Menü

Génmódosított!

Génmódosítás, géntechnológia, géemó. E szavak hallatán a legtöbb európait kirázza a hideg és valamilyen elemi tiltakozó üzemmódba kapcsol. Sok ilyen fekete listás dolog van korunkban, például az E-számok, a telített zsírsavak, a rossz koleszterin (HDL) és így tovább. Ám az egészséges életmód lelkes követői és terjesztői sok esetben többet nem is tudnak ezekről a dolgokról, csak azt, hogy nem jók. Cikksorozatunkban a GMO bűvkört helyezzük hétköznapi tudományos alapokra, íme az 1. rész!

A GMO mozaikszó genetikailag módosított élőlényt jelöl az angol Genetically Modified Organism kifejezés után.

Genetikai állománya minden élőlénynek van. Ezt olyan biomolekulák alkotják, amelyek információ tárolására alkalmasak. Olyasmi ez, mint a gépi kód. De míg a gépi kód csupán 1-esekből és 0-ákból áll, addig az örökítőanyagban négyféle jel van (pl. 1-től 4-ig). Pont mint a gépi kódban, ezen értékek variációja, egymásutánisága hordozza az információt a sejtek számára.

Az információhordozó biomolekula lehet DNS (dezoxiribonukleinsav) vagy RNS (ribonukleinsav). Ezek a molekulák hosszú-hosszú láncokat alkotnak, alakjuk jellemzően kettős spirál (megvan, ugye?). A láncok szakaszokból állnak, egyes szakaszok ezek közül pedig a gének. A gének általában bonyolult összjátékban alakítják ki mikrokörnyezetük, s végső soron a szervezet alakját, tulajdonságait és működésének részleteit. Vannak azonban olyan gének, amelyek csupán egy funkcionális fehérje tervrajzát tartalmazzák. Ilyen például a tejcukrot bontó fehérje (enzim), a laktáz génje az emlősökben.

A tudomány modern eszközeinek segítségével ma már lehetséges az, hogy egy-egy gént kiemeljenek egy élőlény DNS-szálából (kivágás, Ctrl + x), és más élőlény DNS-szálába helyezzenek át (beillesztés, Ctrl + v). A folyamat eredménye a GMO egyed. Miben más ez, mint anyaegyede? Eltekintve a génmódosítás által nyert funkciótól, a GMO egyedek 1) annyival több dezoxiribonukleinsavat (DNS-t) tartalmaznak, amilyen hosszú a beültetett gén, és 2) annyival több fehérjét tartalmaznak, amennyi a beültetett génről termelődik. Tehát egy leheletnyivel kalóriagazdagabbak.

Egy génmódosított élőlényt elfogyasztva annak új DNS- és fehérjetartalmát ugyanúgy bontja le emésztésünk, mint az eredetit. Olyan építőkockákra (nukleinsavakra, cukrokra, aminosavakra, és így tovább mindezeknél egyszerűbb molekulákra), amelyek információt már nem tartalmaznak, és jellegükből nem lehet meghatározni azt, hogy milyen élőlényből származnak. Csupán építő- vagy fűtőanyagai szervezetünknek.

A fentiek alapján tehát leszögezhetjük, hogy egy idegen DNS-darab és az arról termelt fehérje önmagában nem okoz semmi olyat, ami miatt a génmódosított élőlényekből (GMO) előállított termékeket kiátkozhatnánk a boltokból.

De mi a helyzet az egyéb "géntermékekkel"? És mi a helyzet az ökológiai egyensúllyal? És miért is foglalkozik a tudomány a génmódosítással? További cikkeinkben ezekre is választ keresünk!

Régi húsvéti szokások

A húsvét a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe. Ma már inkább a tavaszvárás, és a tavasz eljövetelének jele, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak, és sokaknál vallástalan jelentéssel bír. Azonban az ünnephez rengeteg régi (ma már vicces) hagyomány kapcsolódik, amelyek közül olvashatunk néhányat ebben a cikkben.

A szem védelmét szolgáló vitaminok

A mindennapok során számos tényező veszélyeztetheti szemeink egészségét, így a száraz, meleg levegő, a dohányfüst, a huzat és a képernyő előtti munkavégzés, sőt a stressz is. Az ártalmas külső hatásokkal szemben sokat tehetünk, ha odafigyelünk a kiegyensúlyozott táplálkozásra. Melyek azok a vitaminok, nyomelemek, amelyek szemünk egészsége szempontjából nélkülözhetetlenek?

Jön a gofri világnapja!

Édes emlékezésre hívjuk a kedves olvasókat! Már meg sem lepődünk az abszurdabbnál abszurdabb világnapokról olvasva, de most tegyünk egy kivételt és beszéljünk arról, hogy március 25-én van a gofri világnapja!

A homoktövis fogyasztásának lehetőségei

A homoktövis névvel sokfelé találkozhatunk, nem csak gyógynövényként emlegetve, hanem ételek és italok alapanyagaként, de nézzük, hogy a belőle készült dolgokat mire használhatjuk.

Milyen betegségeket szedhetünk össze házi kedvenceinktől?

Több kutatás is bizonyítja és természetesen ezzel egyet is értek, hogy a háziállatok tartása jót tesz az egészségnek, az életmódunknak. Ha azonban nem figyelünk a higiéniára, akkor sajnos betegségeket is elkaphatunk a kis kedvenceinktől.