Menü

Segítség, ajakzsír-függő lettem!

Ajakápoló-függő vagyok. Igen, ki merem jelenteni, hogy már évek óta gyötör ez az inkább pszichikai, mintsem kémiai bizonyítékokkal alátámasztott függőség.

Néha, amikor már órák óta nem kentem be az ajkaimat, és hirtelen támad öt szabad percem, magamra gondolok, és az első dolog, amit észreveszek, hogy „Hm…, bekenhetném az ajkaimat… milyen jó érzés lenne!”. Fizikális kényszert érzek arra, hogy bekenjem az ajkaimat, hiszen olyan, mintha égne, bizseregne, ki lenne száradva. Ha közben valami más tevékenységbe kezdek bele, és kimegy a fejemből az ajkaim „hogyléte”, az érzés elmúlik. (Most, hogy ezt a cikket írom is elég nehezen állom meg, hogy ne szaladjak rögtön a táskámhoz, és vegyem ki belőle kedvenc kis ajakzsíromat… :D )

Nos, ennek tudományos hátterét inkább a pszichológia felől kell megközelítenünk. Hiszen egyik ajakír sem tartalmaz addiktív anyagokat, így az orvosi kémiai értelemben vett függőség nem alakulhat ki. Azonban pszichés függőséget igenis okozhat az ajakápoló, hiszen kényszeresen rá tudunk szokni, hogy adott időközönként bekenjük a szánkat.

Természetesen ha egy rendszeres használó felhagy a kenegetéssel, ajakszárazságot fog tapasztalni, hiszen a szervezet valamit nem kap meg, amihez addig rendszeresen hozzájutott. Ez generálja gyakorlatilag az ajakír-függőséget. Ilyenkor nyúlunk egyből utána, és kenjük be ajkainkat újra és újra.

Ez viszont azt eredményezi, hogy az ajkainkon lévő legfelső, elhalt hámréteg nem tud leválni így azok cserepessé, szárazzá válnak – ilyenkor esetleg még jól le is tépkedjük magunknak, amivel sebeket is ejthetünk – és erre megoldásként megint szőlőzsírt használunk.

Az állandó zsíros anyaggal való fedettség pedig nem engedi a bőr alsóbb rétegeinek, hogy kellő mennyiségű hámsejtet termelve elősegítsék az ajkainkon lévő bőr normális működését. Ha viszont felhagyunk az ajakápoló alkalmazásával, a hámsejtek a bőr alsóbb rétegeiben osztódni kezdenek, hogy pótolják a fennálló hiányt, ez pedig ideiglenesen megint kiszáradáshoz vezethet.

Vannak bizonyos összetevők is, amelyek elősegítik az ajkak kiszáradását, ilyen például a mentol, a kámfor vagy bármelyik ízesített ajakzsír. Ódzkodjunk a csokoládés, málnás verziótól! Ezek használatkor kellemes érzést nyújtanak – néha még finomak is -, de később csak rosszabbat teszünk vele, hiszen ajkaink cserepessé válhatnak. Így ajakír választás esetén érdemes kerülni az ilyen összetevőket.

Az orvostudománynak ma szembe kell néznie már az ajakzsír okozta bőrgyulladással is. Ezt is a folyamatos ajakszárazság okozta állandó szőlőzsír használat eredményezi, amely ráadásul még allergiás reakciót is okoz, így az ajakszárazság még intenzívebben van jelen, amire pedig természetesen saját magunk kezeléseként ajakápolót használunk. A kör pedig immár sokadjára zárult be ezen a ponton.

Ezért érdemes odafigyelni arra, hogy a gyakori ajakzsír használatot igyekezzünk inkább csak az őszi szeles és a téli hideg, fagyos időszakokra korlátozni. Amikor lehet, tanúsítsunk egy kis önuralmat, és ne kenjük be az ajkainkat, hagyjunk időt a hámsejtjeinknek, hogy újratermelődjenek. (Én is ezt fogom tenni! :) )

A legfontosabbak a nátháról

Betegként gyógyulásnak, gyógyító technikának nem csak azt a módszert tartjuk, ami a betegséget magát megszünteti, hanem azt is, ami a betegség tüneteit enyhíti. Keveseket érdekel, hogy benne van-e még a kórokozó, ha már újra erősnek érzi magát.

Óriási biznisz az egészségügyi adatok kereskedelme

Egyre terjednek az egészségügyben a vezeték nélküli eszközök - pacemakerek, beültethető inzulinpumpák. Épp ezért éri egyre több támadás ezen szerkezeteket: ma már tíz kibertámadásból négynek ez a szféra a célpontja, az innen ellopott információk ugyanis értékesebbek a feketepiacon, mint pénzügyi adataink. A biztonság itt élet-halál kérdése lehet.

Helytelen szokások, amelyeket egészségesnek hiszünk

Mindannyiunknak vannak olyan szokásai, amikről tudjuk vagy sejtjük, hogy egészségtelenek, mégis szinte nap, mint nap megtesszük őket. Vajon tudunk ezeken változtatni? S miért olyan nehéz új pozitív szokásokat kialakítani, vagy a károsakat elhagyni?

Kutatás: minden ötödik akne heget hagy maga után

Klinikai vizsgálatok szerint legalább minden ötödik esetben – egyes tanulmányok szerint akár 95 százalékában – maradnak hegek a bőrön az akne után. Noha sok esetben ez megelőzhető lenne. Akkor sem kell kétségbe esni, ha a heg már kialakult, egyes hegtípusok ugyanis kozmetikai készítményekkel is javíthatók.

Telefonvonal a visszérbetegségekről

Miközben a lakosság 80%-ának van valamilyen fokú visszeressége, sokan mégsem kérnek orvosi segítséget. Ezért indult el hazánk egyedülálló, hiánypótló információs honlapja, illetve a hozzá kapcsolódó normál díjas telefonvonal, amely szeretne leszámolni a hiedelmekkel.