostudomány. Az egyik az amiloid-hipotézis, amely szerint a betegség kialakulását az idegsejtek között felépülő béta-amiloid (ezek fehérjedarabok) plakkok felhalmozódása okozza.

A másik hipotézis szerint – tau-hipotézis – a tau fehérjékben bekövetkezett változások indítják el a betegség kialakulását. Itt gyakorlatilag a sejtben a fehérjéből felcsavarodott kötegek jönnek létre.

Ezen kívül génmutációk is állhatnak a háttérben, illetve a betegség sporadikusan (szórványosan) is előfordulhat – tehát nemcsak úgy, ha a felmenőink között valaki Alzheimer-kórtól szenvedett.

A Parkinson-kór a központi idegrendszer betegsége, amely főként a motoros rendszert, tehát a mozgással kapcsolatos képességeket érinti. A Parkinson-kór szintén génmutációk eredményeképpen alakul ki, amelynek legláthatóbb jele az egyik gén által kódolt fehérje, az alfa-synuclein felszaporodása. A Parkinson-kór az Alzheimerhez hasonlóan szintén nemcsak öröklődő betegség.

A Huntington-kórnak a fentiekkel ellentétben kizárólag öröklődő formájáról tud a tudomány, sporadikus előfordulása nem ismert. Minden embernek két huntingtin elnevezésű génje van, amelyek a huntingtin nevezetű fehérjét kódolják. Leegyszerűsítve az a lényeg, hogy ennek a génnek van egy szakasza, amely mutáció hatására képes megsokszorozódni, ezzel a gén nem megfelelő működését okozva. Ha ez a kópiaszám elér egy bizonyos határt, akkor a létrejövő huntingtin fehérjék mutánsak lesznek. A betegség tüneteit ezek a mutáns fehérjék okozzák.

Felhasznált irodalom: itt, itt, itt és itt

Memóriajavító táplálékaink nyomában

Ha csak vizsgákra készülsz, vagy csupán hosszan meg szeretnéd őrizni szellemi fittségedet, érdemes a táplálkozásodra is odafigyelned. A következőkben különböző tippeket, praktikákat olvashatsz, amelyek segítségével fejlesztheted memóriádat.

A nevetés egészségre gyakorolt hatásai

Manapság szokták mondani, hogy a nevetés fél egészség! Felemelő érzésként hat ránk és olyankor boldogság járja át szívünket. Nemcsak embereket köt össze, kapcsolatokat teremt, hanem az egészségünkre is pozitív hatást gyakorol.

A magnézium hiány árulkodó jelei

A magnéziumhiányt gyakran félrediagnosztizálják, mert nem mutatkozik meg a vérképben, mivel a szervezet magnézium tartalékainak csupán 1%-a tárolódik a vérben.

A mérleg a barátunk? (Nem)

Egy ideje már nem vagyunk jóban. Nem szeretek vele konfrontálódni. Csak elszomorít, ha meglátom. Jobb, ha nem is találkozunk. Férjem szerint nem volt rám jó hatással. Furcsán viselkedtem közelében. Sokat aggódtam és idegeskedtem miatta. Hisztis is voltam. A mérleg már nem a barátom. Na és neked?

Vérnyomáscsökkentés természetes módon

Sokszor sajnos csak a szívinfarktus, a stroke vagy éppen a veseelégtelenség hívja fel a figyelmet a magas vérnyomásra. Jó tudni, hogy az életmóddal, tudatos táplálkozással jelentősen befolyásolható az értéke. A vérnyomás alapesetben természetes módon emelkedik és süllyed, de a tartós megnövekedett állapot károsíthatja a szívünket, a vesénket, sőt akár az agyunkat is.