Menü

Hogyan szerettessük meg a gyerekekkel a zöldségeket?

A neurogasztronómia mára egy több millió dolláros iparággá nőtte ki magát, mégsem hallottunk sokan róla. Vagy mégis? Nem mondok sok újat azzal, hogy a fogyasztókat mennyi különböző módszerrel próbálják az élelmiszergyártó cégek rávenni, hogy még több élelmiszert vásároljanak. Rengeteg pénzt ölnek a marketingbe, ami valljuk be elég hatásos. Miért is? Mert a hatalmas cégek nem elégszenek meg a bejáratott stratégiákkal, hanem a tudomány újításait és legújabb fejlesztéseit is figyelemmel kísérik.

Mi is az a neurogasztronomia?

Az emberi agy vizsgálatát az ízérzékelés, az evés, ivás és étkezési magatartás szemszögéből vizsgáló tudományág. Az ízek érzékelésének titka nem csak az agyban keresendő, szorosan összefügg a szaglószervrendszerünkkel és az ételkészítés biokémiájával is. Rengeteg tudományterületet foglal magába és keres összefüggéseket köztük az új diszcíplina.

Biológia és marketing?

Környezetünk hatásait érzékszerveink segítségével kódoljuk, és így alakítunk ki egy képet a világról. Látásunk, szaglásunk, hallásunk, ízérzékelésünk mind szubjektív információt közvetítenek, hiszen nincs olyan két ember, akik pontosan ugyanúgy hallanák az adott dallamot vagy éreznék az adott étel ízét. Mégis, levonhatunk általánosságokat és a tudomány segítségével az élelmiszergyártó cégek reklámjaikkal befolyásolhatják érzékszerveinket. Remek stratégia vizuális ingereket társítani ételek ízéhez, hiszen így a megszokott formája vagy színe egy ételnek, máris nyálelválasztást indukál a szervezetünkben és éhesek leszünk.

Hogyan segíthet ez nekünk a hétköznapi életben?

A kisgyermekes szülők tudják, hogy egy átlagos vacsora is csatatérré válhat, ha zöldségfogyasztásról van szó. A legtöbb gyerek nem hajlandó megenni, de még megkóstolni sem a különböző zöldségeket. Sokuk már a színe vagy az alakja alapján eldönti, hogy ő aztán meg nem eszi a brokkolit! Bezzeg a cukorkák, csokik és nyalókák mindig elfogynak...

Charles Spence, az Oxfordi Egyetem kísérleti pszichológia professzora a táplálkozási szokásokat és azok befolyásoló tényezőit vizsgálta. Úgy találta, hogy étkezés közben magas hangzású dallamok lejátszásával, az ételek édességét jobban érzékeli az emberi agy. Gyerekeket is bevont a kísérletébe és szélcsengő csilingelésével ösztönözte őket a brokkoli megevésére.

Miért nem szeretik a gyerekek a zöldségeket?

Dr. Gemma Witcomb, a Loughborough Egyetem pszichológusa és a Child Feeding Guide társfejlesztője szerint a funkcionalitás 18-24 hónap körül alakul ki. "Hirtelen minden újnak tűnik. Az új dolgoktól való félelem evolúciósan adaptív; az őseink félelme az új ételektől előny volt, hogy ne fogyasszanak potenciálisan ártalmas ételeket. A velünk született preferencia az édes ételekre vonatkozik, de sok zöldség keserű, ezért időt vesz igénybe, hogy megtanulja a gyerek szeretni". Néhány gyermek érzékenyebb az ízekre, mint mások; egyesek érzékenyebbek a textúrára is, színekre.

Mit tegyünk, ha gyermekünk nem fogadja el a zöldséget?

"Könnyű mondani, hogy nyugodj meg, ne aggódj, és ne erőltesd a gyermekre" - mondja Witcomb. Az ételeket akár 20 alkalommal is ajánlhatjuk, mielőtt eldönti a gyermek, hogy nem szereti. Érdemes a zöldségeket különböző formában ajánlani gyermekünknek. Felkockázva, hosszúra vagy épp karikára vágva. Próbálhatjuk nyersen vagy főve is. A lényeg, hogy ne erőszakoskodjuk és fogjuk fel játéknak. Nem szabad fenyegetőznünk, sose használjunk olyan mondatokat „hogy ha nem eszel kelbimbót, nem kapsz pudingot!”. Ezzel csak elriasztjuk őket a zöldségektől és büntetésként, végrehajtandó feladatként élik meg, nem pedig kellemes élményként az elfogyasztásukat.

Zöldségeket nemcsak az étkezések során mutathatjuk be a gyerekeknek, hanem mesefilmekkel, színezőkkel és plüssökkel egyaránt. Számos lehetőségünk van kedvenccé tenni egy-egy zöldségszereplőt, ha nem csak a tányérban találkoznak velük. Vásárolhatunk kifestőkönyveket, amikben zöldségek, gyümölcsök szerepelnek vagy plüssjátékként őrizhetik álmukat a brokkolik.

Érdemes időt és energiát fektetni a zöldségek és gyümölcsök megszerettetésére, hiszen nagyon fontos alappillérei az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozásnak. Amihez gyerekkorunkban kellemes emlékek fűznek, ahhoz egész életen át ragaszkodunk, így már ilyen fiatal korban fontos a mindennapi élet részévé tenni a zöldségfogyasztást.

forrás: theguardian.com

A nassolás és ami a háttérben van...

Megőrülünk egy szelet csokiért, sós mogyoróért vagy akár a kettőért egymás után? Vajon miért nassolunk? Valóban éhesek vagyunk, vagy valami egészen másról van szó? Mi lehet az oka a főétkezések közötti evéseknek és hogyan tudjuk kezelni, hogy felesleges kalóriákat fogyasszunk?

Karácsony pluszkilók nélkül

Megelőzhetjük-e valahogy a karácsonyi súlytöbbletet, amikor ott vannak a nagymama isteni süteményei, na és persze a jobbnál jobb receptek? Elképzelhető a január diéta nélkül? Néhány ötlettel segítünk, szuper receptek is a cikkben!

Barátunk, az omega-3 zsírsav

Az omega-3 zsírsav is egyike azoknak a fogalmaknak, amik az egészségtudatos fogyasztók fejében keringenek, mint egészséges tápanyag. Cikkünkben áttekintjük, mi is ez az anyag, hogyan szolgálja egészségünket, és miként juthatunk hozzá.

Kávé - inni, vagy nem inni, az itt a kérdés!

A kávéfogyasztás egészségességéről szóló viták bizonyos időközönként újra és újra fellángolnak. Tartották már az impotencia és az elmebaj okának éppúgy, mint mennyből kapott gyógyszernek. Lássuk, mi szól mellette és mi ellene!

"Anyaaaaaaaaaa!!!"

A gyerekek gyakran nyafognak. Nyúzzák a szülőt, ha fáradtak, ha éhesek, ha elevenek, ha érdeklődőek, ha egyszerűen csak a középpontban akarnak lenni, mert azt szeretnék, hogy csak rájuk figyeljünk. Fontos, hogy a gyermek érezze bármikor fordulhat hozzánk, mindig tudunk rá szakítani egy kis időt - de vajon van egy határ?