Menü

Telefonvonal a visszérbetegségekről

Miközben a lakosság 80%-ának van valamilyen fokú visszeressége[1], sokan mégsem kérnek orvosi segítséget. A régi beidegződések, a korai műtéti technikák miatt sok a tévhit a betegség kapcsán, pedig ma már fájdalommentesen, szövődmények nélkül is meg lehet szabadulni ettől az egészségügyi problémától. Október 9-én elindult Magyarország egyedülálló, hiánypótló információs felülete, a www.visszervonal.hu, illetve a hozzá kapcsolódó normál díjas telefonvonal, amely szeretne leszámolni a hiedelmekkel.

A vénás betegségek népbetegségnek számítanak, az eddigi legnagyobb nemzetközi szűrés, a Vein Consult Program 2011-es eredményei szerint a háziorvosok által leszűrt páciensek 80%-ának van valamilyen fokú visszeressége. Ebből a nők több mint 30%-át, míg a férfiak 10-15%-át érinti az előrehaladott visszértágulat, vagyis az alsó végtagokon már látható, kidudorodó visszértágulat. Jellemző, hogy bár egészen fiatal korban is előfordul, a panaszok a kor előrehaladtával erősödnek és egyre több embert érintenek. Kialakulásában az öröklött hajlam mellett többek között az állandó megterhelés és az álló vagy ülő foglalkozás is nagy szerepet játszik. A visszérbetegség jellegzetesen a kitüremkedő erek, a boka feletti elszíneződés, éjszakai lábgörcsök, gyorsan elfáradó láb, és feszítő érzés formájában nyilvánul meg leggyakrabban.

A kezeletlen visszértágulat nem csupán esztétikai probléma, súlyos egészségügyi következménye is lehet. A tágult visszér rontja az érintett végtag vérkeringését, kedvez a vérrög kialakulásának, akár trombózist, tüdőembóliát is eredményezhet. Szintén súlyos szövődményként jelenhet meg a lábszárfekély, valamint az ekcéma. Statisztikák szerint az elhanyagolt visszérbetegség a lakosság 0,5-1%-ánál már rokkantsághoz vezetett, amely állapot jelentős hatással van a munkavégzésre, a mindennapi életre, a szociális körülményekre.

A riasztó statisztikai adatok ellenére azonban a lakosság nagy része kevés információval rendelkezik a visszértágulatokról és az azokkal kapcsolatos megelőzési vagy megoldási lehetőségekről. Pedig igény lenne rá, de még az interneten is kevés a hiteles, széles körű tájékoztatást nyújtó felület. Dr. Szabó Attila Ph.D. egyetemi adjunktus, érsebész és visszér-specialista szakmai ajánlásával október 9-én elindul hazánk egyedülálló visszérbetegségekkel kapcsolatos információs vonala, amely 9-17 óra között normál tarifával hívható a 06-1-3-886625, illetve a 06-30-9-886625 telefonszámokon. Kapcsolódik hozzá egy információs oldal is: www.visszervonal.hu, ahol számos információ található a betegségről.

Munkám során gyakran tapasztalom, hogy sok még mindig a tévhit a visszerek és a visszértágulatok kapcsán. Az érintettek a fájdalmat, az esetleges szövődményeket és a hosszú lábadozási időszakot említik meg, miért nem műttetik meg a visszértágulatokat. Olyanok is vannak, akik nem is gondolják, hogy az elhanyagolt visszerek hosszabb távon súlyosabb következményekkel járhatnak. Fontosnak tartom a megfelelő és hiteles kommunikációt, illetve a tévhitek eloszlatását, az új módszerek megismertetését. A Visszérvonal azonban nemcsak a pácienseknek, hanem a szakmának is megfelelő tájékozódási mód lehet, hiszen az orvoslás ezen területe is gyorsan fejlődik, így sokszor a kollégáknak sincs lehetőségük elég információt beszerezni egy adott témában” – fogalmazott Dr. Szabó Attila Ph.D., aki élharcosa a hazai visszértágulatok felszámolásának és a lakosság megfelelő tájékoztatásának.

Kiemelten foglalkozik az alsó végtagi visszértágulatok kezelésével és diagnosztikájával, a hazai és nemzetközi visszérgyógyászat elismert szaktekintélye, rendszeresen hívják külföldre előadásokat és bemutató visszérműtéteket tartani. A Semmelweis Egyetemen először alkalmazott rádiófrekvenciás visszérkezelést, ő vezette be az Egyetem érsebészeti gyakorlatába az alsó végtagi vénás főtörzsek lézeres műtétjét és az oldalágak és seprűvénák lézeres kezelését, illetve érzéstelenítést nem igénylő mechanokémiai és ragasztásos visszér műtéteket.

Mikor hívja a Visszérvonalat?

  • Visszértágulata van
  • Seprűvénák jelentek meg a lábán
  • Seb, fekély alakult ki a végtagokon
  • Dagad, fáj a lába
  • Trombózisa volt
  • Nyiroködéma alakult ki a végtagjain
  • Érfejlődési rendellenesség esetén
  • Csak egyszerűen érdeklődik

[1] Vein Consult Program 2011 nemzetközi szűrés eredmény

A fiatalító elixír – olajfa vagy olajfűz?

Mennyiben hihetünk a fiatalító termékeknek, milyen anyagokat érdemes használnunk a sejtek fiatalságának megőrzéséhez? Természetesen a megelőzés a leghatékonyabb fiatalító módszer, de ha valaki mégis szívesen használna néhány természetes eredetű segédanyagot, annak talán segíthetünk.

Sokezer cukorbeteg nincs tisztában betegsége okával

Magyarországon legalább tízezer körülire tehető azon cukorbetegek száma, akiknek a betegségét egyetlen gén mutációja okozza. Akiben megvan ez a mutáció, az már biztosan cukorbeteg - vagy az lesz élete során. Ez a felismerés lehetővé teszi a beteg személyre szabott diagnózisának és kezelésének kialakítását, valamint a családtagok célzott szűrését.

Gyógynövény vagy gyógyszer?

Látszólag külön táborra oszlanak azok, akik a hagyományos, szintetikus gyógyszereket, s akik a gyógynövényeket pártolják. Pedig a képlet nem ilyen egyszerű... Dr. Csupor Dezső előadásán jártunk, aki a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakológiai Intézetének munkatársa.

Harc a károsító szabadgyökök ellen

Oxigén, oxidáció - ezt, mintha már hallottuk volna kémia órán... De ki emlékszik arra már?! Azt viszont tudjuk, hogy az antioxidáns jó nekünk. Mindegy, hogy étel vagy arckrém, ha antioxidáns van benne, akkor az valami nagyon klassz dolog lehet. Tisztázzuk, hogy pontosan mi is ez az antioxidáns-dolog.

A pajzsmirigy-betegségekről dióhéjban

Hazánkban is egyre több embernél diagnosztizálnak pajzsmirigy-betegséget, az USA-ban mára 20 millió embert, Európában a lakosság 6%-át érinti a pajzsmirigy-betegség valamilyen formája. A következőkben áttekintjük a leggyakoribb pajzsmirigybetegségeket, és azt, hogy gyanú esetén hogy érdemes elindulnunk.