Menü

Telefonvonal a visszérbetegségekről

Miközben a lakosság 80%-ának van valamilyen fokú visszeressége[1], sokan mégsem kérnek orvosi segítséget. A régi beidegződések, a korai műtéti technikák miatt sok a tévhit a betegség kapcsán, pedig ma már fájdalommentesen, szövődmények nélkül is meg lehet szabadulni ettől az egészségügyi problémától. Október 9-én elindult Magyarország egyedülálló, hiánypótló információs felülete, a www.visszervonal.hu, illetve a hozzá kapcsolódó normál díjas telefonvonal, amely szeretne leszámolni a hiedelmekkel.

A vénás betegségek népbetegségnek számítanak, az eddigi legnagyobb nemzetközi szűrés, a Vein Consult Program 2011-es eredményei szerint a háziorvosok által leszűrt páciensek 80%-ának van valamilyen fokú visszeressége. Ebből a nők több mint 30%-át, míg a férfiak 10-15%-át érinti az előrehaladott visszértágulat, vagyis az alsó végtagokon már látható, kidudorodó visszértágulat. Jellemző, hogy bár egészen fiatal korban is előfordul, a panaszok a kor előrehaladtával erősödnek és egyre több embert érintenek. Kialakulásában az öröklött hajlam mellett többek között az állandó megterhelés és az álló vagy ülő foglalkozás is nagy szerepet játszik. A visszérbetegség jellegzetesen a kitüremkedő erek, a boka feletti elszíneződés, éjszakai lábgörcsök, gyorsan elfáradó láb, és feszítő érzés formájában nyilvánul meg leggyakrabban.

A kezeletlen visszértágulat nem csupán esztétikai probléma, súlyos egészségügyi következménye is lehet. A tágult visszér rontja az érintett végtag vérkeringését, kedvez a vérrög kialakulásának, akár trombózist, tüdőembóliát is eredményezhet. Szintén súlyos szövődményként jelenhet meg a lábszárfekély, valamint az ekcéma. Statisztikák szerint az elhanyagolt visszérbetegség a lakosság 0,5-1%-ánál már rokkantsághoz vezetett, amely állapot jelentős hatással van a munkavégzésre, a mindennapi életre, a szociális körülményekre.

A riasztó statisztikai adatok ellenére azonban a lakosság nagy része kevés információval rendelkezik a visszértágulatokról és az azokkal kapcsolatos megelőzési vagy megoldási lehetőségekről. Pedig igény lenne rá, de még az interneten is kevés a hiteles, széles körű tájékoztatást nyújtó felület. Dr. Szabó Attila Ph.D. egyetemi adjunktus, érsebész és visszér-specialista szakmai ajánlásával október 9-én elindul hazánk egyedülálló visszérbetegségekkel kapcsolatos információs vonala, amely 9-17 óra között normál tarifával hívható a 06-1-3-886625, illetve a 06-30-9-886625 telefonszámokon. Kapcsolódik hozzá egy információs oldal is: www.visszervonal.hu, ahol számos információ található a betegségről.

Munkám során gyakran tapasztalom, hogy sok még mindig a tévhit a visszerek és a visszértágulatok kapcsán. Az érintettek a fájdalmat, az esetleges szövődményeket és a hosszú lábadozási időszakot említik meg, miért nem műttetik meg a visszértágulatokat. Olyanok is vannak, akik nem is gondolják, hogy az elhanyagolt visszerek hosszabb távon súlyosabb következményekkel járhatnak. Fontosnak tartom a megfelelő és hiteles kommunikációt, illetve a tévhitek eloszlatását, az új módszerek megismertetését. A Visszérvonal azonban nemcsak a pácienseknek, hanem a szakmának is megfelelő tájékozódási mód lehet, hiszen az orvoslás ezen területe is gyorsan fejlődik, így sokszor a kollégáknak sincs lehetőségük elég információt beszerezni egy adott témában” – fogalmazott Dr. Szabó Attila Ph.D., aki élharcosa a hazai visszértágulatok felszámolásának és a lakosság megfelelő tájékoztatásának.

Kiemelten foglalkozik az alsó végtagi visszértágulatok kezelésével és diagnosztikájával, a hazai és nemzetközi visszérgyógyászat elismert szaktekintélye, rendszeresen hívják külföldre előadásokat és bemutató visszérműtéteket tartani. A Semmelweis Egyetemen először alkalmazott rádiófrekvenciás visszérkezelést, ő vezette be az Egyetem érsebészeti gyakorlatába az alsó végtagi vénás főtörzsek lézeres műtétjét és az oldalágak és seprűvénák lézeres kezelését, illetve érzéstelenítést nem igénylő mechanokémiai és ragasztásos visszér műtéteket.

Mikor hívja a Visszérvonalat?

  • Visszértágulata van
  • Seprűvénák jelentek meg a lábán
  • Seb, fekély alakult ki a végtagokon
  • Dagad, fáj a lába
  • Trombózisa volt
  • Nyiroködéma alakult ki a végtagjain
  • Érfejlődési rendellenesség esetén
  • Csak egyszerűen érdeklődik

[1] Vein Consult Program 2011 nemzetközi szűrés eredmény

A szénsavas üdítők hatása a szervezetre

A szénsavas üdítők káros hatásáról sok tévhit és valódi adat köztudott. De, vajon hogyan is hat a szervezetre?

Fenntartható egészség– életmódváltás tartósan

Az esetek nagy részében csak elkezdjük az életmódváltást, de valahogy mégsem sikerül fenntartani ezt az állapotot.

A szoláriumról

Vannak, akik esküsznek rá. Vannak, akik szerint az ördögtől való, és minél messzebb kerüljük el, annál jobbat teszünk vele a saját egészségünknek. De mi az igazság? Tényleg minden fekete vagy fehér?

Miért félünk az orvostól?

Szokták mondani, hogy a magyar ember csak akkor megy el orvoshoz, amikor már semmi más megoldást nem lát. De, mi lehet ennek az oka?

Egészségünk megőrzése, fesztivál közben is!

Az egészségünk az év minden napján fontos, bár erről hajlamosak vagyunk megfeledkezni néhány nap erejéig. Ilyen alkalmak a nyári fesztiválok is, ahová fiatalok tízezrei mennek, hogy egy hétig kiszabaduljanak az otthon nyugalmából és felpörgessék az életüket. Pedig, néhány dolgot ott is tehetünk egészségünk megőrzése érdekében.