Menü

A fülakupunktúráról röviden

Mindenki hallott már a tűszúrásos gyógymódról, amit mindenki a kínai orvoslás eszközeként ismer. Mi az alapja, miért szúrkálnak? Igazolható-e tudományosan a hatása, vagy csak placebo? Vajon megbízhatóak az itthon képzett akupunktúrás szakemberek, vagy érdemes legalább kínai kezelőt keresnünk? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a továbbiakban.

Az akupunktúra szót az 1600-as években alkotta meg Willem Ten Rhyne, holland sebész és botanikus a latin acus = tű illetve a punctura = szúrni szavakból. Ten Rhyne, a Holland Kelet India Társaság orvosaként eljutott Japánba és a távol-keleti országokba is, ahol a növények begyűjtésén és a társaságban szükséges orvosi teendőkön kívül a helyi gyógyítási technikákat is tanulmányozta. Ő volt az első európai, aki beszámolt az akupunktúra módszeréről a kínaiak „csen” („tűvel szúrni”) írásjele helyett megalkotva az európai kultúra számára emészthető, latin eredetű akupunktúra szót használva a módszerre.

Bár a hagyományos kínai orvoslásnak szerves része a fülakupunktúra is, a leginkább elterjedt fülön végzett tűszúrásos kezelés mégis egy nyugati orvos, a francia neurológus Paul Nogier nevéhez fűződik. Az ő figyelmét egy javasasszony keltette fel, aki a fülkagyló különböző pontjainak kiégetésével kezelte a hozzá fordulókat. Nogier egy valódi gyógyító lelkesedésével és egy neurológus pontosságával állt neki a különböző terápiás pontok feltérképezésének a kínai fülakupunktúrát alapul véve. Kutatásai során arra jutott, hogy a fülkagylón a testünket reprezentáló zónák egy fejjel lefelé elhelyezkedő magzat képének felelnek meg. Milliméterről milliméterre haladva alkotta meg az első fültérképet, melyet a kínai rendszer térképével együtt a mai napig oktatnak. A tradicionális kínai és a Nogier féle fülakupunktúrás pontokat tehát egyaránt használják az akupunktúrás orvosok. Előbbi 131, utóbbi 225 ponttal dolgozik. Mivel átfedések vannak a pontok között, ezért nem lehet pontosan meghatározni a fülön található akupunktúrás pontok számát, de annyi bizonyos, hogy több száz pontról beszélünk.

Hatásmechanizmusa a kínai szemlélet szerint az, hogy a bennünk keringő pozitív életenergia, a csí, ami a testet behálózó csatornákon, ún. meridiánokon halad, elakad. Ez az elakadás előbb csí többletet, utána pedig hiányt okoz, energetikai egyensúlyvesztést okozva. A tűszúrással a blokk feloldásra kerül, és a csí-áramlás kiegyensúlyozott lesz, ami a kínai szemlélet szerint az egészség kulcsa. A modern tudományos igényt is kielégítő vizsgálatok első lépéseként az akupunktúrás pontot vizsgálták. Azt találták, hogy a környező pontokhoz képest több hajszálér és több idegvégződés található ezekben a pontokban. A nyugati orvostudomány szerint a fül ezen pontjainak megszúrásával elektromos impulzusok jönnek létre, eljutnak az agyi reflexközpontokba és az ingerület innen a megfelelő idegpályákon keresztül továbbítódik az adott szervhez. Bárhogyan is magyarázzuk a testben végbemenő folyamatokat, a lényeg, hogy a módszer működik.

A tapasztalat azt mutatja, hogy az akupunktúra hatásos, mégis mai napig megosztja az orvostársadalmat. Bár egyre többen használják terápiás céllal, szép számmal akadnak olyanok is, akik pusztán placebó hatást tulajdonítanak a tűszúrásoknak. 1979-ben a WHO (Egészségügyi Világszervezet) elismerte a módszert és 280 kórkép kezelésére legitim gyógymódként deklarálta. Amerikában 30 egyetemen folyik akupunktúrás képzés. Magyarországon a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán alakult Konfuciusz Intézetben kutatják és oktatják a kínai medicina terápiás eljárásait, így az akupunktúrát is.

Ezzel a módszerrel kezelhetők a krónikus fájdalmak, a funkcionális szervi panaszok, a vegetatív idegrendszeri működészavarok, a visszatérő gyulladások, a pszichés zavarok, a szenvedélybetegségek, egyes nőgyógyászati illetve hormonális problémák is. A komolyabb szervi elváltozásokat, a daganatos megbetegedéseket nem tudja gyógyítani, ezekben az esetekben kiegészítő terápiaként, például fájdalomcsillapításra, hányinger csökkentésére használható. Fülakupunktúrával fogyni is lehet, de senki se gondolja, hogy pusztán azzal, hogy tűket szúrnak a fülébe, elérheti a hőn áhított testsúlyt. A terápia pusztán abban segít, hogy csökkenti az éhségérzetet, így kordában tartható a bevitt kalóriák mennyisége, könnyebben betartható a diéta, s a kiegyensúlyozott táplálkozás és rendszeres mozgás mellett gyorsabban olvadnak le a kilók. Érdemes tudni, hogy szervi problémákat, pszichés zavarokat csak orvos kezelhet, a cigarettáról, alkoholról, egyéb káros szokásokról leszoktató – úgynevezett akudetox – terápiát (csupán 5 pont szúrása) azonban természetgyógyász is végezhet, ők a fülakupunktúrás addiktológusok.

A kezeléshez szükséges pontokat geometriai arányok alapján szúrják. Képzeletbeli vonalakat húzunk, metszéspontokat keresünk a fül anatómiai lépleteiből kiindulva, így teljesen mindegy, milyen adottsággal érkezik hozzánk a páciens, mindenkinél megtaláljuk a szúrás helyét. Ha mégsem, az sem okoz gondot, hiszen ezzel a módszerrel nem lehet ártani. A tű hatóideje kb. 30 perc, tehát ez a minimum, amit a tűknek a fülben kell tölteniük. Egy kezelés átlagosan 45-60 perces. A terápia mindenkinél másképpen hat, de általánosságban elmondható, hogy heti két-háromszori, összesen 10-12 kezelés jelentős javulást hoz a páciensek életében.

Vigyázz a hajadra fésülködés közben is!

Vannak, akiknek a fésülködés kész szertartás, másoknak pár másodperc az egész. Viszont a fésű mindenkinél a hajápolás legfontosabb kelléke, hiszen több százezerszer szántjuk vele a hajunkat életünk során. Így egyáltalán nem mindegy, hogy milyen fésűt vagy hajkefét és hogyan használunk.

Mi is az a fitoterápia, ki az a fitoterapeuta?

A természetgyógyászati ágakat bemutató sorozatunk elérkezett ahhoz a szakághoz, aminek a szakterülete elsőként eszünkbe jut, ha azt halljuk, hogy természetgyógyász. Igen, eltaláltad: ő az, aki gyógynövényekkel foglalkozik. Teát kever, és bedörzsölőket, illóolajokat ajánl.

Élhetnek boldogan a pikkelysömörben érintettek?

Egy most készült globális boldogságfelmérés szerint a magányosság és az orvosokba vetett bizalom erősen összefügg a pikkelysömörösök boldogságérzetével. A kutatás alapján a psoriasissal élők a latin-amerikai országokban a legboldogabbak.

Kávé - inni, vagy nem inni, az itt a kérdés!

A kávéfogyasztás egészségességéről szóló viták bizonyos időközönként újra és újra fellángolnak. Tartották már az impotencia és az elmebaj okának éppúgy, mint mennyből kapott gyógyszernek. Lássuk, mi szól mellette és mi ellene!

Légy te is életmentő egy forradalmi mobilalkalmazással!

Eszedbe jutott már, hogy milyen jó lehet, ha nem csak cipekedni tudnál segíteni egy idősnek, de akár az életét is megmenthetnéd, ha szükséges? Milyen jó érzés egy kis jót is tenni, igaz? Milyen lehet az életmentés? Töltsd le az alkalmazást, és légy részese a több ezer utcai keringésmegállás okozta haláleset elhárításának!